Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Bognár Szilvia és az etNoé - Bognár Szilvia és az etNoé
(Vasi Erta)
Bognár Szilvia neve nem forog olyan hévvel a köztudatban, mint néhány, a népzene felől érkező kortársáé, pedig minden adva lenne egy kirobbanóbb sikerhez. Itt van ez a ragyogó énekesnő csodálatos hanggal megáldva, szépen felépített életművel, ami ráadásul meglepően mélyre nyúlik vissza az időben. Például az első Anima Sound System albumok énekesnőjét is benne tisztelhetjük. De az ő terepe elsősorban nem abban a fajta popzenében keresendő, amit az Anima csinál(t), mert bár színpadi és zenekari iskolának nyilván kiváló volt, sokkal inkább megtalálta a helyét egy időre a Makámban, és meghatározó hangjává vált annak második nagy, dalközpontú korszakának nyitányában a 90-es évek végétől egészen 2005-ig.
A Makám hatása végül is máig nem tagadható le, az onnan ismerős kortárs jazz sokszínűsége, mézédes popzenei és főleg szélesen értelmezett népzenei, etnós köntösbe burkolva Bognár Szilviának is védjegyévé vált. Nem kevés albumról van szó, de a számtalan közreműködés mellett az első valódi szólómunka az Ének őrzi az időt 2006-ban született, és az év egyik legjobbja lett a világzenei felhozatalból. A következő években sorra jöttek ki a lemezek, például az énekes barátnőkkel, Herczku Ágnessel és Szalóki Ágival közös, rendkívül színes Szájról szájra, aztán a reneszánsz zenéket feldolgozó, Kónya István lantossal közös intimebb megszólalású album, a Rutafának sok szép ága. És ha már a közös munkákat említjük, kihagyhatatlan az ünnepkörhöz köthető latin himnuszokat kortárs-klasszikus eszközökkel megszólaltató Sator Quartet, ahol Szilvia énekes partnere Lovasi András volt. Mindezekkel együtt a személyes kedvencem az életműből mégsem ezek közt az egyébként erős alkotások közt található, egyértelműen a 2008-as Semmicske énekek az, aminek néhány dala megfoghatatlanul szépséges utazás egy sosem volt, de rendkívül vonzó folklorisztikus mesevilágba.
A szólómunkák és egyéb albumok zeneszerzője és hangszerelője Szilvia állandó alkotótársa, Kovács Zoltán nagybőgős, tehát az érdem jelentős része az övé is a nagyszerű produkciókért. Az első szólóanyagtól kezdve zenésztárs még Gerzson János is, oudon, azaz arab lanton. Az elmúlt években aztán létrejött a gyerekprogramokhoz köthető Csintekerintő album és műsor, valamint ezzel párhuzamosan a szólómunkák hangvételét kiteljesítő etNoé zenekar. Az említett két muzsikuson kívül Sütő Márton és Hámori Máté gitárosok, valamint Kovács Norbert dobos a zenekar tagjai.
A debütáló album nagy léptékben gondolható el és fogható fel, itt nem nagyon vannak frappánsnak szánt popdalok, pedig nincs híján popzenei elemeknek sem. Megmutat mindent, amit ez a zenekar tud, úgy, hogy semmi sincs elaprózva, a hét dal így közel ötven perces ívet ír le. Jelentem, a kísérlet sikerült, nem csak a dalok külön-külön kelnek életre, hanem maga az album egyben is, vagy talán úgy még inkább. Az etNoé muzsikájára a szinte repetitíven felépített, egyre tornyozódó hangszerelés jellemző, és a nagy lépték lehetővé teszi, hogy ne a popzenei verze-verze-refrén struktúrában gondolkodjanak, egy-egy dalukba annyi ötlet, melódiablokk van beleépítve, mint másnál egy egész albumba. De talán végeredményben mégsem ez a fontos, hanem az a lélekteli csillogás, az a felemelő, simogató és gyógyító hangmasszázs, amit bárki magába szippanthat, aki rászánja az időt és él azzal a lehetőséggel - ami kezd kikopni korunkból -, hogy rendesen meghallgat egy egész albumot. A végén kicsit ellentmondok magamnak, mert mégiscsak kiemelek két legkedvesebb részt az egészből: a megrendítően hatalmas utazást kínáló tizenkét perces Ez a világot, valamint a legrövidebb villanást, a négyperces Búzaszépet, ami az egyik legszebb szerelmes dal, amit valaha hallottam.
Bognár Szilvia ezt mondja az őt is éltető népzene lényegéről: „Ma is adott számunkra a népdalnak, mint költészetnek és egyben zenei megnyilatkozásnak a használata. Élhetünk vele, mint az önkifejezés egyik legkézenfekvőbb eszközével. Noé virtuális zenei bárkájában a népdalok 21. századi világunkhoz igazodó értéket képviselnek, ugyanakkor ezt rendkívül sokszínűen teszik. Íme egy példa…”
