Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Az At The Gates már jó tíz évvel ezelőtti visszatérésnek egyértelműen örültem. Már az is jó volt, hogy több mint 10 év szünet után elkezdett turnézni a svéd death metal alapzenekar, legalább visszajött az esély, hogy élőben láthatom a feloszlásuk előtt, 1995-ben kiadott, hibátlan Slaughter of the Soul lemezük dalait. Aztán sok hezitálás után 2014-ben jött a visszatérő lemez, ami ugyan jó volt, de különösebb izgalmat nem okozott. Ahogy a május 18-án megjelenő új albumuk első dala is elég jó, de rutin At The Gates-szám volt. Viszont a most kiadott A Stare Bound In Stone mindent tarolt, amit 1995 óta írt a zenekar. Ez a szám tényleg felér a klasszikus lemezeik dalaival. Gyakorlatilag ezt kéne most mutogatni, ha valaki arra kíváncsi, milyen is az a svéd melodikus death metal. Többen hiányolják belőle a gitárszólót, de ez még jobbá teszi a számot. Azonnal ható, fülbe ragadó riff, tökéletes dalfelépítés, tökéletes hangulatfestés. Ráadásul ezzel kiderült, hogy tavaly kiszállt, fő dalszerző Anders Björler gitáros nélkül is van élet az At The Gatesben. Hogy a lemez többi dala is hasonlóan erős lesz-e, majd májusban kiderül, de ezért a számért volt igazán érdemes beindítani a zenekart.
Bónuszként itt egy korai At The Gates-dal 2018-as változata, amit a Decibe magazin Flexi Disc sorozatához vett fel a csapat:
