Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Enes (a képen jobb oldalt) francia rapper, de Spanyolországban él. Ő és Zemo alkotják a Beroots Bangers nevű rap duót. Nemrég jelent meg új videójuk Escapate címmel, amelynek szövegében a magamutogató mc-knek azt tanácsolják, ha realek akarnak maradni, akkor szabaduljanak meg a gengszter rapper sztereotípiáktól. Enesszel a spanyol rapről és a spanyol forradalomról beszélgettünk, amely az utóbbi hetekben meghatározta a spanyol közéletet, mostanra viszont kifulladni látszik.
Hogyan kerültél Spanyolországba?
Párizs külvárosában születtem, az apám viszont Spanyolországban. Politikai menekült volt, és körülbelül húsz éve jött vissza Spanyolországba, én pedig teljesen beteg voltam már a párizsi szuburbiától, úgyhogy egy nyári szünet alkalmával úgy döntöttem, soha többé nem térek vissza abba a szarba. Barcelonában maradtam, ez az én kis paradicsomom. Imádom ezt a várost.
Tehát spanyolul is tudsz.
Amikor idejöttem, csak franciául tudtam, aztán megtanultam spanyolul és katalánul is. Ez az egyik kis nyelv, amelyet ebben a régióban beszélnek.
Mennyi idősen költöztél Barcelonába?
Tizennégy voltam, majdnem tizenöt.
Hallgattál francia rapet?
Azon a zenén nőttem fel. Az első rapszám, amit hallottam, a Je danse la mia volt az IAM-től. Számomra ez a természetes zene, hiszen a külvárosban nőttem fel. Kisfiúként is ezt hallgattam, és aztán sosem jöttem le róla. Az egész családom, a barátaim mind Párizsban élnek. Így még mindig szoros a kapcsolatom a francia hiphoppal.
Sokan hallgatnak francia rapet Spanyolországban? Magyarországon például többen kezdtek francia szövegeket magyarra fordítani. Nagyon népszerű a francia rap, de a többség nem ért semmit belőle.
Ugyanez van itt is. Én is elkezdtem a francia szövegeket spanyolra fordítani, mert a spanyolok is imádják a francia zenét, de nem értik. Ugyanez van az angol szövegekkel, az emberek imádják, és azt gondolják, hogy tiszteletreméltó szövegeket hallanak, pedig lehet, hogy az emszí éppen arról rappel, hogy az anyád egy ribanc. A spanyolok nem beszélnek jól idegen nyelveket. A fiatalok tudnak valamennyire angolul, de az is inkább az iskolai angol. Az amerikai rapperek szövegeit nem értik.
Mennyire politikus a spanyol rap?
A spanyol rapben nem sok politikáról van szó. Igazából nincs benne szó semmiről. Inkább hasonlít a tipikus egófényező amerikai rapre. Nagyon nehéz real dalokat találni, real témákkal. Még kevesebben hozzák szóba a politikát. A legpolitikusabb spanyol rap nem is Spanyolországból származik, hanem a Los Aldeanostól Kubából. El B és Aldo olyan politikai rapet tolnak, amely szembe megy Castróékkal. És ők ott élnek Kubában, börtönbe kerülhetnek és meghalhatnak azért, amit csinálnak. Szerintem az övék a legjobb spanyol rap.
Mennyi politika van a ti rap zenétekben?
Mi nem politizálunk. A „spanyol forradalomról” sem akartunk dalt írni. Azt szoktam mondani, hogy mi nem poltikusok, hanem újságírók vagyunk, akik tudósítanak a helyzetről, de hagyják, hogy az emberek maguk vonják le a következtetéseket. Én nem akarok ítélkezni. Az egyik számomban például összehasonlításképpen elmondtam, mennyit költ a spanyol kormány a katonaságra, és mennyit az egészségügyre. De nem foglaltam állást.
Miről szól az a videó, amiben sokan ültök egy padon és valamit magyaráztok a spanyol forradalomról?
Az pontosan arról szól, amit az előbb mondtam. Úgy éreztem, a fiataloknak, akik a mi zenénket hallgatják, fogalmuk sincsen miről szól ez az egész spanyol forradalom. Egyesek azt mondták, csodálatos dolog, mások szerint nem szólt semmiről az egész, a harmadik rész meg felkapta a vizet azon, hogy a tüntetők feltartják a metrót. Senki nem értette, mik a céljai a spanyol forradalomnak.A videóban elmagyaráztuk a hallgatóinknak, hogy a „forradalomnak” nincs köze a pártpolitikához. Ez egy spontán kezdeményezés, amelynek révén az emberek kifejezik, hogy elegük van a korrupcióból és a korrupt politikusokból: valódi demokráciát akarnak. Azt is elmagyaráztuk, miért fontos elmenni szavazni: azzal, hogy otthon maradnak, nem változtatnak semmin, a kis pártokra kell szavazni, és így kisajtolni a nagyokból, hogy javítsanak, hiszen elvesztik a szavazataikat. A választások után egész Spanyolország kékbe borult. Mi így mondjuk, hogy a neoliberálisok [a spanyol konzervatív Néppárt -- a szerző] kerültek hatalomra. 37 százalékot kaptak, 33 százalék nem ment el szavazni. A neolib párt még Barcelonában is nyert, pedig történelmileg is ez a város számít(ott) Spanyolország szocialista fellegvárának.
