Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Az elején szögezzük le. A Köpönyegforgatók, mint zenekarnév legalább annyira rossz, mint a Tankcsapda. De mivel ott is a tartalom teljesen megváltoztatta viszonyunkat a névvel, így simán lehet, hogy a Köpönyegforgatók névről is pár éven belül nem egy gimnazista zenekar jut eszünkbe, hanem a profi, mind szövegileg, mind zeneileg igazán szellemes és kellemes pop-rock.
A Miskolc-Budapest tengelyen élő-alkotó zenekar első lemeze így egyben nem volt meghallgatható még sehol, de néhány dalt már mi is bemutattunk nektek az elmúlt másfél évben. Kifejezetten érett, kidolgozott, jól megírt dalokat kaptunk, hallhatóan profi zenészektől. Most, egyben hallgatva a lemezt kicsit zavarban is lehetnénk, hiszen hip-hop, reggae, zúzós rock, tingli-tangli alter keveredik egy albumon belül, mégis kerek egésznek lehet érezni. Talán a dalszerzési módszer, és a hihetetlenül sok beleölt munka miatt. A dalok ugyanis legalább másfél évig értek a próbaterem homályában, mire napvilágra került az első. A hosszú munka alatt senki nem hallhatott félkész dalokat, a zenekar tagjai csak akkor adtak ki a kezük közül hanganyagot, amikor már mindenki rámondta az áment. Gondolom nem volt könnyű menet, hiszen a prog-metál, swing, nu-metal, és még ki tudja milyen egyéb stílusokban is otthonosan mozgó és a Köpi mellett ott is alkotó zenészek közös nevezőjét nem lehet egyszerű megtalálni.
Nehéz tehát a stílusmeghatározás, nem is fáradnék vele, viszont kicsit jobban belemélyedve a Köpönyegforgatók zenéjébe sok apróbb és nagyobb dolgot fedezhetünk fel, ami hozzájárul a kiváló végeredményhez. Nézzük, halljuk például a gitárost, Barkóczi Bencét. A fiatal srác már tizenéves korában is hatalmas tehetségnek számított, jól szerepelt gitáros tehetségkutatókon, és nem is olyan régen mutattuk be szóló projektjét, a Meristem nevű, instrumentális, modern prog-metál produkciót. Bence mindössze 23 éves, de úgy játszik, mint aki az elmúlt évtizedekben aktívan gyűjtötte volna tapasztalatait a legnagyobb nevű pályatársaktól. Olyan, mintha a rocktörténelem minden jelentős gitárrifje és technikája benne lenne a kezében. Ez a lemezen is hallható, de koncerten talán még jobban kijön. Miként az is, hogy Zakar Viktor egy olyan dobos, aki nem csak pontos, de zeneileg is hozzá tud tenni a dalokhoz. Többek között azzal, hogy simán, és pontosan nyomja a vokált a dobok mögül, ahogyan egyébként Barkóczi is teszi, és ezzel olyan szinten telíteni tudják a hangzást, hogy el is felejtjük, hogy „csak” egy trió zenél. A zenekar frontembere a gitárosból lett basszer, Peres Gergő. Színpadi jelenléte mellett a szövegeit emelném ki. Régen hallottam ennyire jól megírt, a magyar nyelvet nem megerőszakoló szövegeket, sajnos azt kell mondjam, hogy ritkaságszámba megy.
A Forog a köpönyeg mától elérhető a YouTube-on, hamarosan pedig a zenei streameken , a Deezeren és a Spotifyon is. Élőben március 9-én a Robotban mutatja be az albumot a Köpönyegforgatók, az Einstand és az Alpaca Beat társaságában.
A lemezborító egészben:
