Lángoló Gitárok

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Már egy ideje lehetett tudni, hogy a Converge új lemezen dolgozik, ami valószínűleg 2017-ben jelenik meg. Nos, két szám már van is róla. A premier hivatalosan valamikor ma lesz majd az NPR-en, de mivel a számok felkerültek a Spotifyra, így semmi akadálya, hogy már most megmutassuk őket. Valószínűleg a bemutatóval együtt a lemezről is több információ megjelenik majd, azzal is frissítjük majd a posztot. De addig is itt a már elsőre kiváló két szám. Az első hardcore-oson kapkodós, ahogy a Converge szokta, a második neurosisosan nyomasztós, ahogy a Converge szokta, de most valahogy sokkal fennköltebb. FRISSÍTÉS: Megjöttek a dalok Youtube-on is, ráadásul az egyik klipet is kapott. Előrendelni fizikai formában itt lehet, a lemezről viszont továbbra sincs hír.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Nagyon vicces és egyben szomorú Twitter-rohamot lehet olvasni Mark Hoppus Blink-182-basszusgitáros-énekes oldalán. Kezdődött ott a dolog, hogy Hoppus kiírta, hogy egy múzeum sarkában üldögél egyedül, és Pokemon GO-zik. Ez már kegyetlenül szomorú. Egy 45 éves zenész a so 2016-os Pokemon GO-val játszik. Egy múzeumban. Na mindegy, lépjünk tovább. Szerencsére Hoppus észrevett több Blink-182-pólós embert is, gondolta bratyizik kicsit velük, és megdicsérte a pólóikat. És itt jött a hideg zuhany, ugyanis egyik sem ismerte fel őt, csak, ahogy Hoppus fogalmaz, úgy néztek rá, mint egy "régi űrszemétre". Az egyik csak értetlenül lenézett a saját pólójára, és megjegyezte, hogy "ja, tegnap láttam őket" és odébb sétált. A másik is csak zavarodottan annyit reagált, hogy "ja, a Blink-182. Mi van velük?" Szóval ennyit arról, hogy a hírességeknek nehéz dolguk van, mert állandóan felismerik őket. Mellesleg nagyon viccesek mostanában ezek a Blink-182-es fiúk.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

2017 valószínűleg legnagyobb fesztiválos égését produkálta a nagyon-nagyon-nagyon-nagyon luxynak hirdetett bahamai Fyre Festival, amiről az Index írt egy nagyobb összefoglalót. A lényeg annyi, hogy nemhogy kuxus nem volt, de gyakorlatilag egy alsókategóriás magyar fesztivál is nagyobb luxust kínál a látogatóinak (mínusz a tenger), mint ez a buli. A Blink-182 is fellépett volna a fesztiválon, de ők még előtte lemondták, mivel nem látták biztosítottnak a feltételeket a koncerthez. Most viszont kiderült, hogy mi is történt valójában. Átadjuk a szót Matt Skiba Blink-182-gitárosnak

Rossz érzésem volt az eseménnyel kapcsolatban. Pogánynak és boszorkánynak tartom magam. Minden energiámmal azt akartam, hogy a Fyre ne történjen meg. A testem minden elektromos feszültségét és energiáját a dolog ellen fordítottam.

Szóval Matt Skiba pogány boszorkány miatt maradt el a Fyre. Tessék nála reklamálni.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

