Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Magyar zenekarok közül talán az Omega volt a legközelebb az áhított világhírhez, ami végül sohasem jött össze nekik. Pedig többször is ott álltak a siker kapujában, de végül csak nem tudtak belépni rajta. Hiába turnézták körbe a világot és lettek népszerűek Németországtól a Szovjetunión át egészen Japánig, még a Scorpions 1995-ös Gyöngyhajú lány feldolgozása sem volt elég a várt sikerhez. Most éppen a 21. század egyik legmeghatározóbb előadója, Kanye West vette elő az Omega legismertebb slágerét és hívta fel vele a világ figyelmét újra az Omegára. Alább röviden összefoglaljuk, hogy miért nem lett igazi világsztár a zenekar.
Az Omega volt az első zenekar annak idején, akinek először jelenhetett meg önálló stúdióalbuma 1968-ban, és onnantól Magyarország elsőszámú könnyűzenei exportcikkévé válhatott. Kóbor Jánosék szinte mindenben elsőként értek el abból, amit rockzenekar itthon elérhetett. Egy idő után egyre nagyobb hangsúlyt fektettek a külföldi piacra és már 1968-ban turnézni hívta őket Nagy-Britanniába a Spencer Davis Group menedzsere, és lemezszerződést is ajánlottak nekik, de végül mégis itthon lettek a leghíresebbek.
Az első akadály
A kelet-európai zene izgalmas egzotikumnak számított ekkoriban, és az Omega menedzsmentje nagyon ügyesen rá is játszott erre a zenekar neve után toldott Red Star (Vörös Csillag) szavakkal. Egyre népszerűbbek lettek Angliában, amit rögtön egy lemezszerződés és egy angol nyelvű album követett, de az akkor itthon maradó Kóbor János nélkül. Az Omega Red Star from Hungary (Decca kiadó) című lemezét egy második is követte volna.
A lemezzel amúgy a zenekar egyáltalán nem volt elégedett. Molnár György gitáros így emlékezett vissza erre az időre a vele készült interjúnkban: "Az ember jókat mosolygott rajta. Gondolj bele, leszáll a géped a világ egyik legforgalmasabb repülőterén, és csak kapkodod a fejedet, majd elvisznek a Marquee Clubba, ahol Joe Cocker és a Spooky Tooth nyomják az orrod előtt három méterre. Ezek után bemész az éjszaka közepén egy stúdióba a Kállai kettőssel, és hogy őszinte legyek, szívem szerint abban a pillanatban otthagytam volna az egészet. Rájöttem, hogy amit mi művelünk, annak semmi köze a rockzenéhez, ott már rég nem erről szólt a műfaj. De kaptunk egy lehetőséget, ezért bele kellett vágnunk, mert bíztunk benne, hogy lesz folytatása. A Decca kiadó folyamatosan kutatta az érdekes dolgokat, mi ráadásul keletről jöttünk, így könnyen el lehetett sütni bennünket kommunista attrakcióként. A kinti hírveréssel kifejezetten a baloldali közönséget célozták meg."
"Londonban az elitnek is játszottunk, a Marquee Club abszolút az underground fellegvára volt, Hastings már határeset. No de Skóciában, ott már hat testőr kísért le minket három emelet mélyre, az egyik sarokban szeretkeztek, a másikban pedig annyi hasist szívtak, hogy mire leértünk, már elszálltunk. Nekünk ez még szokatlan volt. Akkor még azt sem éltük meg itthon, hogy egy zenekarra vigyázni kell" - mesélt Molnár a brit koncertek hangulatáról nekünk.
A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat tehát megtudta, hogy egy hazai beatzenekarnak a szemét kapitalista nyugaton előbb jelenik meg lemeze, mint itthon és gyorsan meg kellett szakítani az Omega angliai tartózkodását, amivel a második angol nyelvű lemez lehetősége is kútba esett. Ezzel lényegében megakadályozták a nemzetközi áttörés lehetőségét, de így készülhetett el Magyarországon az első önálló, kizárólag egy előadó dalait tartalmazó könnyűzenei stúdióalbum, a Trombitás Frédi és a rettenetes emberek.
A második akadály
Egy évvel később jött a második, 10000 lépés című album, rajta minden idők egyik legnagyobb magyar slágerének számító Gyöngyhajú lánnyal. A dal az országhatáron túlra is eljutott, a zenekar számos fesztiválmeghívást kapott Tokióba és Mallorcára is. Ez idő tájt (1970-ben) egy francia lemezszerződési ajánlatot is kaptak, amit ugyanúgy megakadályozott az állam, mint az újabb angliai turnét és a velejáró albumkészítési lehetőséget. Azt mondták, hogy ők már jártak ott, menjen helyettük az Illés.
"A menedzserünk tépte a nem létező haját, és tőlünk kérdezgette, hogy mi a fene folyik? „Kultúrpolitika" – válaszoltuk. Aztán sikerült nyilatkoznia valamit a Bródyéknak Londonban, és onnantól kezdve begurult a hatalom, és jó csősz módjára senkit nem engedett sehova" - mondta erről Molnár György gitáros.
Pedig három angol nyelvű kislemezt is felvettek, de hiába. A kommunista vezetés ezután is igyekezett minden lehetőséget megragadni, hogy ellehetetlenítse az Omega nemzetközi törekvéseit. Sikerrel is jártak, hiszen egy évvel később ketten is kiváltak az Omegából, megalapítva az LGT-t.