De a videó mégiscsak kampány. Ha azt mondod, menjetek szavazni, állást foglalsz és kampányolsz valamiért.
Nem kampányoltunk, csak kihasználtuk, hogy művészek vagyunk. A művészet ereje az információ terjesztésében rejlik. Csinálok egy videót, és a rajongóim megnézik. Mi csupán elmagyaráztuk, mik a spanyol forradalom követelései. Sokan úgy értelmezték, a spanyol forradalom a szavazás ellen szól. Valójában arról szólt, hogy nem „demokratákra” és nem a „republikánusokra”, hanem a kisebb pártokra kell szavazni. A legnagyobb problémánk, hogy ez a két párt a legerősebb, de mindkettő ugyanakkora szar. A videó csak arról szólt, kire ne szavazzanak az emberek.
Nem lett volna megoldás érvénytelenül szavazni?
Azzal az a probléma, hogy a szavazás során az érvénytelen szavazatokat százalékosan újraosztják a választáson induló pártok között. Tehát mindenképpen szavazol valakire.
Milyen módon vettél még részt a „tábor-tüntetésen”?
Mindennap elmentem a [barcelonai] Katalónia térre. Minden este 9-kor „casseroladát” tartottunk, ami azt jelenti, hogy konyhai felszerelésekkel csaptunk zajt. De Facebookon és Twitteren is igyekeztünk minden [a tüntetéssel kapcsolatos] információt terjeszteni. Viszont a mostani fejlemények már nem tetszenek.
Milyen fejlemények?
A döntésképtelenség. Három fő cél volt. Ne legyen többé korrupció és szűnjön meg a politikusok mentelmi joga. És ne halmozhassanak állást. A harmadik, hogy a bankokat szabályozzuk, mert ők a felelősek a gazdasági válságért. Spanyolország 150 ezer eurót áldozott a bankok megmentésére, ez az összeg a spanyol oktatási rendszer költségeit nyolcvan évig fedezné. Tehát onnantól kezdve, hogy a nagyapám kisiskolás volt [egészen mostanáig]. Mindennel egyetértek, amit a táborozók felvetettek, hiszen fontos kérdésekről van szó. De nem lehet túl sok változtatást egy csapásra kieszközölni. Azért veszítik el a „forradalmat”, mert a három fő cél érdekében tesznek lépéseket. Jobb volt, amikor azokra fókuszáltak, és nem kezdtek el még több változtatásért küzdeni.
Komolyan gondolod, hogy el lehet érni ezeket a célokat azzal, hogy az emberek minden este casseroladáznak a téren?
Nem tudom. Két [a megjelenés idején három] héttel ezelőtt mindenki a spanyol forradalmat támogatta, amikor a rendőrök megjelentek a téren. Most már senki nem beszél róla. Miért? Mert két hétig táboroztunk, de nem értünk el semmit, nem született kiáltvány, nem jött létre semmi. Jó dolog táborozni, de megfelelő ideológia nélkül nem jutunk semmire. Nem hiszem, hogy nagy változások lesznek. Kisebbek igen, mert az emberek kifejezésre juttatták, hogy elegük van
Lesz emiatt változás a spanyol rapben? Több lesz a társadalmi kérdésekkel foglalkozó dal?
Épp a spanyol forradalom előtt akartam megjelentetni egy új dalt, amelynek a címe Datos [Számok], és költségvetési tételek, pénzügyi dolgok vannak benne. Olyasmik, mint az előbb említett katonaság-egészségügy összehasonlítás. De a spanyol forradalom miatt felhagytam vele, mert nem akartam összezavarni az embereket, és azt a látszatot kelteni, hasznot akarok húzni a helyzetből. Két hónapja senki nem írt a politikusokról szöveget, most meg mindenki a „spanyol forradalmi válogatáslemezen” dolgozik. Mi a fene van? Az rendben van, hogy rappelnek róla, de az nem, hogy üzleti érdekből. Azt kellene csinálniuk, amit mi csináltunk. Elmagyarázni a fiataloknak a dolgokat.
Lehet, hogy épp neked kellene kiadni azt a dalt, ha úgy érzed, az igazságról rappelsz és kritikus tudsz maradni ebben a helyzetben.
Ki fogom adni. Egy hétperces számról van szó, refrén nélkül. De nem hiszem, hogy etikus lenne most megjelentetni. Klassz dolog, hogy a republikánus és neolib rapperek a spanyol forradalomról rappelnek, de nem így -- annyi autókról és kurvákról szóló dal után. Csak azt tudom mondani, hogy elmehetnek a pokolba.
