Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
A Plastic Bitch friss zenekarnak tűnik, pedig már 2000 óta működik, mégha nem is ebben a felállásban. Ez a látszat talán azért is áll fent, mert csak az utóbbi időben kezdtek el intenzívebben mozgolódni. Azóta azonban behozták a lemaradást, itt a debütáló lemez, kezdődik a turné a Subscribe és a Road társaságában, és egy Kettőnégy Gumizsiráf díjat is besöpörtek múlt hétvégén, ami még akkor is figyelemreméltó, ha a Legrészegebb zenekar címet nyerték el általa. Kérdéseinkre a csapat énekese, Géczi Ricsi válaszolt, de a beszélgetést jó szokásunkhoz híven megtetézzük egy exkluzív dalpremierrel is.
Ez a hét elég mozgalmas lesz számotokra. Csütörtökön jelenik meg az első lemezetek és aznap indultok is játszani. Ez az első turné, amin részt vesztek?
Igen, ez az első koncertsorozat, amely egy egész nagy részt lefed az országból. Eddig zömével csak Budapesten játszottunk, illetve sikerült eljutnunk Prágába és Berlinbe, de most szeretnénk igazán bemutatkozni a fővároson kívüli közönségnek is. Pont aktuális a dolog, mert ahogy te is mondtad, a tavaly felvett első lemezünk is ezzel egyidőben jelenik meg Shallow Decay címmel.
A lemez a Bakery Stúdióban készült. Milyen koncepcióval vonultatok stúdióba és mennyire engedtetek teret Varga Zoltán hangmérnöknek a munka során?
Pici (azaz Varga Zoltán - a szerk.) a felvételek során lényegében a zenekar ötödik tagjává vált. 2007 végén kerültünk kapcsolatba vele, majd egy gyors egyeztetést követően januárban kezdtük a közös munkát. Lejárt a próbákra, hallgatta a dalokat és a szótlanságával az őrületbe kergetett minket. (nevet) Azt eleve tudtuk, hogy ha vele vesszük fel az anyagot, akkor egy jó megszólalású lemezt kapunk majd a kezünkbe, de úgy álltunk hozzá, hogy szabad kezet adunk neki a dalok véglegesre formálásában, amelyben meg is erősítettek minket a próbák szüneteiben zajló beszélgetések. Mindannyian sallangmentes dalokban gondolkodtunk, amely képes hatalmas energiákat felszabadítani a hallgatóban. Rengeteget tanultunk tőle a stúdióban, hozzáállásban és dalszerzésben is megváltoztatott bennünk dolgokat. Azért is csak hálásak lehetünk, hogy nem volt feszített a munkatempó, a stúdiózást abszolút 2008. nyaralásaként éltük meg.
Itthon könnyen akadályokba ütközik az ember egy-egy dolog megvalósítása során. Elégedettek vagytok az eredménnyel?
Minimális stúdiós tapasztalattal álltunk neki a felvételeknek. Régóta tervbe volt véve egy lemez felvétele, tekintve, hogy a zenekar 2000 óta mozgolódik, és korábban talán egy kevésbé jó eredménnyel is megelégedtünk volna, de a közös munka során tapasztalt profizmus és terelgetés megtette a hatását. A felvételek során ez volt a maximum, amit kihozhattunk magunkból zeneileg, a hangzást tekintve pedig ismételten nincs panasz. Nem vall szégyent, akármelyik külföldi banda dalai közt pörög a lemez a lejátszómon. Mindenképpen vele szeretnénk dolgozni a jövőben is.
Készült egy klip a címadó dalra, a Shallow Decayre. Sokan úgy gondolják, hogy ma már nem érdemes klipet készíteni, mivel nincs olyan fórum, ahol játszanák. Ti erre rácáfoltok?
