2009.11.22. 14:41 – verespalne

Oooo, nanana, auaua, uuaauuaaa

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Gossip, Ssion @ Gasometer, Bécs, 2009.11.20.

A bécsi Gasometerben adott koncertet az amerikai Gossip: a 2006-os albumuk, a Standing in the Way of Control még egy szűk, jól körülhatárolható közösséget célzott meg, a 2009-es a Music for Men már jóval erőteljesebb és divatosabb hangszerelésben szólalt meg, a Heavy cross pedig igazi rádiósláger lett, ma már minden jófej ismeri a számot, hogy úúúú, auaaaa, ennek megfelelően zsúfolásig megtelt a terem.

Előzenekarként a szintén amerikai Ssion lépett fel: a zeneileg kevésbé értékelhető produkció a bajszos tubitejkás frontemberre volt kihegyezve, aki énekelt is néha, de főként bohóckodott a színpadon. A Ssiont az MGMT-Scissor Sisters-CSS tengelyen tudnám elhelyezni, ha nagyon muszáj lenne: a számok alatt az énekes lengette a mikrofonját, a gitáros meg leginkább szerelte a gitárt, tehát kifejezetten nem a zenélésről szólt számukra az este, hanem a show-ról. Egyébként is, a Ssion minden száma olyan, hogy hasonlít egy másik híresre, de mivel az egyik konkrétan a Nightclubbing volt, még az is lehet, hogy ez valamiféle koncepció. Viszont a Gasometer kivetítőjét csak ők használták az este folyamán mindenféle popartos dologra, egyébként elég annyit írni róluk, hogy Gossip felvezetőnek pont jók voltak, a feltűnően nyitott közönség értékelte is őket, kaptak jó nagy tapsot a végén.

A Gossip több mint fél órát csúszott, ez alatt majdnem egy teljes Nirvana-album (In Utero) lement, és az egész a helyére is került, amikor a dobos Hannah Blilie Nirvana-trikóban jelent meg a színpadon (Nathan Howdeshell Joy Division-pólót húzott, a plusz egy gitáros pedig Yoko Ono nevét írta magára). A Gossip életműben a líraiak közé sorolható Dimestore diamonddal kezdtek, Beth Ditto csak a meghosszabbított intro után érkezett a színpadra: sárga-fekete ruhában és egy pohár roséval a kezében. Az alapvetően szellősre hangszerelt korábbi albumok után a Music for Ment a Gossip megpakolta rendesen elektronikával, aminek sokan örültünk a lemezt hallgatva, de itt élőben a Pop goes world elképesztően torzan szólt, csak a kütyüket és az éneket lehetett hallani, a harmadiknak ellőtt 2012 gitárjaival állt helyre a rend, és innentől kezdve a koncert meg sem állt a végéig.

Beth Ditto figyelmes előadó, folyamatosan kereste a közönséggel a kapcsolatot, még a német nyelvvel is megpróbálkozott, énekeltette őket, vizet osztott nekik, felintegetett a karzaton ülőknek, egy egészen kedves ember benyomását keltette, bár amikor feladtak neki valami cetlit, amit nem tudott értelmezni, és ezért rájuk dörrent, hogy "Was?", akkor nem lettem volna a helyükben. A koncertprogram főként az új album dalaiból állt össze: a korábbi munkákból alig néhány (Your Mangold Heart, Listen Up, és persze a Standing in the Way Control) élte meg ezt a turnét. A Gossip egyszerűre avagy letisztultra hangszerelt zenéjében Beth Ditto igencsak erőteljes hangja képviseli az energiát, aki szeret is játszani a hangjával, minden jobb számban van egy oooo, nanana, auaua, vagy uuaauuaaa, ami élőben fulladhatott volna közönségénekeltetős bénaságba, de mivel Beth Ditto egy úgynevezett energiabomba, pont elviselhető mértékben vette át az éneklést a közönség.


Fotó: Caroline Kaltenreiner

A koncert első fele azzal zárult, hogy Beth Ditto levette a sárga ruháját és egy fekete biciklisnadrág-kombiné szettben kibuggyanó mellel tolta végig az este nehezebbik, csak a zúzós számokra épülő részét. A magamutogatás mellett az a nyilvánvaló oka is megvolt erre, hogy elképesztően meleg volt a Gasometerben, amit láthatóan nehezen viselt, a koncert elején felpakolt rengeteg törölközőből nem is maradt a végére, és a ráadásra is valószínűleg azért kellett olyan sokat várni, mert lezuhanyzott. A koncert után sok, teljesen feleslegesen beszélgetés témája volt ez a fekete biciklis ruha, vagy hogy Beth Ditto vonzó nő-e vagy sem, pedig szerintem sokkal fontosabb, hogy milyen jó koncertet adott ebben a valóban idióta ruhában.

A Love long distance, 8th wonder, Vertical Rhythym, Listen up (benne a Lady Marmalade refrénjével) és Four letter alatt mindenki boldogan ugrabugrált, még a karzaton felpattantak az emberek. Természetesen a Heavy Crossal zártak, csak úgy zengett a Gasometer az auaaa-któl, ekkorra már a szolíd bólogatók is magasba emelték a poharukat. Jó sokára jöttek vissza (lásd még zuhany), Beth törölköző-turbánba csavarta a fejét, így nyomta a Tina Turner féle Whats love got to do with it-et, a koncert legeslegeslegvégét pedig természetesen a Standing in the Way of Control képezte, a Gossip azért mégiscsak egy programadó leszbikus zenekar, ami nettó hülyeség, mögöttem férfiak sörrel a kezükben, összekapaszkodva énekeltek arról, hogy milyen a hatalom útjában élni, tizenéves lányok, jól öltözött párok, és igen, szépszámú leszbikus képezte a Gossip közönségét péntek este. Beth a kiállásnál bemászott a tömegbe, az első sorokban fel alá randalírozva üvöltötte, hogy a saját életét akarja élni, és itt látszott meg, hogy a Gossip mennyire a frontemberére épül: még simán lehetett volna húzni a számot minimum egy, de inkább több refrénnel, de a zenészek mint akik jól végezték dolgukat, levonultak a színpadról, Beth pedig maradt, ölelgetett, fogta a kezeket, zenekar hiányában egymaga elénekelte nekünk, hogy We are the Champions, majd visszamászott a színpadra, és meghajolt és kiélvezte a hatalmas tapsot, mert hát mégiscsak miatta jöttünk el olyan sokan.

Valahogy így kell elképzelni egy Gossip-koncertet:

A képek Caroline Kaltenreinerét kivéve nem a bécsi koncerten készültek és a last.fm-ről származnak.


pop koncertbeszámoló gossip



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása