Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Ma van a nemzetközi Füstmentes Nap, amikor elvileg a világ egy napra lerakja a cigit. Dohányosoknak biztos ismerős az érzés, hiszen az újévi fogadalom mellett az ehhez hasonló események szoktak némi motivációt jelenteni ahhoz, hogy másnap se gyújtson rá az ember, hátha örökké kitart a lendület. Azonban az egész folyamat sok mindentől függ, még attól is, hogy éppen milyen zenét hallgatunk. Vajon milyen zene segíti a leszokást? Mi az, ami biztos nem? Megpróbáltuk összeszedni a legjobb példákat pro és kontra.
Mit NE hallgassunk?
Rock and rollt.
Gitározás közben a csikket a szájából egyszerűen csak kiköpő Keith Richardst, a pengetős kezében füstölő cigit tartó Josh Homme-ot, de akár Kispál Andrást vagy Menyhárt Jenőt is említhetnénk. A dohányzás a rock and roll életmód része, egy-egy dögös riff vagy egy jobb szabadtéri koncert képes bekapcsolni az emberben szunnyadó trafiklokátort.
Reggae-t.
A reggaezene és a marihuána két régi jó barát, szinte nem is lehet egyiket elképzelni a másik nélkül. Viszont mivel a fű itthon illegális és csúnyán megbüntetnek miatta, az ember jobb híján rágyújt valami béna tekert dohányra, amit a környékén csövelő raszta bölcsésztől tarhált két perccel korábban.
Rapzenét.
Hasonlóan a reggae-hez, a rapperek is igen kedvelik a jó vastagra gyúrt spanglikat. Ugyan nincs annyira központi szerepe itt, mint a reggae-ben, ettől még továbbra is törvénytelen füvet szívni. Marad a csempész Priluki. Ráadásul az új hiphop-generáció kezdi magának újra felfedezni a dohányzást, az idei év egyik legjobb lemezét készítő Chance The Rapper például majdnem minden harmadik számát kedvenc pótcselekvéséhez írta.
Bármit, amit szeretnek a hipszterek.
Amikor egy amerikai megpróbálja valahogy jellemezni a hipsztereket, a külsőségeken és a világnézeten kívül legtöbbször az olcsó sört illetve a kötelező dohányzást említi. Ebből kifolyólag minden olyan zene tiltott a leszokás alatt, aminek százezernél kevesebb lájkja van. Higgyenek nekem, fél éve a saját szememmel láttam, hogyan vált füstölő vadállattá pár tucat fiatal Mac DeMarco budapesti koncertjén az Ode To Viceroy című számra.
Frank Sinatrát.
Gyönyörű férfihang, füstös zongoraszó, recsegő hangfelvétel, amit csak az öngyújtó szikrája képes tökéletessé tenni. Na, pont ezért TILOS bármit hallgatni Frank Sinatrától (és a gyerekeitől), mert az ember hajlamos egy kopott, fekete-fehér felvétel láttán Sinatra lebilincselő hangjára láncdohányossá válni.
Mit hallgassunk?
Klubzenét.
Lehet, hogy az utóbbi években már mindenféle DJ-t felengednek a nagyszínpadra, de azért az elektronikus zene még mindig inkább a beltéri szórakozóhelyek sajátossága. Ráadásul a mostani szabályozás miatt már nem lehet bent dohányozni, így marad a bejárattól számított öt méter a járdán. De mégis ki akar télen az utcán fagyoskodva a saját egészségének ártani, amikor bent a legnagyobb slágerek szólnak?!
Straight edge-együttesek zenéit.
A leszokást sokszor megnehezíti, ha sokan bagóznak a környezetünkben. Ezért érdemes az embernek rendesen megválogatni a barátait és inkább straight edge arcokkal lógni. A leginkább hardcore punkot és hasonló zenéket kedvelő straight edge-esek hitvallása, hogy nem fogyasztanak alkoholt, drogokat illetve nem dohányoznak, sőt, egyesek még a húst és a koffeint is megtagadják maguktól. Márpedig egy jó marhasült, egy korsó sör vagy gőzölgő csésze kávé mellé sokaknak elengedhetetlen a dohányzás.
Valami lounge-chillout-downtempo válogatást.
A lounge zene pont olyan, mint a sikeres leszokás: ha nem külön hívja fel rá valaki a figyelmed, akkor észre sem veszed. Egyébként sincs kedved felállni a kényelmes puffból a kedvenc teázódban, hogy aztán még a cipőt is fel kelljen venned, ha kiakarsz baktatni bagózni. A vízipipa meg amúgy is tök tré, szóval szürcsöld csak Earl Greyt és álmodozz egy barcelonai mosogatós melóról a Thievery Corporation zenéjére. Külföldön úgyis drága a cigi.
Punkot, hardcore-t vagy metált.
A punkok vagy a metálosok nem éppen egészségtudatos népség, azonban a zene tökéletes a leszokáshoz, hiszen ki tud tisztességesen headbangelni vagy pogózni cigizés közben? Maximum a legnagyobb császárok, de őket úgyis letapossák a többiek. Majd meghalnak rákban.
Közszolgálati rádiót. Vagy kereskedelmi rádiót. Igazából teljesen mindegy.
Sokan próbálják azzal magyarázni a dohányzást, hogy orálisan fixáltak vagyis folyamatosan le kell valamivel foglalni a szájukat, legyen az a nonstop szövegelés, körömrágás vagy cigizés. Ezért is érdemes sok rádiót hallgatni, mert az ott játszott zenék és a műsorokat vezető nem vicces viccesemberek képesek annyira felhúzni az embert, hogy akár 5-10 percig anyázzon, ezzel megfelelő terheltséget szolgáltatva a beszédszervének, illetve 800-1000 forintot spórolva a pénztárcájának.
