2011.09.24. 12:00 – Rácz Mihály

Jó kis poplemez – Nirvana-kritika

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Nirvana - Nevermind
(Geffen)

A ’89 novemberi Pecsás koncert után nem gondoltam volna, hogy ilyen jó kis poplemezzel áll elő ez a trió, bár ott nem is rájuk voltam igazán kíváncsi, hanem az akkor sokkal nyerőbb szériában utazó Tad-re, igaz végül a Nirvana jobban bejött, meg is jegyeztem magamnak Kurtot, ahogy hatvanas éveket idéző stílusával, és lazának épp nem nevezhető punkos undorával vészelte át a reménytelenül hangulattalan bulit.

A Bleach lemezért nem rajongtam különösebben, a Sub Pop háza tájáról a Mudhoney és a Tad lényegesebben jobb rockandroll bandák. A Mudhoneynak nagyobb jövőt is jósolok, kíváncsi is lennék, miért a Nirvanára harapott rá egy nagy kiadó – a showbiznisz következő szintjére lépésről mindenestre hatásos a borító. A Bleach sötét és kissé száraz tónusa után egyébként komoly váltás történt, nyilván erősen benne van a keze Butch Vig producernek is, mindenesetre lendületesebb, szellősebb, jobban átlátható anyag született, erőteljesen lüktető grúvokkal, de azért a punkos karcosság és kásás hang is maradt.

Ha nagyon megengedő akarok lenni, megtanultak dalokat írni, és egészen hatásosan előadni. A Lithium például egészen sármos nóta, jó kis húzásig fajul, de az akusztikus Polly is minden tekintetben vállalható egy villanygitáros bandától, igaz rögtön rá is dobtak az egyensúly kedvéért egy ellentétes pólusú ordítozást. De itt már a közepén járunk, azért az nyilvánvaló, hogy a Smells Like Teen Spirit című albumnyitó felütés, és az azt követő In Bloom slágernek készült, nem is kérdéses, hogy bizonyos magasságba fel is dobja majd a bandát, a kérdés meddig, és mire mennek vele.

Összességében remek albumot sikerült összehozni, változatos és jól kitalált számokkal, és ameddig képesek olyat is írni, mint a Drain You, még rockzenét is érdemes hallgatni…

(A szerző a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején a Mély Vágás és Második Látás fanzine-ek szerkesztője volt, írt a Nirvana debütáló Bleach lemezéről és ott volt a legendás budapesti Nirvana-fellépésen is.)


lemezkritika rock nirvana nevermind20



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása