Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Veres Gábor a nemrég új dallal jelentkezett Watch My Dying tavalyi csendesebb időszaka alatt sem tétlenkedett, az elmúlt hónapokat ugyanis egy formabontó szerzői lemez készítésével töltötte. Ez a jelző semmilyen szempontból nem túlzás a Hiinaar egyszerűen XIX címet kapott albumával kapcsolatban. Egyrészt a rajta hallható zene rengeteg hatást olvaszt magába, hiszen a dalokban a magától értetődő rock és metal alapokon át folkzenei, vagy akár elektronikus hangulatok is felbukkannak. Másrészt Gábor, akit elsősorban énekesként és szövegíróként ismer a közönség, ezúttal egy hangot sem énekel, ezzel szemben az összes dalt ő szerezte, nagyrészt fel is játszotta, valamint a lemez keverését is ő végezte. Emellett a lemezen a magyar underground több mint tucatnyi zenésze vendégeskedik változó szerepkörben. Az album, ami teljes egészében ingyenesen letölthető a Hiinaar Bandcamp-oldaláról, és amit a zeneszerző-projektgazda a folytatásban dalról dalra is bemutat nektek, elsőként a Lángoló Gitárokon hallgatható meg. (Fotó: Bákonyi Bernadett)
Általában a lemezről
Húsz éve, a Watch My Dying megalakulásakor ragadtam a mikrofonnál, de sokkal régebb óta vagyok hangszertulajdonos. Másnak bakancslistája van, nekem negyvenkettes listám, aminek egyik sarkalatos pontja egy album elkészítése volt hangszeres dalszerzőként.
Mivel "főállásban" szövegíró vagyok, kihívás és egyben felszabadító móka is volt egy olyasfajta megvalósítás, ami a szavak előtti állapotból érkezik, nem kötik se rímek, se szótagszám. Megkerestem azokat a barátaimat, akikkel megvan a közös hang és hozzáállás, ők pedig örömmel vettek benne részt. Annyi ötlet érkezett mindenkitől, hogy ezek után képtelen lennék ezt szólólemeznek csúfolni. XIX lett a címe, az évszámra utalva, mert nem tudtam egyetlen dalt sem személyes kedvencként címadóvá tenni.
Maga a végeredmény vegytiszta örömzene, még ha ez a fogalom jó ideje sikeresen le is züllött mondvacsinált szupergruppokra. Annál is inkább, mert súlyosan low-end készítési metódust választottunk, mindenki otthon dolgozott azzal, amije volt. A teljes anyag költségvetése összesen 8000 magyar forint volt, egy új kaval, meg egy gitár húrkészlet ára. Senki sem az egója polírozásáért vállalta ezt, nem nyomasztott minket se határidő, se pénz, se nézőszám. Harminc ingyenes letöltést garantáltam mindenkinek gázsiként. Ha egy mondatba kellene foglalnom a XIX lényegét, akkor az az lenne, hogy nem számít se pénz, se drága felszerelés, se körülmények, se szponzor, se alvásidő, se munka - ezek nélkül is el tudod mondani, amit akarsz. Ha nem, akkor nincs mondanivalód.
A karom a szíveken - Közreműködik: Pál Zoltán (Sear Bliss, harsona)
Pál Zoli, a Sear Bliss harsonása szerepelt már az előző Hiinaar kiadványon, a Lampyre-on. Akkor annyira markáns fúvós szólammal egészítette ki a számot, ami miatt evidens volt, hogy most is megkeressem az egyik új dal miatt. Az intróban a Lakat a szájon egyik részletét játszotta kicsit szabadabban, ami alá fejben azonnal vonós kíséretet hallottam. Ebben az esetben ezt szintivel oldottuk meg - olyan huszonnyolcszor kellett újravennem azt a körülbelül négy hangot metronóm nélkül.
A Fairy Tale of a Candy Pachyderm - Közreműködik: Mihály Gergő (Angertea, ének, szöveg), Tölcséry Gergely (furulya, kaval)
Ez a dal készült el elsőként, egyben ez volt a referencia, amit mutogattam a többieknek, hogy körülbelül mire számítsanak. Mihály Gergő az egyik kedvenc magyar énekesem, őt kerestem meg először. Azonnal lecsapott erre a nagyon disszonáns, töredezett alapra, a többi dal még meg sem volt, de ezt egyből lestoppolta. A dal végén a kvázi refrénben hozta is azt a formáját, ami miatt megkerestem, én egész biztos nem tudtam volna erre semmit énekelni. A lemezen népzenei hangszereket megszólaltató Tölcséry Gergő is ezzel a dallal kezdett. A furulya hangjánál azonnal megjelent a kozmosz, ahogy megszólalt. Mindenféle népieskedő szándék nélkül annyira passzolt bele, hogy ott helyben el is dőlt, muszáj lesz több dalban játszania.
