Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
A hang-, a fény- és a látványtechnikusok munkaerőpiacának itthoni helyzetét méri fel egy komplex kutatás keretében a Szent György Nonprofit Kft. és a Hangszeresek Országos Szövetsége. Többek között annak kívánnak utánajárni, hogy a szektor foglalkoztatása hogyan zajlik, kik, milyen körülmények között, mekkora bérezéssel dolgoznak.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
A Beatmates zenei marketingcsapat az elmúlt napokban végzett legújabb kutatásában azt próbálta megállapítani, hogy milyen az átlagos magyar zenész. Az elsősorban az anyagi körülményekre vonatkozó felmérésben 94-en vettek részt anonim módon, de a csapat szerint volt köztük például rockzenész, rapper, népzenész és mulatós előadó is. Ja, és persze nem arra jutottak, hogy olyan, mint Slash, ő pont azért került ide, mert fel sem merül az érintettsége a dologban, meg mert ez egy tök király kép. Lássuk tehát, mik a kutatás legérdekesebb eredményei.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
A Brit Pszichológiai Közösség hétfőn egy zenei tanulmányt tett közzé a társaság blogján amiből kiderül, hogy a mai modern popzene sokkal szomorúbb és érzelmileg labilisebb, mint mondjuk 30 évvel ezelőtt. A kutatásban résztvevők megvizsgálták 1010 darab ismert, évvégi Billboard-listás popdalt 1965 és 2009 között. Viszonyítási alapként a percenkénti negyedhangok számát (bpm) adták meg illetve hogy dúrban vagy mollban szólal-e meg a szerzemény. Legegyszerűbb úgy lehetne leírni a lényeget, hogy a boldog számok általában gyors tempóban és dúrban szólalnak meg, addig a szomorúak értelemszerűen lassabbak és mollban hangzanak el. Ebből kifolyólag könnyebb megítélni az érzelmi zavartságot, ha éppen egy gyors, de mollban játszott szerzeményről van szó.