Lángoló Gitárok

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Ma tartják az Egyesült Államok nagy részén az elnökválasztást. Barack Obama, demokrata és Mitt Romney, republikánus jelölt mögött viszonylag szolid kampány áll, amelyben nagyon sok könnyűzenei szereplő is részt vett. A zenészek nem csak nyilatkozatokban biztosították a jelölteket a támogatásukról, hanem gyakran segítették jelenlétükkel a kampányaikat is. A választásra hangolódva bemutatjuk, hogy ki, hogyan és kinek a kampányában vett részt.

Nyugodtan kijelenthető, hogy a szórakoztatóiparban túlsúlyban vannak a demokratapártiak, de természetesen találunk bőven republikánus hívőket is. A könnyűzene történetében, főleg az Egyesült Államokban, nem volt szokatlan a politikai állásfoglalás, de az ilyen nyílt, úgymond pártpolitikai megnyilvánulás viszonylag új-keletű dolognak számít. John Kerry 2004-es kampányában például elég gyakran szerepelt egy színpadon, felváltva az R.E.M, a Pearl Jam, Bruce Springsteen, igaz, akkor a Bush adminisztráció nagyon sok művészt inspirált, hogy a csalódottságának hangot adjon, Obama megválasztásával ezek a hangok nagyrészt elcsendesedtek. Obama maga is zenebuzi (ahogy ezt négy éve is írtuk), így nem meglepő, hogy az idei kampányában szintén nagy szerepet vállaltak a zenészek. Emeljünk ki néhányat közülük:

Jay Z az egyik legaktívabb zenész az Obama-kampányban. Nem csak fellép a rendezvényeken, hanem maga is elég sok adományt gyűjtött az újraválasztásához. Egy ilyen gyűjtésnek a helyszíne, a saját, 40/40 Club nevű szórakozóhelye volt, ahol 44 ezert dollárt kellett fizetni a rendezvényre való bejutásért. Persze a nélkülözhetetlen Bruce Springsteen mellett ő is ott lesz kedd este Chicagóban az elnök stábjával, ahol együtt várják majd a végeredményt.

Katy Perry egy Las Vegas-i kampányrendezvényen, mint fellépő vett részt. A fellépőruhája konkrétan egy választási cédula volt, ahol megmutathatta, hogy kire kell szavazni. Az előadott öt dal között egyszer megállt és elmondta, mindenkinek el kell mennie szavazni, lehetőleg Obamára.

Adam Levine (Maroon 5) énekes a Twitteren üzent: „Dear America, if you don't re-elect @BarackObama I'm gonna lose my shit.” (Kedves Amerika, ha nem választod meg újra Barack Obamát, akkor én nagyon ki fogok borulni!) 

Questlove (The Roots) és Russel Simmons egymással versenyzett, hogy ki tud több pénzt összegyűjteni az újraválasztási kampányhoz.

Win Butler (Arcade Fire) Montrealban élő amerikaiként csatlakozott az Obamat támogatók széles köréhez. Egy nagyon érdekes esszében fejti ki, hogy Romneyval szemben a jelenlegi elnök sokkal jobban kommunikál a világ felé. (Az írása ezen az oldalon jelent meg, több olyan lelkes Obama támogatóval, mint Michael Stipe vagy Jack Johnson.)

A sort lehetne folytatni még Stevie Wonderrel, aki szerepelt Obama kampányain is egy kamionon előadva dalait. Lady Gagáról korábban is köztudott volt, hogy kire voksol és ezt idén sem rejtette véka alá. A Foo Fighters fellépett a demokrata konvención James Taylorral együtt. Jason Mraz nem csak a rendezvényeken lépett fel, hanem a Huffington Poston külön blogot indított, ahol aktív politikai részvételre buzdította az olvasóit. Crosby, Still and Nash legendás együttes gyűjtő koncerteket szervezett, ahol a jegyek szintén elég komoly áron keltek el. Bulvár szintű adalék, hogy Cher is kiállt Obama mellett egy meleg szervezet által megtartott rendezvényen, ami azért érdekes, mert a korábbi férje és zenésztársa, Sonny Bono republikánus képviselő volt. Végezetül pedig szerepeljen itt Lemmy, a Motörheadből, aki szintén a demokrata aspiráns mellett korteskedett, mondjuk picit inverz módon: konkrétan leszörnyezte Mitt Romneyt. („Please, please don't vote for Mitt Romney. Fuck him. Repeal abortion law is the first thing he'll do. Fucking monster.”)

Mitt Romneynak - aki amúgy olyan klasszikusokért rajong, mint The Beatles, The Beach Boys vagy éppen a The Killers - ezzel szemben kevésbé sikerült ilyen erős társaságot összeállítania, de azért ő sem panaszkodhat. A legtöbb támogatója az Amerikán kívül nem túl nagy ismeretségnek örvendő country zenészek köréből került ki. Azért akad még pár ismertebb név:

Kid Rock megengedte, hogy dalát felhasználják Romney kampányában; emellett aktívan részt is
vesz ezeken a kampányokban, mint fellépő.

Gene Simmons (Kiss) legendás basszusgitáros 2008-ban még Obama mellett állt ki, de idén az ellenfelét támogatja, mivel jobban tud azonosulni a republikánus jelölt gazdasági elképzeléseivel: „America is a business and should be run by a businessman.” (Amerika egy üzlet, és egy üzletembernek kell irányítania.)

Ted Nugent detroiti zenész eddig sem titkolta, hogy keményvonalas republikánus, továbbá a fegyvertartásra vonatkozó második kiegészítés lelkes szószólója. Ő a következő kijelentést tette Romneyval kapcsolatban: „Compared to Barack Obama and his team, Mitt Romney is indeed Michael the Archangel. He is a knight in shining armor for individual rights to self-defense.” (Barack Obamához és csapatához viszonyítva Mitt Romney valójában Mihály arkangyal. Az önvédelemhez való egyéni jog csillogó páncélú lovagja.

Nekünk, akik nem győznek csodálkozni, hogy milyen, mondjuk úgy, erőteljes politikai indíttatású kommentek árasztják el egy-egy Ákos- vagy Lovasi András-cikk alját, csak azért mert valamikor a múltban kiálltak valamelyik oldal mellett, kicsit fura lehet, hogy ilyen aktívan hangot adnak a véleményüknek az amerikai sztárok. Bár látni kell, hogy az amerikai politikai kultúra ezt a részvételt kódolja is magába. Jó példa erre az, hogy a jelöltek néha kemény vitákat folytattak egymással, de sosem mentek bele személyeskedésbe. Az amerikai politikai rendszer a fékekre és egyensúlyokra épül, ez az ami biztosítja azt, hogy a légkör nem ellenséges. A véleménykülönbség lehet, kakaskodás nem. Ugyanakkor, az ilyen megnyilvánulásoknak vannak ám fonákjai a tengeren túl is, amire jó példa Madonna egyik koncertje, ahol a popdíva Obama támogatására buzdította a rajongóit, mire ők egyszerűen kifütyülték.