A harmadik akadály
A tagcserék után is folytatták és egészen Prágáig jutottak. De a Hanglemezgyártó Vállalat ekkoriban éppen az LGT-t támogatta, így be is tiltották az Omega egyik stúdióalbumát, ami később Élő Omega címmel jelent meg koncertváltozatban, mindössze egy négysávos riportermagnóval felvéve. Több dal is az Omegát érő nehézségekről és hátráltató tényezőkről szól. A zenekar mégis kitartott a folytatás mellett, aminek végül meg is lett az eredménye.
Kelet vagy Nyugat?
Egy Peter Hauke nevű menedzsernek köszönhetően sikerült a külföldi áttörés, bár ez kizárólag az európai kontinensre értendő, a tengerentúli illetve angliai nagy siker nem jött össze. A Bellaphon kiadónak hála korszerűbb eszközökkel újra felvehették a lemezeiket angol, illetve pár számot német nyelven, de élőben a közönség kérésére magyarul adták elő őket. Annyira népszerűek lettek az NSZK-ban, hogy több külföldi turnén is részt vehettek, olyan eset is akadt, amikor a Scorpions volt az előzenekaruk. A ’70-es évek végére népszerűségük töretlenül ívelt fölfelé, aminek az 1976-os Time Robber album lett a csúcspontja. Ebből az NSZK-ban aranylemez lett, összesen másfél millió példányt adtak el belőle a világon. Ezt azóta sem sikerült túlszárnyalni semmilyen magyar produkciónak. Addigra már saját stúdiót is berendezett magának az együttes a nyugatról hozott felszereléssel Magyarországon.
Az új évtized új célokat jelentett, ezért 1980-ban kiadót váltottak és két lemezre leszerződtek a Warnerrel, hogy utoljára megpróbáljanak betörni az angol-amerikai piacra. Hiába hagytak ki itthon egy teljes évet, végül beletörődtek, hogy a keleti blokk országaiból képtelenség meghódítani az angolszász piacot. Így a kétlemezes szerződésük ellenére a második albumot el sem készítették, majd egy idő után a külföldi fellépések is egyre ritkábban lettek. A 2000-es évekig szinte ki sem mozdult az Omega Magyarországról, akkor viszont a környező országok mellett olyan régi turnéhelyszínekre is visszatértek, mint Lengyelország, Csehország vagy Németország, nemrég pedig Bulgáriában és Oroszországban léptek fel. Utóbbi ironikus módon a zenekar fennállásának első koncertje volt az volt szovjet államban.
A mi tollunkkal ékeskednek
Habár az Omegának nem sikerült világhírnevet szerezni, azért a Gyöngyhajú lánynak minden esélye megvolt, hogy legalább egy globális slágerrel büszkélkedhessen Magyarország. A legismertebb kétségtelenül a Scorpions 1995-ös változata White Dove címmel, aminek videoklipjét még az MTV is sugározta, pedig közismerten borzalmas feldolgozás, a hozzá készített videó pedig pofátlanul hatásvadász. A Gyöngyhajú lány már a ’70-es években is megihletett számos előadót. Frank Schöbel német nyelvű feldolgozása 1971-ben kifejezetten ismertnek számított, de a lengyelek és a csehek is elkészítették a saját verzióikat. Előbbi a Herbie nevű együttestől származik, utóbbi pedig Tibor Lensky változata, amit később egy bizonyos Ales Brichta, cseh heavy metal énekes is átvett. A dalt még a bolgárok is felfedezték maguknak 2007-ben: Nevena tört magyarsággal énekelte el a Music Idol nevű tehetségkutatóban. És nem, a Kozmix-remixszel nem foglalkozunk bővebben. Valaki egyébként már Youtube-playlistet is összerakott a feldolgozásokból, úgyhogy hajrá, itt van 16 változat a magyar slágerből.
A dal történetének új fejezete végül Kanye Westhez fűződik, aki a modern kornak és a hiphop műfajnak megfelelően nem szimplán ráénekelt, vagy áthangszerelte az alapot, hanem hangmintaként használta fel az erősen társadalomkritikus New Slaves című számának végéhez. Ezzel rendesen kiverte a biztosítékot a hazai hallgatóknál, akik még azzal sincsenek tisztában, hogy a kedvenc rapszámaik nagy részét ugyanúgy mások zenéinek apró részleteiből ollózták össze, mint Kanye dalának végét. Persze azon lehet vitatkozni, kinek mennyire tetszik a valóban kissé elszállt számrészlet, de arról sokan megfeledkeznek, hogy napjaink egyik legismertebb előadójáról van szó, aki egy szimpla Twitter-bejegyzéssel képes egyes sztárok pályáját befolyásolni. Ezzel a húzással, illetve a megdöbbentően primitív és a szórakoztatóan ostoba magyar kommentek támogatásával elérte azt, hogy több mint 40 évvel a Gyöngyhajú lány megjelenése után végre a tengerentúlon is beszéljenek az Omegáról. Bár ehhez ugye „egy senkiházi fekete előadó kellett, aki saját ötlet híján szánt szándékkal meglopta a magyar könnyűzenét, amit büntetlenül senkit sem tehet meg!” (Idézet egy kedves kommentelőtől.)