Lassan a világ - Közreműködik: Budai Petur (Aebsence, ének, szöveg), Tölcséry Gergely (furulya, kaval)
Az Aebsence az egyik olyan csoda itthon, akik teljesen öntörvényűen csinálnak szívbemarkolóan szép dolgokat, rettentő mély és hiteles minden, ami hozzájuk kapcsolódik. Budai Peturra alig mertem ráírni, Uzseka Norbi, a Hammerworld újságírója segített elérhetőséget szerezni hozzá. A 7/8-os alap elég szigorú lett, és egy Mantra-riffet is loptam hozzá. Felhívnám mindenki figyelmét a torzított furulya/hegedű váltott szólóra, ami szerintem kibbbbaszott metal!
Black Clockwork - Közreműködik: Nagy-Miklós Péter (Ørdøg, Wackor, ének, szöveg, gitárszólók)
Ez volt az egyik, ami nagyon lassan állt össze. Már felvételnél gyanakodhattam volna, hogy nem lesz egyszerű, amikor vécéről visszatérve rajtakaptam az ötéves fiamat, hogy eltekergette a hangszínpotikat. Ilyen apró malőrök miatt minden dalban másképp van torzítva a basszusgitár. Nagy-Miklós Peti zseniális szövegritmizálását először rossz helyre tettem, aztán jóra hallgattam. Most a rendeltetés szerinti helyén van, és sokkal bizarrabb tőle az egész. Wackormiki háromszor is megmentette az egész albumot a teljes összeomlástól, ezúton is óriási köszönet neki mindenért!
Mind Palace - Közreműködik: Bencze Márton (Absent Distance, ének, cselló, szöveg), Kurtács András (Sublime pickups - gitárszólók), Vincze Ádám (kanna)
Bencze Marci az esküvőmön gitározta bevonulózeneként a Seasons in the Abysst, és néhányszor beugrott helyettem énekelni a Watch My Dying koncertjein akkoriban, amikor a lányom megszületett. Még jó, hogy itt volt a helye! Irtó dögös, mély a hangja, ezer szólamot képes felénekelni, szóval irigykedem, az a helyzet. Kevésbé ismert oldalát is felvillantotta, ugyanis a dalhoz csellószólamokat is készített, amiket Vincze Ádám barátom kísér ceglédi kannán. A perkákat elég punk módon vettük fel, zene, taktjel és mikrofon nélkül, telefonnal. Azt kell mondjam, nem sok sztárallűr volt ezen a téren. A gitárszólót Kurtács Andris barátom játszotta, akit a Sublime hangszedők kapcsán ismerhet a közönség.
Judge the Earth - Közreműködik: Ritzel Ani (Dharma, ének, szöveg), Bori Sándor (Watch My Dying, gitárszóló)
Ritzel Ani már a Lampyre idején is közreműködött énekesként, azaz tudtam, hogy elbánik a fura hangnemváltásokkal. Ebbe a dalba eredetileg blastbeateket terveztem, de időközben megszelídültek a dobok. Ani hihetetlen módszerrel énekel, vagy szemre nézi közben a wavot, vagy kompresszor volt a jele oviban, de egyetlen peaket sem csinált, mindezt körülbelül öt szólamban, kristálytisztán. Nagyjából a hangmérnökök álma az a pár sáv, amit küldött. A gitárszólót Bori Sándor kollégám játszotta a Watch My Dyingból. Előzetesen úgy saccoltam, hogy nem fog moll hangnemet tartalmazni, de a dal közepén aztán kinyílik alatta a szirénázó pokol.
Lakat a szájon - Közreműködik: Vörös András (Ørdøg, ének, szöveg), John Novak (gitászólók), Pál Zoltán (Sear Bliss, harsona)
Pál Zoli (Sear Bliss) és Vörös Andris (Ørdøg) megsirat. Se több, se kevesebb. Mikor már látszott ez a westernes irány, John Novak barátom rámért még egy atom wah-pedálos szólót a dalra, és erre már nem lehet mit pakolni.
Like Fire Only Colder - Közreműködik: Nagy András (Sear Bliss, ének, szöveg), Kovács Attila (Sear Bliss, Kill With Hate, gitár), Tölcséry Gergely (kaval, népdal), Delcsik Balázs (Cadaveres, outro próza)
Nagy Andris a Sear Bliss-el meg az Arkhéval is odatette már a magáét. Közel áll hozzám ez a fajta zenei világ, gondoltam, nézzük meg, hogyan működik a kettő együtt. Ennek a dalnak a paradoxona az, hogy szerettem volna egy 3/4-es ritmust, ami nem "umcacca-umcacca", és nem is azt hallom a fejemben közben, hogy "kuuukoriiiii....kotkodaaaaa..." Legalább egy hétig mindenféle jazzdobosok videóit néztem a megfelelő hangsúlyozásért. Egy spontán közjáték is hallható benne, ugyanis Tölcséry Gergő teljesen random odaénekelt egy népdalt két sáv közé. Muszáj volt benne hagyni, olyan jól jött ki. Az, hogy ez a kis rögtönzés szintén hibátlanul illeszkedett a dalba, számomra ismét megmutatta, hogy nem a zenei stílus, vagy a hangszerelés számít igazán, hanem a közös zenei nyelv.
A lemezborítón Ács Péter festménye látható. A felvételek zömmel a résztvevők otthonában készültek. Az albumról további információk a Hiinaar Facebook-oldalán!
