Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
„Urbánus művészet, új kortárs műfaj született, aminek Magyarországon vannak a gyökerei” – emlékezik vissza az eredetileg építészmérnök végzettségű népzenekutató, Sebő Ferenc, aki a hazai táncházmozgalom legnagyobb sikerének azt tartja, hogy a népzene manapság már nem számít ciki dolognak, de visszautasítja, ha a munkássága kapcsán hagyományőrzést emlegetnek. Fellelhető-e még autentikus népzene? Hány tánclépés szükségeltetik az udvarláshoz? Vajon milyen elfeledett korszakra lelt Bartók a magyar folklórkincsben, és miért fontos az anyanyelvünkön énekelni? A tavaly Kossuth-díjjal kitüntetett egyetemi tanárral, a Sebő együttes vezetőjével többek között ezekről beszélgettünk. (Fotók: Nagyillés Szilárd)
Mohácsy Albert nagybőgős népzenész jó pár éve személyes dalok írásába fogott – amelyek nemhogy nem szakadtak el a forrástól, de éppen hogy aktualizálták a népzenei formákat –, majd kubai mintára egy szójátékkal élve megalapította a nevében egy erdélyi falut idéző MagyarVista Social Club zenekart, és megjelentette 2010-ben a Lili dalai című nagyszerű albumot. Azóta a lemezre muzsikáló harminc zenészből összerendeződött egy nyolctagú, koncertképes banda, és idén nyáron már ezzel a felállással hozták ki a második lemezt Utazólevél címmel. Erről, és sok egyébről kérdeztük az egyre inkább háttérbe húzódó szerzőt, Mohácsy Albertet. (Az interjú egy átszerkesztett változata a Dal+Szerő magazin legfrissebb számában is olvasható.)
A 2003-ban alakult Folkfree zenekar kezdetektől a népzene kultúrköréből táplálkozott, dalaiban fő szerepet töltött be a tekerőlant. Az eltelt évek során a műfaji határok kitolása során próbálkoztak elektronikával, MC-vel, hogy a fiatalok szélesebb köréhez juttassák el zenéjüket. 2012-ben azonban visszatértek a gyökerekhez, maradt a tekerőlant, mint meghatározó hangszer, csatlakozott a csapathoz Sóti Juli újvidéki énekesnő, aki a csapat tervei szerint friss erőt ad a megújuláshoz. A jelenlegi felállásban a zenészek Hajas Gábor alapító-tekerőlantos mellett Fekete Dezső, Szegedi Attila és Nagy Norbert. Az elmúlt hetekben elkezdődtek az új lemez felvételei, melyről az Esik eső című dal már hallható a rádiókban, a dalhoz készített videoklipnek pedig itt a Lángoló Gitárokon van most a premierje. A zenekart legközelebb október 6-án 17.00-kor a Budai Várban a Pálinkafesztiválon lehet hallani, látni.
Már biztos mindenki kívülről fújja, hogy az idei Sziget mínusz egyedik napján a Csík zenekar áll majd színpadra Daloskönyv című előadásával, ami minden eddiginél több vendéget és feldolgozást tartalmaz majd, az amúgy is bátran kísérletezgető népzenészektől. Alább Szabó Attila hegedűs-gitárossal közösen összeválogattunk pár dalt, amikkel ugyan a poént nem lőjük le, de mégis képet kaphat a kedves olvasó, hogy mire is számítson hétfőn este az Óbudai-szigeten.
Vadonatúj feldolgozásain alapuló Daloskönyvével lép fel a Csík zenekar a jubileumi Sziget mínusz 1-dik napján, azaz augusztus 6-án a Nagyszínpadon. A csaknem háromórás, úgynevezett szuperkoncerten a magyar beat- és rocktörténelem olyan hírességeivel közösen adják elő feldolgozásaikat, mint Szörényi Levente, Bródy János, Presser Gábor, Földes László és Kovács Kati, de természetesen a Csík-koncertekről szinte elmaradhatatlan Kiss Tibor, Lovasi András és Ferenczi György is színpadra lép majd. Maga a Daloskönyv amúgy nem egy lemez, hanem az egész élő produkció címe, és ennek a része lesz például a Rock and Roller című Presser Gábor-szerzemény is, ami eredetileg 1974-ben jelent meg Kovács Kati és a Locomotive GT közös lemezén. A Lángoló Gitárok most ezt a dalt mutatja be olvasóinak. A stúdiófelvétel további sorsáról egyelőre még nem döntött a Csík zenekar, lehetséges, hogy később megjelenik lemezen is, de egyelőre a szigetes fellépésre koncentrálnak.
A külföldi és a magyarországi világzenei színtér ismert és feltörekvő szereplői, valamint a koncertek mellett zenei és tánc-workshopok is várják július 17. és 22. között Balatonlellén az idei Babel Sound fesztiválon a közönséget. A Babel Sound vendége lesz a Barcelonában élő görög lantművész, Yannis Papaioannou és zenekara, ami a jemeni származású izraeli énekesnővel, Tal Ben Aríval kiegészülve flamenco, balkáni, török és arab melódiákat is magába olvasztó programmal készül. Jön az afro-karibi, kolumbiai ritmusokat a rock, a reggae, a hip-hop és afro-beat elemeivel ötvöző David és Shango Dely a Tumba y Quemával. Fellép Balatonlellén a Grammy-díjas, Burkina Fasó-i Mamadou Diabaté is, aki az idén a teljes Percussion Mania zenekarral érkezik, valamint a guineai Djeli Moussa Condé, a kora nevű hangszer világhírű mestere, aki három napig a fesztivál vendége lesz, hogy megismerkedjen a magyar közönséggel és zenészekkel is. Zimbabwéből érkezik továbbá a Mokoomba együttes, Kelet-Európából pedig két női zenekart is várnak a szervezők: a cseh BraAgas-t és a szerb Vrelót. A lapozás után további fellépőket és eseményeket sorolunk a fesztivál programjából.
Kelet-Európa és Kurdisztán egy-egy nagyágyújának bevetésével veszi kezdetét a 3. Budapest Folk Fest, Magyarország egyik legjelentősebb világzenei fesztiválja a Művészetek Palotájában. Az április 29-ei este első részben Lajkó Félix és szabadkai barátai tartanak bemutatót energiafelszabadításból. Az ördög (népi) hegedűsként is ismert művész új lemezére készülve ezúttal citerázni fog. Második kedvenc hangszerén is szabad zenét játszik, mert számára teljesen mindegy, hogy amiből hangokat hív elő, azon négy húr van, netán több, vonóval kell megszólaltatni vagy pengetővel. A kifejezés vágya, a természetesség igénye, az ösztönvilágban való megmerítkezés képessége határozza meg zenélését, amely nemcsak őt szokta transzközeli állapotba sodorni, hanem közönségét is. Hasonló hatással van hallgatóira a "kurdok királyának" nevezett Sivan Perwer is, az 1976 óta németországi emigrációban élő, Törökországban született költő, előadóművész és tanár, aki a koncert második felében lép fel. "Virágok mögé rejtett ágyúk" – mondta egykor Schumann az ugyancsak politikai emigráns Chopin zenéjéről, s e jellemzés tökéletesen illik Sivan Perwerre is. Igaz, nála olykor nem is annyira rejtettek azok a bizonyos ágyúk. Nyíltan politikai művészet az övé, amelynek köszönhetően széles körben ismertté vált a hetvenes évek elején. Éppen akkor, amikor dalait Irakban, Iránban, Szíriában és Törökországban betiltották, és kazettáinak birtoklásáért börtön, szélsőséges esetben akár halálbüntetés is járhatott.
Vadonatúj feldolgozásain alapuló Daloskönyvével lép fel a Csík Zenekar a jubileumi Sziget mínusz 1-dik napján, augusztus 6-án a fesztivál nagyszínpadán – jelentették be ma fesztivál szervezői. A közel háromórás megakoncerten a magyar beat- és rocktörténelem olyan legendáival közösen adják elő feldolgozásaikat, mint Szörényi Levente, Bródy János, Presser Gábor, Földes László és Kovács Kati – de természetesen a Csík-koncertekről szinte elmaradhatatlan Kiss Tibor, Lovasi András és Ferenczi György is színpadra lép. A lapozás után a fesztivál szervezőinek közleménye olvasható.