Lángoló Gitárok

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

From Beer To Eternity címmel szeptemberben jelenik meg a Ministry új nagylemeze, ami Al Jourgensen főnök szerint az egyik legkreatívabb anyag lesz, amit az industrial metal csapat valaha kiadott. Az album dalait még tavaly decemberben írták egy nagyon termékeny 19 nap alatt, közvetlen Mike Scaccia gitáros halála előtt. Jourgensen a Noiseynak elmondta, hogy Scaccia biztos, hogy nagyon büszke lenne a lemezre, amin van bluestól kezdve a dubon át a súlyos gitárokig minden. A jövőbeli tervekről az énekes elmondta, hogy valószínűleg csinálnak majd koncerteket a néhai gitáros emlékére, de turné biztos nem lesz, mivel a Ministrynek Scacciával kell halnia, akinek majdnem ugyanolyan fontos része volt a zenekar, mint Jourgensennek. A Ministry egyszer már feloszlott, igaz, 2008-ban csupán okafogyottá vált a működésük, lévén, hogy George W. Bush leköszönt az Egyesült Államok elnöki posztjáról, márpedig Jourgensennek a 2004-es Houses of the Molé, a 2006-os Rio Grande Blood és a 2007-es The Last Sucker lemezeken csak Bush volt a gondja. Akit érdekel a fél év múlva megjelenő lemez tracklistája, kattintson lejjebb. (Fotó: Kálló Páter/Sziget.hu)

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

A Heaven után újabb videóval rukkolt ki a nemrég stúdióalbumot megjelentető Depeche Mode. A májusban a Puskás Ferenc Stadionban is fellépő zenekar a Soothe My Soul című dalhoz forgatott klipet Warren Fu rendezésében. A fekete-fehér kisfilmben láthatjuk a zenekar tagjait, egy meztelen női modellt és egy kígyót. Sok közeli felvétel és láthatóan töltelék vágókép mellett nem igazán tudjuk megfejteni annak az értelmét, hogy miért kellett csak a képernyőt közepét kihasználni és két oldalt ekkora üres helyet hagyni, miközben ezt a képsorok egyáltalán nem indokolták. Mindenesetre az új Depeche Mode-videót megmutatjuk a hajtás után.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

A balkáni zenét játszó bandák közül az egyik legizgalmasabb és legszínesebb a kárpát-medencei népzenére úgy mindenestül építő Cimbaliband – és ez még csak a történet eleje. A termékeny, hetedik albumára készülő, és gyakran úton lévő zenekar motorjával, az agilis, önszervező és komoly szakmai múlttal rendelkező népzenésszel, Unger Balázzsal beszélgettünk, akit úgy is emlegetnek, mint a cimbalom Chuck Berryje.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

The Strokes - Comedown Machine
(RCA Records)

A Strokes 2001-es Is This It bemutatkozó lemeze kétségtelenül a 21. század egyik legjobb rockzenei alkotása, amely később a garázsrock feléledés időszakának egyik emblematikus alkotása lett. Azóta sok víz lefolyt már New York csatornarendszerén, a Strokes tagjai kis ideig szólóban nyomultak, aztán 2011-ben kihozták az Anglest, amellyel egyértelműen üzentek a kizárólag bőrdzsekiben és csőnadrágban gondolkozó rajongóknak: a progressziónak ára van és tökre nem érdekel minket mit akartok. Ezzel csak annyi baj van, hogy egy ideje az emberek nagy részét már nem érdekli a Strokes, így nem csoda, hogy a Comedown Machine meglehetősen vegyes érzéseket váltott ki belőlünk és a lemezkritika végén már zenekari feloszlást is vizionálunk, de ne legyen igazunk.

Szerintünk: (3/5)

