Lángoló Gitárok

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Volt már itt a Lángoló Gitárokon szó arról, hogy a Converge a Napalm Death-szel közösen kiadott egy 7 inch-es kislemezt, amin az amerikai hardcore-zenekar feldolgozta az Entombed-klasszikus Wolverine Bluest. A dalt úgy rögzítették, hogy elhívták a stúdióba az olyan vendégeket, mint Aaron Turner az Isisból, Kevin Baker az All Pigs Must Die-ból illetve Tomas Tompa Lindberg az At The Gatesből, mindenki felénekelte a teljes dalt, ahogy Jacob Bannon Converge-énekes és Nate Newston Converge-basszusgitáros is, a végeredményt pedig összemixelték egybe. Most a külön-külön verziókat adta ki a csapat Pound For Pound: The Wolverine Blues Sessions címmel, és ezt vagy meg lehet venni öt dollárért, vagy meg lehet hallgatni itt alább azonnal. Természetesen az eredeti kislemezes verziót is megmutatjuk.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Converge - All We Love We Leave Behind
(Epitaph/Deathwish)

Ott fejeztem be a legutóbbi Converge-lemeznél, hogy csodálkoznék azon, ha a zenekar maradna a kaotikus zenére ordibálásnál, hiszen a 2009-es Axe To Fall egy olyan irányt mutatott a poszt-metálos, dallamosabb témáival, amit arculatvesztés nélkül, de mégis merészen vehetett volna célba a massachusettsi csapat. Tévedtem is meg nem is. A Converge ugyanis nem csinált még ennyire lecsupaszított hardcore-lemezt, mint az All We Love We Leave Behind, maradt tehát a durva vonal, de ezzel együtt kevésbé idegtépő a zene hangulata, kevésbé facsarja ki az embert, mint az eddigi albumok, pláne az ilyen szempontból felülmúlhatatlan, 2001-ben megjelent Jane Doe.

Szerintünk: (4/5)

Szerintetek: (3,9/5) - 1 2 3 4 5

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Az új Converge-lemez érkezéséről már itt és itt leírtunk mindent, így nincs is más hátra, minthogy az Epitaph kiadó Youtube oldalára kikerül albumstreamet is megmutassuk. Szóval az All We Love We Leave Behind lentebb hallgatható, december 16-án pedig a zenekar élőben Budapesten nézhető.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Két hét múlva jelenik meg az All We Love We Leave Behind című új Converge-lemez, amin a 2009-es Axe To Falltól eltérően teljesen vendégmentes lesz, és amin a hardcore metál csapat próbál a lehető legközelebb kerülni a saját élő hangzásához. Erről az albumról már egy dalt meg lehetett hallgatni, úgyhogy a Shame In The Way már a második a sorban a friss szerzemények közül. Természetesen itt a Lángoló Gitárokon is megmutatjuk a számot, plusz odaraktunk alá azt a három kislemezt, ami az utóbbi időkben jelentek meg, és aminek a dalai, az Entombed-feldolgozást leszámítva, újrarögzített állapotban rajta lesznek a most megjelenő album bakelit- és deluxe-kiadásain is. December 16-án pedig koncert a Dürer Kertben.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Már írtuk, hogy All We Love We Leave Behind címmel jelenik meg idén ősszel az új Converge-nagylemez, akkor viszont még sokkal több infó nem volt. Most viszont itt az album borítója, a dallistája, sőt, a lemez nyitószámához készült, Max Moore rendezte klip is. Kurt Ballou gitáros-producer így nyilatkozott a legutóbbival ellentétben vendégmentes albumról: "A lemezen nincs utólagos torzítás, trigger vagy auto-tune. Minden természetes, valódi a hangzás úgy, ahogy azt a zenekar élőben előadja." A hardcore metal zenekar új lemezét már elő is lehet rendelni, méghozzá a bakelit mellett limitált digipack verzióban, amiben 48 oldalon át csodálhatjuk Jacob Bannon énekes festményeit. Alább az Aimless Arrow klipje mellett a dalsorrendet és a borítót is megmutatjuk. Ja, és természetesen december 16-án Budapesten koncert.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Az szokásosan szívderítő All We Love We Leave Behind címmel jelenik meg október 9-én az új Converge-lemez, ami után pár hónappal a kultikus hardcore-zenekar Budapestre érkezik, hogy élőben is felvidítson minket. December 16-án a Dürer-Kertben olyanokkal lép fel a massachusettsi csapat, mint a Touché Amoré, az A Storm Of Light és a The Secret. A Converge nemrég egy kislemezt jelentetett meg a Napalm Death-szel közösen, amin egy saját dal mellett az Entombed Wolverine Blues klasszikusát adják elő sok vendéggel. Mindkettőt meg lehet hallgatni alább.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Pontos megjelenési dátum még nincs, hamarosan rendelhetővé válik az a 7 inches kislemez, amin a Napalm Death és a Converge ad ki két-két eddig nem hallott dalt. Utóbbi a No Light Escapes című saját szerzemény mellett az Entombed Wolverine Blues klasszikusát is feldolgozza, amiben többek között Tomas Lindberg (At The Gates, Disfear) és Aaron Turner (Isis) hangját is hallhatjuk majd. A Napalm Death a Will By Mouth és a No Impediment To Triumph (Bhopal) dalát rakja majd a kislemezre, aminek az itt is látható borítóját Jacob Bannon, a Converge énekese készítette. Itt a végén még megjegyezzük, hogy hamarosan egy új Converge-nagylemez is napvilágot lát majd egy DVD-vel egyetemben.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

A Converge nemrég azzal frissítette a Facebook-oldalát, hogy megírták az új lemezt, mennek is felvenni. A Decibel magazin viszont már azt is tudja hogy valamikor tavasz végén, nyár elején jön ki a lelkibeteg hardcore metálosok új albuma a rendkívül vidám All We Love We Leave Behind címmel. A három évvel ezelőtti Axe To Fall egyébként eléggé bejött nekünk, szóval mi várjuk. A várakozást enyhítendő itt van a salemi csapat legutóbbi két kislemeze, hátha valaki még nem hallotta. 

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Converge, Kylesa, Gaza, Kvelertak @ Dürer-kert, 2010.08.09.

Bárkit kérdeztem a koncert előtti napokban az előzenekarokról, szinte mindenki azt mondta, hogy a norvég Kvelertakot semmiképpen ne hagyjam ki, mert hogy baromira jó zene az. Aztán letöltöttem a lemezt, meghallgattam, és megpróbáltam odaérni a szélsőségesen korai kezdésre. Nem titkolt szándékom volt élőben is megbizonyosodni róla, hogy ez a zenekar kifejezetten rossz, hogy aztán ezt elmondhassam a sok posztmetálosnak is. Az a helyzet, hogy nem volt rossz, pontosabban mondva, kétszer olyan jó volt, mint lemezen, az eredmény így mondjuk közepes. Szerencsére hiányzott a finntrollos hangulat, amitől az otthoni hallgatás közben először rázott ki a hideg. Viszont a élőben is éreztem, hogy a Kvelertak kicsit sokat akar markolni egyszerre, az az ember érzése, hogy nem bírják elviselni, ha valamiben nem jók, márpedig ha elviselnék, sokkal jobb lehetne az egész, lehetne ez jó kis rockandroll, nem kéne végigszenvednünk a teljesen felesleges black metalos tekeréseket, a monoton üvöltözést meg az idegesítő és ugyancsak felesleges elszállásokat. Aztán az is lehet, hogy az egész csak irónia, én meg nem értem a viccet.