Szerintem már nem érdemes klippet készíteni a tévék számára. Régisulis videórajongó vagyok, anno még VHS-re ollóztam össze a kedvenc bandáim videóit, de tény, hogy mára kiveszett valami a klasszikus videók varázsából. Eljött viszont az az idő, amikor nem kell gátat szabni az elképzeléseknek. A legaktuálisabb példa erre talán az utolsó Rammstein klipp. Az meghökkentett mindenkit, nem? A mi videónk inkább image-videó, elsőre nem is szerettünk volna nagy sztorizásokba bonyolódni, de a jövőben szeretnénk komolyabb hangulatvilágú videókkal is előrukkolni a lehetőségeinkhez képest.
Mi az a plusz, ami sajátossá teszi a zenéteket?
Talán az egység. Ez a négyes már lassan 3 éve zenél együtt és fizikailag fáj, ha nem tudunk legalább hetente egyszer lejutni a próbaterembe a sűrűbb időszakokban, de egyébként is elég sokat vagyunk együtt, Laci és Robi együtt is élnek most. Azt hiszem a lemezfelvétel is kellett hozzá, hogy elkezdjünk igazi zenekarként funkcionálni, de úgy érzem, hogy aki élőben is megnéz minket, az egy együtt lélegző négyest láthat. Zeneileg nem szeretnék hatásokkal dobálózni, mert azt mindenki szűrje maga és elég széles a paletta.
Mennyire vagytok tudatos zenekar?
Tudatosak vagyunk, ha azt kérdezed, hogy odafigyelünk-e a zenekar megjelenésére. Ebből a szempontból szerencsések vagyunk, mert Robi személyében van egy kíváló grafikusunk, aki meghatározza a zenekar vizuális megjelenését. Emellett a kevesebb több alapon igyekszünk olyan helyeken játszani, ahol élvezhetően szólal meg egy koncert. Próbálunk odafigyelni arra, hogy amit kiadunk a kezünkből az ne legyen fércgmunka. Mindemellett igyekszünk magunkat nem 100 %-osan komolyan venni, hiszen ezt az egészet jó mókaként kell megélni.
Hogy látjátok, hol a határ egy olyan zenekar számára, mint ti?
Bízom benne, hogy egyszer lesz egy banda, aki tényleg meg tudja csinálni az áttörést. Én boldog lennék már akkor is ha el tudnánk készíteni néhány nagyon jó lemezt és sikerülne eljutnunk a világ különböző pontjaira. Hogy ez pont Szerbia, Csehország vagy egy másik kontinens az mindegy. Utazni és zenélni. Itthon már néhányan bizonyították, hogy ez lehetséges, és bízom benne, hogy ezek a kapuk előttünk is megnyílnak.
Tegyük fel, hogy nincsenek határok, hogy néz ki az álomturnétok line upja?
Nyitni a Deftonesnak a felépült Chi Chenggel (Cheng már egy éve kómában fekszik egy autóbaleset következtében - a szerk).
Ki a Plastic Bitch közönsége?
Aki szereti a modern rockot és nem feltétlenül ragaszkodik a stílushatárokhoz. Ezért is lesz jó a most induló turné, mert lehetőségünk lesz egy elég vegyes tábor előtti bemutatkozásra.
Múlt héten elhoztatok egy nem mindennapi díjat a Kettőnégy díjátadójáról, ahol, valljuk be, elég erős volt a felhozatal.
A legrészegebb zenekar...szép! (nevet) Beleszaladtunk egy őrült berlini kiruccanásba és sikerült az ennek megörökítésére szánt estét is hasonlatosan töltenünk a stábbal...na és persze a díjat se vehettük volna át szebben, élünkön a szülinapos Lacival. Baromi jól esett mindannyiunknak, főleg annak tekintetében, hogy a rutinos róka, Janómisi (a Neck Sprain gitárosa - a szerk.) szintén jelölve volt...úgyhogy köszönjük ha ránk szavaztatok, találkozzunk a turnén!
