Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Törékeny, érzelmes, túlcsorduló, és még vagy ezer jelzőt lehetne aggatni Péter és Pál Lángolón most debütáló, utazós-költői albumára. Nemcsak Tövisházi Ambrus producer egyik legjobb munkájáról van szó: a Meztelen Diplomatákban megismert szerző-énekesek is olyan magabiztosan mozognak a Kaláka-Muzsikás-Paul Simon-univerzumban, hogy az kábé felér egy teliholdas, éjszakai fürdőzéssel egy elvarázsolt vidéken, ahol minden virágról egy ismerős zenei hatás jut eszünkbe, gyerekkor-illattól kísérve. A Virágfejek lemezbemutatója apropóján Pétert és Pált, azaz Szacsvay Gergelyt és Tóth Attilát kérdeztük.
A Péter-Pál az olyan mint a Jin-Jang? Vagy ti szimbiózisban vagytok egymás direkt, megtervezett zenei-szövegi kiegészítése nélkül is? A közös gyerekkor és suli-évek mennyiben befolyásoltak benneteket?
G: Egymástól elég függetlenül írtuk a dalokat. De volt közöttünk azért egy néma párbeszéd. Ha az egyikünk írt egy dalt, akkor a másikunk is könnyebben kedvet kapott írni egy újat vagy befejezni egy félbehagyottat. Ez a lelkesítő ping-pong szerintem nagyon fontos ebben a történetben. Elég különböző karakterű dalokat írtunk. Toti hamar végleges formába öntötte a dalait, az összes szólamot kidolgozva. Az én dalaim sokáig nyersebbek, kiforratlanabbak voltak. A lemezfelvételnél 2-3 dalomat szinte teljesen átírtuk. De ezek a különbségek inkább erősítteték az együttműködést. Éreztük, hogy minden sokszínűség ellenére nagyon sok a közös ezekben a dalokban. Hogy ez amiatt van, mert a zenei ízlésünk elég hasonló vagy mert egy környéken nőttünk fel, azt nem tudom. De lehúztunk egymás mellett már pár évet és megismertük a másikat.
T: A Péter és Pálban egy olyan párost alkotunk, amiben nem kiegészítjük egymást, hanem együtt dolgozzuk ki azokat a dalokat, amiket ki-ki otthon egyedül írt meg. A közös gyerekkor csak egy meghatározó élményanyag volt, barátkozni később kezdtünk, amikor megalapítottuk első zenekarunkat.
A Meztelen Diplomatákat együtt alapítottátok, aztán elszéledtetek egymás mellől. Vagy ez csak a zenekari felállásban látszott, egyébként maradtatok “tesók”? Látnivalóan Tövisházi Ambrussal is testvérek maradtatok, aki most becsatlakozott újra az életetekbe. Megjegyzem: most is visszafogottan és zseniálisan, ahogy szokta.
T: Mindig volt köztünk egy érdekes alkotói kapcsolat, ami az évek alatt folyamatosan változott. A Meztelen Diplomatáknál Geri hozta a dalok javarészét, a zenekar meghangszerelte, én pedig elénekeltem. Ekkor azért volt sok nézeteltérésünk, mit hogyan kéne. Aztán Geri abbahagyta a Meztelent, de nem szakadt meg a kapcsolat, időközben én is írtam számokat, amikről mindig kikértem a véleményét. Aztán a Péter és Pálban valami nagy egymásra találás történt rögtön az elején, amikor elkezdtük egymásnak megmutatni fióknak írt dalainkat. Tövisházi Ambrussal meg már jó régi a kapcsolatunk. Az első Meztelen nagylemezt nála készítettük el, ő volt a producere a 2013-as Sellő Grand Hotelnek. Az egy olyan meghatározó közös munka volt, ami után úgy éreztük, hogy a zenekar megérett, és kinőtte gyermekbetegségeit. Nagyon jó volt együtt dolgozni, így jött az ötlet, hogy őt keressük meg ezzel a munkával is. Jól választottunk, benne volt egyből az összes eszement ötletünkben, például hogy a lemezt Geriék erkélyén vegyük föl minél több háttérzajjal, hogy a dalokon átsüssön az az atmoszféra, amiben a dalok elnyerték végső formájukat.
