Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Az 5 éve hirtelen földbeállt grunge hazai pápái ma az R33 színpadán fogják megmutatni a kockásinges közönségnek, hogy a grunge halott, de ők ellenére mégis élvezik az újjáalakulásukat, ráadásul klasszikus felállásban. Baráti jegyár, ütős cipőbámulás és Saras kezek várják ma este a Pearl Jam és Layne Staley-imitátorokat. Emlékeztetőül néhány Flop-szám:
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Turbulence néven új EP-t készített a Perfect Pill (az előzőről itt írtunk). A lemez elkészítésében részt vett a zagaros és We are Rockstars-os Ligeti Gyuri, aki meglátta a fantáziát a dalokban, és így vállalta az EP keverését, és részben a produceri munkát is. A zenekar bevallása szerint a négyszámos lemez jelentős elmozdulás a korábbi számaikhoz képest: a Cardiac Arrest grunge hatásokból építkezik, a Breathe Again indiesebb hangvételű, az Understand és a Loose Ends pedig progresszív hangzással bír. A srácok lemezbemutató koncertet is adnak június 12-én a ROHAM-ban, ahol vendégük a Tea Road lesz. Alább mind a négy szám meghallgatható, és egy új klipet is láthattok.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Az Angertea zenekar elkészült a 2012-es Nr.4: Songs Exhaled lemezhez tartozó utolsó klipjével. "Az A for Afrodita című dalhoz készült videó hűen tükrözi azt amiről a dal szól: átállás a sötét oldalra." - mondja a zenekar és még hozzáteszik - "A videót Nagymágocson és Békéscsabán az ottani bábszínházban készítette Stibál Róbert." A zenekar basszusgitárosa, Peralta Miguel Angel apa lett ősszel, és emiatt volt egy fél éves, előre megbeszélt szünet, de most újra aktivizálja magát a zenekar. Március 28-án lesz a visszatérő koncert Budapesten a Gozsdu Manó Klubban, illetve játszanak még Szegeden is április 11-én a Rongy Kocsmában, lesz egy buli Szentesen májusban, és várható egy-két fesztiválfellépés is a nyáron. Közben újra beindultak a próbák is, és körvonalazódik pár új dal is. Az új lemez rögzítése várhatóan 2015 elején kezdődik majd. Fentebb a klip.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Kabala Baby – elég rossz név, sokkal inkább asszociálunk róla egy 90-es évekbeli lányzenekar valamelyik seggriszálós tagjára, semmint egy zenekarra. A zene azért jobb, stoneres, grunge-os klasszikus rock, amelyet kockás ingben és kopott farmernadrágban eljátszani a legautentikusabb. Az éneket, mint oly sok megosztó lemeznél, szokni kell, de megéri a fáradozást. Magyar és meglepően értelmes szövegek, kellemes vokálok, szépen megírt dalok, hallatszik, hogy sok meló van benne. Ha a Polly Is Dead feltámadna, remek közös koncerteket adhatnának a Kabala Babyvel. De ha már nincs Polly, a Bálnalovas is jó lesz, például a most szerveződő májusi Nagy Grunge Buli kitűnő alkalom lehetne.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Az idei év lassan már túl sok fontos lemezt termel ki magából, így akarva-akaratlanul kihagyjuk az egyébként említésre méltóakat. Most öt alapvetően rockzenei albumot néztünk meg, van köztük egyre elérdektelenedő, lassan veterán státuszba kerülő indie-britpop (Placebo), progresszív garázsrock Texasból (White Denim), Nirvanát és Mudhoneyt nyúló ausztrál grunge (Violent Soho), csajos White Stripes (Deap Vally), na meg Kurt Cobain lökött kistesója (Cage the Elephant).
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
A Violent Soho zenekart nagyjából úgy lehet jellemezni, hogy ők az ausztrál Nirvana, csak Kurt Cobain helyett Black Francis énekel a Pixiesből. Az együttes most elkészítette új videoklipjét a nemrég megjelenet Hungry Ghost albumukon található Covered in Chrome-hoz. Az apró gyorsításokkal és lassításokkal feldobott házibuli hangulatú klipben egyébként másik két remek ausztrál zenekar is feltűnik, az elején pár pillanatra látható az általunk is igen kedvelt DZ Deathrays egyik tagja, a végén pedig annak Dune Rats énekes-gitárosa mászkál fáklyával, aki pár hónapja még versenyt tépett a dobosával majd ezt elnevezték videoklipnek.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Nagyszerű levelet tartalmaz a huszadik évforduló alkalmából nemrég újra kiadott In Utero album díszcsomagolása, amiben megtudhatjuk, hogy a lemez elkészítése előtt maga Steve Albini írt egy négyoldalas faxot a Nirvanának, miszerint ő szeretné felügyelni felvétel munkálatait. 1992-ben írta ezt a levelet a zenekarnak, ahol számos jó tanács mellett saját alkotói ars poeticáját is hosszasan taglalja. Azt ajánlja, hogy elég csak pár nap alatt minimális felszereléssel felvenni a dalokat anélkül, hogy valami irodai szakbarbár belenyúlna a munkálatokba. A számos csodás aranyköpést tartalmazó dokumentumban olyan gyöngyszemek vannak, mint "ha egy lemez felvétele egy hétnél tovább tart, akkor valami el van baszva" vagy "semmilyen jogdíjat nem szeretnék a munkámért, mert ha a milliós eladások miatt 400 ezer dollárt keresnék, akkor nem tudnék rendesen aludni". A Shellac-frontember ekkor már olyan zenekarok nagylemezének munkálatain volt túl, mint a Pixies, a Jesus Lizard vagy a Helmet. Hajtás után megmutatjuk a négyoldalas dokumentumot.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
A Sub Pop kiadó nemrég beszkennelte azt a szerződést, amit még a Nirvana írt alá a Bleach megjelenése előtt és feltette a Tumblrjére. A kontraktus szerint Kurt Cobainék az első évében csak 600 dollár előleget kaptak. Ehhez képest a másodikban már elég rendesen megemelkedett az összeg, 12 ezer dollár járt nekik, a harmadikban pedig még ez is duplázódott 24 ezerrel. Cserébe minden évben össze kellett volna hozniuk egy nagylemezt, de az 1989-es Bleach után otthagyta a Nirvana a kis nevenincs független kiadót, hogy a Geffenhez szerződjön. Ott aztán kihozták a Nevermindot, amiből azért még a Sub Popnak is csurrant-cseppent egy kis pénz, majd a Warner felvásárolta őket. Amúgy az In Utero lemez huszadik évfordulójának apropóján megjelent Heart-Shaped Box klipjének rendezői változata is, amit elvileg senki sem láthatott eddig Anton Corbijnon kívül, kivéve azokat, akik megvették a rendező 2005-ös DVD-jét. Túl sok eltérés nincs az eredetihez képest, bekerült pár plusz képkocka meg mintha élénkebbek lennének a színek, de nagyjából ennyiről van szó. Azért megmutatjuk a hajtás után, a biztonság kedvéért az eredeti videó mellett.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Három éve jött ki az ausztrál Violent Soho második, viszonylag jelentős kritikai sikert elérő nagylemeze és most itt egy új dal a szeptemberben megjelenő Hungry Ghostról. A Violent Sohót szokás poszt meg neo grunge-ként is jellemezni, de igazából előtagok nélkül is egyértelmű az olyan zenekarok, mint a Pixies vagy a Nirvana hatása. Az In The Aisle egy üvöltözős csordahimnusz, ahogyan az együttes ismertebb dalai is, amiket az új szám mellett szintén megmutatunk a hajtás után.