Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Március 20-án a Dürer Kertben is bemutatja új nagylemezét a Satyricon. Ez az apropó tökéletes volt arra, hogy elbeszélgessünk a zenekar vezetőjével, és bár nem lett annyira hosszú, mint legutóbb, de így is sikerült kifejtősebben diskurálni a beszélgetés alatt éppen Norvégiában autózgató Satyrral.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Napvilágot látott a második dal a jövő pénteken érkező új Satyricon-lemezről, a Deep Calleth Upon Deepről.A To Your Brethren In The Dark című dalt Satyr a lemez egyik zászlóshajójaként jellemezte, és úgy fogalmazott, hogy a dal az érzelmekről, a lelkekről, az őszről, a bánatos és esős napokról szól, meg azokról, akiket elvesztettünk, és akikkel nem találkoztunk még. Biztosan így van, és legalább annyira hangulatos, mint ahogy a frontember leírta. A folytatásban meg is hallgatható.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
A Satyricon szeptemberen érkező új lemezének címadója alapján sem valószínű, hogy visszatér a Rebel Extravaganza szövevényes, szélvészgyors tirádáihoz, sokkal inkább a bő tív éve megkezdett szellősebb irány folytatásának ígérkezik a Deep Calleth upon Deep. Viszont ha a most közzétett dalhoz hasonlóan friss megközelítésű számokból áll majd az anyag, akkor nincs ok az aggodalomra, ugyanis Satyrék egy igen érdekes hangszerelésű szerzeményt hoztak össze ezúttal. A dalban kétféle hangolású gitár - normál és bariton - hallható, ami legalábbis kevésbé megszokott black metalban, ezt nyakon öntötték csellóval, mellotronnal, meg erősen operás háttérénekkel, az eredmény ezáltal úgy hagyományőrző, hogy közben némi újdonságot is hoz. Szöveges videó a hajtás után!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Sigurd Wongraven azaz Satyr, a Satyricon norvég blackmetal zenekar énekese-dalszerzője, az instagramján számolt be arról, hogy tumort találtak az agyában. Nyolc nappal ezelőtt rosszul lett és azonnal kórházba került, ott derült ki, hogy (jelen pillanatban jóindulatúnak tűnő) agydaganata van, amit egyelőre nem lehet megoperálni, de amíg nem nagyobbodik a tumor addig ha nem is vígan, de élhet tovább. A fénykép és a további helyzetjelentés alapján jobban van és a történtek ellenére új Satyricon-dalokon fog dolgozni, illetve a saját borászata ügyeit is tovább folytatja. Sok kiváló dalt és lemezt köszönhet neki az elitista blackmetal szcéna, kudos Satyrnak innen is!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
A Satyricon is elérkezett abba a fázisba, hogy tovább nincs hova fejlődni, mindent kipróbáltak már lényegében pályafutásuk alatt, kivéve a szimfónikus, kórusos, üldögélős előadást. Még 2013-ban a Norvég Nemzeti Operában, a helyi kórus segedelmével dolgoztak át/fel jópár régi 'icon klasszikust, valamint az akkor frissen megjelent, magukról elnevezett albumról is, többek közt a Phoenix című számot, ami szintén szerepelni fog az áprilisban megjelenő Live At The Opera (micsoda cím!) cd/dvd-n. Ízelítőként itt egy hivatalos, egyelőre maszterizálatlan Die By My Hand nóta az Age of Nero albumról:
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Már harmadszor sikerült interjút készítenünk Sigurd Wongravennel, a Satyricon Satyr művésznevű főnökével, és most sikerült a legtöbbet kihúznunk belőle. Ráadásul egy norvég black metal zenekar énekeséhez képest kissé furcsa kanyart vett a végére a beszélgetés.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Nagyon sokáig csend volt a norvég Satyricon körül, állítólag belefáradtak a lemezkiadás-turné-lemezkiadás-turné körforgásba, és inkább erőt gyűjtöttek a következő albumra. A cím nélküli anyag nemrég jelent meg, van aki szerint beváltotta a reményeket, van akik szerint nem, abban egyetértenek a kritikák, hogy az elég laposra sikeredett, 2008-as The Age of Nerónál mindenképpen jobb lett ez az inkább a hangulatra, mint magukra a dalokra koncentráló lemez. Ami azonban biztos, hogy a Satyricon még mindig a norvég black metal színtér egyik legjobb zenekara, ha a koncertezésről van szó, szóval nyugodt szívvel ajánljuk az A38-as koncertjüket december 4-ei esti programként. Meg azért tényleg a black metal stílus két alapvető figurája áll majd a színpadon, már ezért megéri elmenni. Ja, és az előzenekaruk a tajvani Chthonic lesz, akik a 武德 című lemezüket turnéztatják éppen. Na, ha ez nem különleges, akkor semmi. Lentebb mutatunk zenét.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Az új Satyricon-lemez nem jó. Van rajta viszont egy dal, ami kiváló. Most ezt is megpróbálták elrontani egy iszonyatosan rossz koncertklippel, ugyanis a Phoenix című, Sivert Hoyem által énekelt szám kórussal megtámogatott koncertverziójára egy az egyben rárakták a stúdiófelvételt, amitől borzalmas lett az összhatás. Amolyan inverz tátika. Pedig ha valamire, akkor erre a dalra lehetett volna valami norvég erdőben mászkálós, misztikus kisfilmet készíteni, de már mindegy.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Satyricon – Satyricon (Nuclear Blast)
Az új Satyricon-, sorban a nyolcadik, trendi módon a zenekar nevét viselő lemezről tulajdonképpen elég könnyű kritikát írni. Bármilyen más netes, magyar/külföldi zenei oldalakon hosszas bekezdésekben fejtik ki miért átlagos, nem túl jó az új album. Megy a régi lemezeikkel való összehasonlítás, a kortárs blackmetal zenekarok munkásságához való méricskélés, de ezek teljesen felesleges körök 2013-ban.
Az új Satyricon lemez kapcsán egyetlen dologról érdemes beszélni, aminek lényegében semmi köze a Satyricon zenéjéhez vagy az eddigi életműhöz és ez pedig a Phoenix című dal. A Sivert Hoyem énekes (igen, ő nem nő) által előadott dal a lemez csúcspontja egyértelműen, egy megkerülhetetlen hegy, amire ujjongva szökell fel a nyitott zenehallgató. Laza, szellős a dal, amit Frost lábdobja hol zaklatottabbá, hol még táncolhatóbbá tesz. Ám összességében Hoyem teljesen egyedi hangja miatt ez egy végtelenül nyugtalanító és csodaszép szerzemény lesz, ami bátran az év dala is lehet.