G: Ahogy én kiléptem a Diplomatáktól, néhány hónapra rá felhívott Toti, hogy meg szeretne mutatni pár dalkezdeményt. Addigra én is írtam újabb dalokat és kíváncsi voltam, mit szól hozzájuk. Innentől ez így ment, egyre többet próbáltunk hol nálunk, hol Totiéknál és így megmaradtunk tesóknak. Ambrus nagyon nyitott ránk. Hiába múlt el pár év úgy, hogy alig beszéltünk, teljesen lazán és természetesen lépett be ebbe a lemezfelvételbe is. Egyből sejtette, hogy mit szeretnénk és ebben próbált segíteni minket. Nagyon szerette, hogy visszafogott hangzású lemezt szeretnénk, akusztikusat és énekeset. És nagyon, de nagyon türelmes volt hozzánk. De hát ilyen egy jó tesó!
Ez nekem annyira-annyira szűziesen tiszta album, dédszülőkkel, igaz szerelemmel, akusztikus hangszerekkel, konflissal és napsütéssel, szóval amolyan gyerekkor-playlist, kisiskolás-szaggal.
T: Én is így érzem. Olyan mint mikor valami felbecsülhetetlen értékű régiséget talál az ember, óvatosan megfogja, letisztogatja, majd viszi haza, és közben arra gondol, csak össze ne törje, mert ebből a világon csak egy van. Nekem ezt jelenti most a Péter és Pál, akusztikus dalaival, önfeledt örömével, barátságával. Ilyen légkörben készült, örülök, hogy ez átüt a lemezen is.
G: De azért ez messze nem volt ám tudatos koncepció. Inkább csak hagytuk egymást szabadon kószálni. Nem voltak megkötések. Ami meg akar íródni, hadd íródjon! Ez a lemez az elmúlt pár évünk őszinte lenyomata.
Ha már tisztaság és érintetlenség, akkor azt is hadd osszam meg veletek gyorsan, hogy néha azon tűnődtem: lehet hogy mégiscsak inkább tele van cinizmussal és idézőjellel ez az album, csak nem akarom meghallani ebben a nagy akusztikus, árkádiai, paradicsomi szárnyalásban. Világosítsatok fel, hogy akkor mi is a helyzet.
T: Nincs benne cinizmus és idézőjel, de tudjuk: a posztmodernben igény az volna rá. Mi abban hiszünk, hogy egy egyszerű, őszinte dal többet és jobban fejez ki abból a világból, ami bennünk van, mint valami duplacsavaros alkotás. Az önfeledt örömöt szeretnénk megmutatni, amit akkor érez az ember, amikor közösségben csinál valami jót. Lehet ez zenélés, de bármi más is. Idehaza erre nagy szükség lenne. Így fogalmaztuk ezt meg: Ott, ahol vagy. Abból, amid van. Azokkal, akik körbevesznek.
G: Hogy vannak benne többféle képpen értelmezhető sorok? Persze, hogy vannak! A fele nekünk is titok. Mi is csak ízlelgetjük, pedig elvileg mi írtuk. A kíváncsi ínyenceknek sok szeretettel küldjük a szövegkönyvet. Biztos, hogy mindenkit más érint meg, ha egyáltalán hagyja magát. Én a magam részéről a paradicsomi szárnyalásra szavazok jó minőségű hangfalakkal.
A népzenét megállás nélkül érzem, mint Nagy Influenszert. Úgy tűnik, hogy nagy hatással volt rátok a régi dalos hagyomány.
G: Persze. A dalok őszinték és egyszerűek, akusztikusak és énekesek. Akár az erdő közepén is rekonstruálhatók teljesen normálisan. Mi ezt nagyon szeretjük. Olyan szépen magára ismer az ember éneklés közben. Fontos, hogy halljuk a saját hangunkat! Hát még a közös éneklés! Úgy elszoktunk ettől, pedig nagyon jó dolog!
T: Túl azon, hogy minket is magával ragadott a népzene, egy kicsit a táncházi hangulatot is bele akartuk rejteni az albumba. Például az Eva Brandolban szól a bőgő, mint egy tisztességes mulatságban hajnalig, vagy a Körhinta cimbalomszólója is ilyen. Ízesebb lett ettől a lemez.
Kicsit ragozva még az előzőt: nekem ez Sebő Ferencbe, Vízöntőbe oltott Cseh Tamás 2020-ban, nektek mi? Vagy jól érzem a hatásokat?
T: Igen, nagyon jól érzed, még a Muzsikás hiányzik a sorból, ha csak a legfontosabbakat említjük meg, volt olyan időszak, amikor éjjel-nappal őket hallgattam. Egy általuk is földolgozott népdal első három sorát kölcsön is vettem, aki megtalálja, vendégem egy fröccsre.
G: Én régebben sok Cseh Tamást hallgattam. Biztos, hogy örökre beivódik a bőr alá. Főleg, ha valaki akusztikus gitár mellé próbál dalokat írni magyarul. De tudatosan talán leginkább a Kalákát tekintettük előképnek. Lazák, énekesek, változatosak. Angolszász világból Paul Simon. Ezen kívül az előbb emlegetett népzene, akár magyar, akár külföldi. De az egyházi- és komolyzenét is említsük meg egészen halkan.
Gyerekáldás-közeli helyzetben fogant az album, ezért is jutott eszembe, hogy ezek a dalok simán altató-daloknak is beillhetnek.
T: Igen, nekünk a napokban született meg kisfiúnk, Álmos, Geriéknek másfél éve született, és pont amikor dolgoztunk a dalokon, ott izgett-mozgott, belegügyögött a demókba, lehet az ő jelenléte is közrejátszott, hogy arányaiban ilyen sok altatódal van a lemezen.
G: A dalok jórésze már elkészült mielőtt kisfiúnk, Peti megszületett volna. Konkrétan neki még nem írtunk dalt. Ő inkább már a dalok érlelésének és a felvételeknek lehetett élő tanúja. A Göndörhajút például annyira sokat játszottam neki, hogy már az első akkordnál kikerekedett a szeme, mert felismerte. Már másfél éves is elmúlt és nagyon ügyesen léggitározik.
Hogyan tovább? Egyszeri érettségi talákozós buli volt lemezmegjelenéssel vagy megy tovább a Péter-Pál-vonat?
G: Persze, hogy megy tovább! De csak olyan tempóban, amit mi is tartani tudunk. Nem akarunk rohanni és túl nagy álmokat kergetni. Ott szeretnénk lenni, ahol vagyunk. Abból főzni, amink van. És azokkal időt tölteni, akik körülöttünk vannak. Legalábbis a már egyszer előhozott szlogenünk így szól...
T: Igen, megyünk tovább, több van ebben a duóban, mint egy nagylemez.
Ha már szó esett a palylistről, miket tennétek rá, miket hallgattok mostanában, de jöhetnek filmek és sorozatok és régi dalok is, csak hogy az olvasó értse a kulturális kontextust, amibe illeszkedik az album.
T: Juan Wauters, Mac DeMarco, José González, Wilco, Lucio Battisti, Beirut, Serge Gainsbourg, The Mamas & The Papas, Paul Simon, Bob Dylan, Donovan, Richie Havens, Kex, Kaláka.
G: Kaláka, Muzsikás, Bérczesi Robi, Simon & Garfunkel, Leonard Cohen, Joao Gilberto, Francesco De Gregori, Mississippi John Hurt vagy akár Juan Wauters. Bacsó Péter: Szerelmes biciklisták. Rockenbauer Pál: Másfélmillió lépés Magyarországon. Balczó András / Kósa Ferenc : Küldetés. Jim Jarmush: Patterson, Andrej Tarkovszkij: Andrej Rubljov.
Simán látlak benneteket, ahogy nálunk Martonvásáron, a kastélypark szigetén található szabadtéri színpadon énekeltek versenyt a fülemülékkel. Lesznek koncertek is?
T: Farsangkor voltunk ott egy kastélykoncerten, előtte sétáltunk a parkban és pont ez jutott eszembe nekem is, az a sziget nagyon a mi helyünk. Tavaszra terveztünk egy lemezbemutató koncertet, ami sajnos elmaradt, de mindenképp be fogjuk pótolni ősszel.
G: Januárban már volt egy kisebb koncertünk Radványi Balázs vendégeként. Feleségem, Luca furulyán és régi barátunk, Ádi finom kis ütős hangszereken kísért minket. Nem hirdettük meg nagyon, nehogy ellopja a Nagy Hivatalos Lemezbemutató varázsát, ami jelen helyzetben még mindig várat magára. De reméljük, már nem sokáig!
A lemez szövegkönyve itt érhető el pdf formátumban.
