Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Szeptember 15-én lép fel a Papp László Budapest Sportarénában a Placebo, ahol a tavalyi szigetes koncerthez hasonlóan a legutóbbi Battle For The Sun lemezüket mutatják be ismét. Stefan Olsdal basszusgitáros persze jóval hosszabb koncertet, és jóval több új dalt ígért nekünk.
Európában most arénaturnén vagytok, mit lehet várni, hatalmas látványos show-t vagy szimpla rock & rollt?
Az biztos, hogy operát vagy western táncot nem fogtok látni tőlünk. Másodjára fogunk nálatok járni a Battle For The Sun lemezzel, és nagyon sok új dalt játszunk majd róla, de rengeted régi dalt is. Mindemellett a koncert is hosszabb lesz, mint a fesztiválfellépés. A kisegítő zenészeink újak, bár már az előző fellépésünkkor is ők voltak itt, szerintem sokkal szexisebbek vagyunk így a színpadon. Magyarország lesz az egyik utolsó állomása a turnéknak, szóval fáradtak is leszünk, amiért előre is bocsánat mindenkitől, de azért a koncerten ez nem fog érződni.
Már több mint egy éve turnéztatjátok az új lemezt. Hogyan lehet ezt kibírni?
Fizikailag nagyon fárasztó, és a tested nem hálálja meg azt, ha ennyire kihajtod, viszont szeretnénk a világon a lehető legtöbb helyre elvinni a turnét. Másrészt őszintén bevallva, én már kissé kezdek túllépni a Battle For The Sun lemezen. Viszont a turnén eddig sikerült a nagyobb drámákat elkerülni, és nagyon élvezzük egymás társaságát, ami meglepő, mert a korábbi zenészekkel sokszor futottunk bele hatalmas összeveszésekbe, sértődésekbe, és ez rányomta a hangulatát az egész turnéra. Ezzel a csapattal most már összeszoktunk, és nagyon jól érezzük magunkat a színpadon.
Bemutatod őket?
Fiona Brice már a Meds időszakában is kisegített minket, Nick Gavrilovic már a Libertinest is megjárta, Bill Lloyd pedig már viszonylag régebb óta velünk van a háttérben.
Mióta Steve csatlakozott a zenekarhoz, minden kritika azzal kezdődik, hogy a Placebo dinamikusabb mint valaha. Egyetértesz?
Tény hogy változott, de mi is pont akkor változtunk Briannel amikor Steve belépett, és ezt senki sem veszi észre, mindenki neki tulajdonítja a megújulást. Nincs ezzel baj, de mi is változtunk, ha a Meds periódusunkban maradtunk volna, akkor ma már nem lenne Placebo. Otthagytuk a lemezkiadónkat, talpra álltunk, totál egyedül összeraktuk a lemezt, és közben lelkileg is mások lettünk.
Számomra a Battle For The Sun sokkal optimistábbnak tűnik a Meds világánál. Ez lesz az új vonal?
Minden lemez elkészültekor nemcsak egy halom dalt kap az aki megveszi azt, de egy pillanatképet is a lelkivilágunkról, arról, hogy éppen hogyan vagyunk. Igen, a Meds eléggé sötét korszakunk volt, abból ki kellett jönnünk, mert az sehova sem vezetett, és ez lett az eredménye. Sokat dolgoztunk rajta, hogy túllépjünk azon az állapoton, szinte magunkra erőszakoltuk az optimizmust és a pozitív gondolatokat, de megérte, mert túl vagyunk rajta, és a lemez is jó lett.
Most jött ki a Battle For The Sun legújabb redux változata. Már lassan követni sem tudom, hogy ez hányadik verzió, amit kiadtatok. Miért érzitek szükségét az újabb és újabb formátumok kiadásának?
Kiadtuk egy éve, és most úgy éreztük, hogy ki kell adni megint, hogy az embereknek eszébe jussunk, főleg hogy még mindig turnén vagyunk. Beleraktuk az új single-t, ami egyébként csak szeptemberben jön ki, a Trigger Happy Handst, van rajta tíz másik dal is, újak és átdolgozottak, és egy póló, amit mi terveztünk.
Mindenki a CD formátum haláláról beszél, megéri még ilyen díszdobozokat csinálni? Mi jön ezután?
Ezután a digitális jön, nem lesz már újabb fizikai hordozó, az biztos. A CD szerintem lassabban fog eltűnni, mint az jósolják, de el fog, az biztos. Elég, ha csak a saját eladási adatainkat nézzük. Sokkal több ember előtt lépünk fel, mint eddig, ez kiválóan látszik a jegyeladásokból, viszont sokkal kevesebb lemezt adunk el, pedig logikusan ennek pont, hogy egyenes arányosságban kellene lennie. Általánossá vált az a nézőpont, hogy a zene ingyen jön az Internetről, pedig nagyon nem így van, és tudják is az emberek, hogy nem így van, hiszen a koncertre meg kifizetik a jegyárat, de mégis addig mondogatják maguknak hogy a lemez ingyen van, hogy el is hiszik. Az egyetlen dolog amiért még hajlandóak pénzt adni, az a díszdoboz, vagy ha valami speciális dolog kerül bele. Most az árukapcsolást látom az egyetlen megoldásnak. Ezen dolgozunk az Atticussal is, ami egy deszkás márka, de felismerte azt, hogy hogyha együtt működünk, akkor el tud érni egy olyan réteget is, akik amúgy nem biztos, sőt valószínűleg be sem mennének egy Atticus-boltba. Mi terveztünk egy pólót, és a szeptemberben megjelenő kislemezhez a tervek szerint csak úgy lehet majd hozzájutni, ha veszel egy Atticus-pólót. Így egyrészről ingyen van a kislemezünk, de nézheted úgy is, hogy vettél egy lemezt amihez kaptál egy pólót, vagy vettél egy pólót amihez kaptál egy lemezt. Az emberek már nem szeretnek egy sima CD plusz booklet kiadványért pénzt adni, most már elvárják, hogy valami pluszt is kapjanak a pénzükért.
A Battle For The Sun lemezbe rejtettetek el Golden Ticketeket, öt darabot, amit aki megtalál mehet egy koncertre, találkozhat veletek, és együtt bulizhattok. Meglett már az összes?
Nem tudom, le kell ellenőriznem.
Várj, öt jegy volt, találkoztál már mind az öt nyertessel?
Ja, tényleg, ez így nem olyan bonyolult. Nem, még szerintem csak két szerencséssel találkoztunk, szóval a többi még a boltok polcain hever valamelyik CD-ben.
Hogy mennek a dolgok a személye projekteddel, a Hotel Personával?
Ontom magamból a dalokat, és bár most csak a Placebóra van időm, azért elrakom a maradék dalokat a Hotel Personának, mert még nem szeretném temetni azt a zenekart.