Szerintetek: (3,7/5) - 1 2 3 4 5

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

A San Francisco-i Thee Oh Sees 2008 óta hat nagylemezt hozott össze (ha nem számítjuk azokat, amelyeket más néven adtak ki) és a tavaly szeptemberben megjelent Putrifiers II-t április 16-án már is új album követi, amiről egy új klipes dal is megjelent most. A Minotaur a közelgő Floating Coffins lemez záródala és a zenekar psych rock vadulásától eltérően ez egy vonósokkal megspékelt rajzfilmes ballada, amelyhez tökéletesen illik az együttes frontembere által rendezett videó. Ebben John Dwyer egy kapuzárási pánikban szenvedő minótauroszt játszik, aki kezd beleszürkülni a munkájába, ami a Thee Oh Sees énekesnőjének láncraveréséből, étkeztetéséből és a potenciális megmentőt legyilkolásából áll. Ő legszívesebben csak strandlabdázna a tengerparton szíve hölgyével, de állandóan megzavarja őket valaki, itt éppen két bátor kereszteslovag, akik egyébként szintén a zenekar tagjai. A szörnyeteg otthonába beérve egyikük kénytelen otthagyni a fejét, mire a másikuk a bátorságát összegyűjtve visszamegy a raboskodó nőért és elvágja a tévé előtt szunyókáló minótaurosz torkát. A Thee Oh Sees a Lupine Dominus után tehát ismét egy remek kisfilmet hozott össze, amit megmutatunk a hajtás után.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Két kaliforniai garázsrocker is új dallal jelentkezik, az egyikük a tavaly három nagylemezt is legyártó Ty Segall, a másik pedig az április végén a második stúdióalbumára készülő Hanni el Khatib. A San Francisco-i Segall egy korábbi zenekarának két tagjával alakított új formációt Fuzz néven és a hírek szerint már nagyban dolgoznak a bemutatkozó albumukon, addig is az április 16-án megjelenő Sleigh Ride kislemez A-oldalas száma meghallgatható a SPIN-en. A Los Angeles-i palesztin-filippínó Hanni el Khatibbal külön is foglalkoztunk már korábban, legutóbb például egy nagyon vagány motoros videoklip kapcsán. A garázsrocker április végén jelenteti meg a Head In The Dirtöt, ami a két évvel ezelőtti bemutatkozó lemezének a folytatása, és a produceri feladatokat Dan Auerbach Black Keys-frontember végzi rajta. A Family után itt a második a dal az albumról, amin már erősen érződik a Black Keys énekes gitárosának hatása: élettel teli hangszerelés, fúvósok, Hammond-orgona és gyermekded zongoradallam jellemzi a mindenféle garázs mivoltot nélkülöző dalt, nem hiába jut eszünkbe ennek hallatán a tavalyi év egyik kedvenc lemeze a JEFF the Brotherhoodtól, amelynek szintén Auerbach volt a producere. A Penny című dalt megmutatjuk a hajtás után.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Most, hogy többé nem kell Hugh Laurie-nak Dr. House köcsögösködő főorvos karakterét magára öltenie, a színésznek ismét maradt ideje a zenélésre és idén hozza ki a folytatását a 2011-es Let Them Talk blueslemeznek. A május 6-án megjelenő Didn't It Rainre már lehet előrendeléseket tenni és közben itt is van róla az első dal, amihez még egy egész hangulatos videó is készült, ebben House doki két társával a hátsó ülésen süvít egy '63-as Cadillacben, majd megállnak kicsit zenélni egy útszéli motelben, szebbnél szebb hangszerekkel a kezükben. A Louisiana Blues most ingyenesen letölthető az Amazon.com-ról, mi pedig megmutatjuk a videót a hajtás után.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Bring Me The Horizon – Sempiternal
(Epitaph)

A metálzene jelenleg leginkább túljátszott, és a legkevesebb tartalékkal rendelkező iránya a metalcore vagy a deathcore. A fiatal korosztály, konkrétan a tinik ebben találják a legtöbb kapaszkodót, ha éppen nem dubstepre akarják szétcsapni az agyukat. A kiüresedett stílust még nem mindenki próbálja levetkőzni, de meglepő módon, éppen a közülük legnépszerűbb Bring Me The Horizon az, amelyik intenzíven dolgozik rajta, már az előző lemezével is ezt tette, de az újjal még inkább.

Pedig ha a kölyökképű zenekarra nézünk, az érett gondolkozás a legutolsó tulajdonság, amit feltételezünk róluk. Persze, ez prekoncepció, ami nem szép dolog, de az úgynevezett komoly zenehallgatók a Bring Me The Horizont messze elkerülik, és jó ha nem köpnek is mellé. A milliós rajongótáborral rendelkező zenekar nem valószínű, hogy fikázókat akarja meggyőzni, de önmagának is felállított egy mércét a legújabb albummal, a Sempiternallal. Felnőtt lemeznek lehetne mondani, ha Oliver Sykes kiabáló hangja nem hasonlítana egy kamaszodó kismalacéhoz.

Szerintünk: (4/5)

Szerintetek: (3,6/5) - 1 2 3 4 5

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

A Lángoló Gitárok olvasói már ismerhetik azt a történetet, ami a Queensryche szappanoperájáról szólt. Röviden: a metálzenekaron annyira elhatalmasodott az énekes Geoff Tate, hogy a többiek már egyáltalán nem jutottak mellette szóhoz, így egy verekedés után kirúgták a csapatból. A balhé annyira eszkalálódott, hogy a volt fontembert még a névhasználattól is eltiltotta a bíróság, de ez Tate-et egyáltalán nem hatotta meg, így április végén Queensryche név alatt jelenti meg a  Frequency Unknown (beszédes az FU monogram) című nagylemezt. Közben a többiek kiegészültek Todd La Torre énekessel, és nekik is érkezik idén az album, szintén Queensryche név alatt. A Két ugyanolyan nevű zenekar ráadásul azért is teljesen egyforma lesz, mivel La Torre hangja, stílusa megtévesztésig hasonlít Tate-re, és ezt az alábbi új dal kitűnően bizonyítja. Mindenki döntse el, hogy most ez mennyire jó vagy rossz.