Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
A Queen-koncertek történetét feldolgozó több forrás is azt tartalmazza, hogy az együttes eredeti felállásában utolsó, 1986-os turnéja során Budapestre két koncertet terveztek, amelyek közül az egyiket lemondták. Ezen információ alapján néztünk utána annak, hogy mennyiben volt realitása egy Queen-duplakoncertnek a magyar fővárosban.
A Queen budapesti szereplése kapcsán előre tudható volt, hogy a fellépés az együttes számára nem lesz nyereséges, ezért az a döntés született, hogy az eseményről koncertfilm készüljön, ami a nyugat-európai forgalmazás révén később jövedelmezővé teheti a produkciót. A koncertfilmek készítésekor többször előfordult, hogy duplakoncertet adtak, az első fellépés szolgálhatott „főpróbaként”, mint a Wembley-beli, két héttel a budapesti előadás előtt megtartott fellépésükről készített videó esetében. Arra is akadt példa, hogy mindkét koncertet rögzítették, s a videó egy válogatás volt a két előadásból, úgy, mint az 1981. novemberi montreáli fellépések esetében. Azonban csak a budapesti felvétel volt igazi, 35 milliméteres mozifilm, aminek hatványozottak a költségei a tévé-, vagy videofelvételekéhez képest.
Érdekességek a budapesti Queen-koncertről:
- A Népstadion felajánlása alapján tiszteletjegyet kapott a Queen fellépésére az, aki beküldte az 1965-ben, szintén a Népstadionban megrendezett Louis Armstrong koncertre szóló belépőjegyét. Hatan kaptak így jegyet.
- A koncert napján a 200 forintos jegyeket 1700 forintért lehetett megvásárolni a jegyüzérektől.
- A szervezők az égi áldás esetén is megtartandó koncertre 50 ezer „fapados” esőköpenyt készítettek.
Az együttes a több duplakoncertes helyszínt magában foglaló „Magic” turnéja során a leghosszabban, öt napig éppen a magyar fővárosban tartózkodott. Minden bizonnyal egy második koncert jegyeladásaival sem lett volna probléma: a megvalósult koncert több mint 70 ezer jegyét ugyanis két nap alatt elkapkodták. A stadiont megtöltő magyar és más kelet-európai néző híján pedig jöhettek volna akár a devizát hozó nyugatiak: ma már tudható, hogy a turné mind a 26 koncertje telt házas, az igények mennyiségét ki nem elégítő volt. A pestit közvetlenül megelőző, bécsi dupla teremkoncertet például csak 24 ezer ember láthatta.
Ha devizát biztosítottak volna egy második koncert megrendezéséhez, anyagilag is nyerhetett volna az ország: tíz- vagy húszezer jegy értékesítése a Malév bécsi irodáján keresztül összességében nyereséget termelhetett volna az idegenforgalmi bevételek révén. Ráadásul a budapesti, 200 forint körüli, a hivatalos árfolyamon számítva is csupán 4-5 dolláros jegyárak lényegesen olcsóbbak voltak a nyugat-európaiaknál, amelyek 20 dollár körül alakultak. A köztes áron kínált jegyek így vonzóak lehettek volna a nyugat-európai rajongók számára.
Egy koncert megrendezésével kapcsolatban számos olyan költség merül fel, ami független attól, hogy hány előadást tartanak. A Queen esetében a háromemeletes, 140 tonnás színpad szállításával, vagy a személyzet – amelyből csak a technikával foglalkozók 60-an voltak – utazásával járó kiadás például jobban eloszlott volna, ha két koncert lett volna.
A Queen próbája az egykori Népstadionban. May-nél a teljes egészében házilag barkácsolt elektromos gitár, a „Red Special”, ami még May tinédzserkorában, az édesapja segítségével készült. Fotó: www.queenlive.ca
A tárgyalások kezdetén felmerült a duplakoncert lehetősége. Az illetékesek ugyanakkor egy koncertre is nehezen szedték össze a szükséges devizát, az éves devizakeret pedig mind a három szervező intézménynél, a Népstadionnál, az Ifjúsági Rendező Irodánál és az IPV-nél (Idegenforgalmi Propaganda Vállalat) lényegében kimerült.
– árulta el Hegedűs László, a koncert szervezője, jelenleg a Multimédia Organisation Kft. vezetője.
A legnagyobb állami koncertcég, az Országos Rendező Iroda pedig megtagadta a részvételt a szervezésben, művészeti igazgatója, az 1988-ban öngyilkosság következtében elhunyt Bulányi László azzal állt fel a koncerttel kapcsolatos első értekezleten, hogy amíg a kórházakban nincs elég gyógyszer, addig ő ellenzi, hogy „ennyi” devizát adjon ki az ország koncertrendezésre.
Később, amikor a jegyőrület miatt az illetékesek szívesen adtak volna devizát egy második koncertre, már túl késő volt ahhoz, hogy a turné programján változtassanak. Két budapesti koncert pedig sosem volt meghirdetve, így hibás a Queen-koncertográfiák azon része, amely szerint az egyik budapesti előadást lemondták.
– tette hozzá Hegedűs.
Az állami szervek a Queen-koncertre, valamint az első alkalommal szintén 1986-ban megrendezett Formula 1 Magyar Nagydíjra akkor még nem devizaszerzési lehetőségként, hanem Magyarország és a keleti blokk lakosságának szórakoztatását szolgáló programként tekintettek. Ezt az is alátámasztja, hogy egyik rendezvényre sem lehetett külföldön jegyet vásárolni.
A Queen érkezése Budapestre. Csíkos ingben – a dobos Taylor és a basszusgitáros Deacon között – a koncert szervezője, Hegedűs László. Fotó: www.queenlive.ca
A Queen és Budapest a III. évezredben
A Queen – Paul Rodgers énekessel kiegészülve és a basszusgitáros John Deacon nélkül – 2005 áprilisában és 2008 októberében újra koncertet adott Budapesten, a helyszín mindkét alkalommal a 12.500 fő befogadóképességű Papp László Budapest Sportaréna volt. Idén január–februárban újabb, ezúttal 25 koncertből álló európai turnéra került sor, amelyen a vezető énekes a 33 éves, homoszexualitását vállaló amerikai énekes, Adam Lambert volt. Budapestre ezúttal nem jöttek el, így a magyar rajongóknak Bécsbe, Münchenbe, Krakkóba vagy Prágába kellett utazniuk, ha élőben akarták meghallgatni May-éket.
Ezzel összefüggésben érdemes a jegyárak óriási drágulására rávilágítani: az 1986-os 20 dolláros jegyárak mai áron számítva 45 dollárnak felelnek meg, manapság azonban 100 dollár körül alakul a belépők ára. A más előadóknál is megfigyelhető jelentős árnövekedés annak a következménye, hogy az internet elterjedésével a lemezbevételek drasztikusan visszaestek, így a zenészek bevételei nagyrészt a koncertezésből származnak.
