2012.09.19. 11:17 – KirschAndrás

Ronald Reagan és Margaret Thatcher orgiája - NOFX-lemezkritika

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

220px-NOFX_-_Self_Entitled_cover.jpgNOFX - Self Entitled
(Fat Wreck Chords)

A 80-asok hithű punkjai immár tisztes családapaként vegetálnak vagy/és egykori önpusztításukat kompenzálandó, vasárnaponként sportzakóban éltetik az Urat Sándor pásztor társaságában. Vannak azonban, akik még 40-es éveik dacára is a Takarék becenevet viselik, és előszeretettel folytatnak vérre menő vitákat ortodox VS kaliforniai dallamos punk témakörben. (Még az sem okoz problémát számukra, ha a „hitel nincs" tábla testesíti meg a vitapartnert egy Boráros téri restiben.)

Ők ugyebár túlnyomó többségben azt a nézetet vallják, hogy utóbbi műfaj képviselői homoszexuális viszonyt folytatnak a Hello Kitty macskával. De talán a NOFX-et még nekik sem jutna eszébe hasonló kritikával illetni. Már csak azért sem, mert Fat Mike-ék már akkor aktívan zenéltek, amikor ők először hánytak méregzöldet az Éva vermuttól a Fekete Lyuk falára. A Los Angeles-i négyes elvitathatatlan érdeme továbbá, hogy - a Toy Dollsszal egyetemben – jelentős reformokat hajtottak végre a punk rock dalok témaválasztását illetően. Mert míg a Dead Kennedys vagy az Exploited verbálisan karóba húzott több tucat rendőrt, bankárt vagy konzervatív politikust, addig ők önfeledten daloltak mellbimbócsipesszel fegyelmező stewardessekről vagy frissen műtött vaginájukról. Ifjabb Bush regnálása alatt azonban sok más formációhoz hasonlóan (lásd Pearl Jam, Bad Religion) átmeneti depresszióba estek, életkedvüket pedig csak a Coaster albumra nyerték vissza maradéktalanul.

Ám amíg a 2009-es lemez kissé felemásra sikeredett, addig a Self Entitled egy másodpercnyi üresjáratot nem tartalmaz. Már a nyitó 72 Hookers is tökéletes szerzemény, szövegét tekintve pedig a NOFX-életmű egyik legemlékezetesebb darabja. (Fat Mike szerint a terroristák kizárólag a beígért 72 túlvilági szűz miatt vetemednek öngyilkos merényletekre. A terrorizmus tehát felszámolható lenne azáltal, hogy 72 tapasztalt ribanc kiadós szopásban részesítené őket.) Legalább ekkora telitalálat a Ronald Reagan és Margaret Thatcher orgiáját megéneklő Ronnie & Mags vagy a némileg komolyabb hangvételű I, Fatty vagy a She Didn't Loose Her Baby. A pörgős dalok közül egyedül a I've Got One Jealous Again, Again lóg ki, melyben a jó Mike kedvenc punklemezeiről értekezik. Ám a betiltott egyházi ünnepeket sirató Xmas Has Been X'ed hallatán képzeletben újfent tizenévesként ugrálunk az elhunyt nagymuter kanapéján.

Aki egy NOFX-kiadvány esetében ennél mélyebb elemzésre vetemedik, az joggal vádolható meg azzal, hogy desszertvillával eszi a disznósajtot. Maradjunk tehát annyiban, hogy a Self Entitled egy szimplán kurva jó lemez.

Szerintünk: (5/5)
Szerintetek: (4,4/5)

lemezkritika punk rock nofx ezt hallgasd



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása