Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Éreztük mi, hogy ebben a Buda Folk Bandben van valami, le is írtuk egy szép hosszú kritikában. Most pedig kiderült, hogy nem csak mi gondoljuk jónak a csapatot, hanem több mint húsz másik európai ország világzenei szakembere is. A Magyar Világi Népzene című lemez ugyanis a World Music Charts Europe második helyén nyitott, ami óriási eredmény. Nem lehetetlen, hogy Lajkó Félix nemrég elért első helye irányította Magyarországra a figyelmet, ugyanis Lajkó sikere előtt csak a kilencvenes években volt magyar a listán (Sebestyén Márta volt egyszer második, a Muzsikás pedig 18.), most pedig ilyen hamar itt egy újabb előadó, akinek sikerült.
A címben a mondat első fele a Buda Folk Band saját stílusmegjelölését takarja, azaz ők úgy fogalmaznak pontosabban saját zenéjükről, hogy Magyar világi népzene. Mi több, új lemezüknek ezt a címet is adták, minimum miheztartás végett. Már az alapítás körül megszületett bennük ez a meghatározás, és ez egyrészt rendben is van, nyilván segít a tájékozódásban, de akár el is ijeszthet gyengébb idegzetűeket, ami nagy kár lenne. De ne rohanjunk ennyire, először nézzük, ők maguk mit mondanak erről: „Mindannyian népzenészek vagyunk, ezt a zenét szeretjük a legjobban játszani, ám színpadon lépünk fel, a színpad vonzása pedig olyan, hogy nem lehet egy egész széki táncrendet a közönség elé vinni. Ezért úgy gondoltuk, hogy abból a zenéből kiindulva, amelyet tanultunk és tanulunk a mai napig, koncertképes, színpadi anyagot hozunk létre, melyben helye van táncnak, éneknek, különböző népek különleges hangszereinek, és még sok minden másnak. Az áthangszerelés, a feldolgozás vagy átdolgozás pedig, mint például a füzesi zenében a koboz, öregbíti, vagy épp fiatalítja a népzenét. Ez a gondolatmenet szülte meg azt a kifejezést, zenét, amelyet mi magyar világi népzenének hívunk. Amit színpadra viszünk, az nem feltétlenül és kizárólag a tradícióban gyökerező népzene, hanem népzenei ihletésű, de modernebb, „világibb” zene. Ezt azonban semmiképp nem elektronikus eszközökkel szeretnénk létrehozni, ahogy ez a világzenében gyakran előfordul, hanem akusztikus népi hangszerekkel. Számainkat el lehetne játszani szólógitárral meg dobszereléssel is, de akkor nem fog az a fajta érzelemvilág, életérzés kitörni belőle, amit mi minden számba igyekszünk belesűríteni.” (Részlet Asztalos Emese 2011-es interjújából.)