A Dead Crosst induláskor viszonylag egyértelműen be lehetett sorolni a punk metal címke alá. Dave Lombardo egyszerűen összeállt Mike Crain gitárossal, Justin Pearson basszusgitárossal és Gabe Serbian énekessel, aztán kiadtak egy dalt, amiért én annyira lelkendeztem, hogy még olyat is leírtam, hogy Kerry King felkötheti a gatyáját. A dalnak azóta írmagját sem találni a neten, ráadásul a zenekar a Serbiannal felvett lemezt nem adta ki, helyette törölték az éneksávokat, és elhívták Mike Pattont a buliba, hogy ugyan tegye már rá a hangját a rég meglévő zenei alapokra. Az eredmény nagyjából olyan lett, mint amikor Csihar Attila szállt be Dead helyére a Mayhembe. A viszonylag egyhangú ordibálás helyett Patton teljesen elmebeteg éneke uralja a teret, és így már minden, csak nem sima metálos hardcore punk. Nem mintha panaszkodnék, mivel így is (vagy így még inkább?) az év egyik legjobban várt metállemeze számomra az augusztusban megjelenő első anyag. Alább az új klip, ami remekül passzol a zenéhez.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Miközben a félrevezetett magyar rockrajongók közül sokan a nickelsdorfi libalegelőn itták euróért a viszkikólát, és olyan lejárt szavatosságú sztárocskákra tátották a szájukat, mint a művészi önmegvalósítását a liftzenében megtaláló, egyébként fénykorában is szar Linkin Park, a Blink-182, akiknek az egy szál faszban rohangálós klipjén kívül egyetlen épkézláb megmozdulására sem emlékszik senki, vagy a tizenöt évvel ezelőtti dalaival máig headlinerként haknizó System of a Down, addig néhány szerencséssel együtt szem- és fültanúja lehettem múlt szombaton a Timur Lenk pilisszentiváni koncertjének. (Fotó: Timur Lenk-facebook)

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

A Green Dayt akkor ismertem meg, mikor 1994-ben befutottak a harmadik nagylemezükkel, a Dookie-val. Persze sokan így voltak vele annak idején, nálam viszont ez azért volt érdekes, mert ekkorra már nagy rajongója voltam az olyan kaliforniai punkzenekaroknak, mint a Bad Religion, a Pennywise, a NoFX vagy a Rancid. A Green Day (meg a velük együtt befutó Offspring) viszont valahogy kimaradt. Én meg akkora punk voltam, hogy mikor az előbbi zenekarokat nem ismerő osztálytársaim elkezdték mutogatni nekem a Dookie-t, csak lesajnálóan megjegyeztem, hogy hol van ez a Bad Religion Recipe For Hate-jéhez képest?! Ilyen kommersz hülyegyerekpunk volt nekem, és ha már hülyegyerekpunkot akartam hallgatni, akkor ott volt a senkire tekintettel nem lévő NoFX. Titokban persze hallgattam a Dookie-t, mert egyáltalán nem volt rossz lemez, de nem csavarodtam annyira rájuk, mint a fentebb felsoroltakra. Még az Offspringet is jobban elismertem, nagyban köszönhetően annak, hogy szerepeltek az általam szarrá hallgatott első Punk-O-Rama válogatáskazettán. Szerintem a Dookie után kiadott három nagylemezüket nem is hallottam, pedig még a szigetes koncertjükön is ott voltam 1998-ban. Igaz, abban sem volt köszönet, mert annyit késtek, hogy beleuntunk a várakozásba, és inkább elmentünk valahová sörözni helyette. A mai napig nem bánom a dolgot. (Fotók: Artlasso)

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Kedden a Parkban játszott a francia-kanadai Simple Plan. Az Artlasso ezúttal is készített néhány fotót a koncertről, lehet nézelődni! 

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

15 éves jubileumi turnéjukat ünnepli a Simple Plan, akiket sokszor hívtak már emozenekarnak is, de szerintük az emo az egy frizura és nem egy zenei stílus. Az amerikai turnéjuk annyira jól sikerült, a visszatérésük után azon gondolkoztak, hogy csak néhány koncertet adnak, de annyira szerette mindenki a tengerentúlon, és ők is annyira jól érezték magukat, hogy eldöntötték, folytatják a turnét, ami ma este a Budapest Parkba ér. Turnézásról és a kanadai zenei helyzetről beszélgettünk a zenekarral.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

A nemrég kihozott szöveges videó után elkészült az első videoklip a Paddy And The Rats új, Riot City Outlaws című lemezéhez, ami mától kapható országszerte a MOL töltőállomásokon. Az Aerolites sztorimesélős, gyönyörű látványvilágú klipjét Tokay Péter rendezte, a hajtás után meg is nézhetitek!