Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Divatos közhely lett, hogy "régen minden jobb volt". Ha elolvassuk a lenti cikket szomorúan fogjuk azt is hozzátenni ehhez, hogy "semmi se az már, aminek eddig hittük". Hiperszuper blackmetal konteó Vikernessel, Savanyú Leventével, lángoló templomokkal, góbésan. (A nyitókép csak illusztráció.)
Pallag Zoltán író-költő-újságíró eredeti cikke a német Sternben jelent meg, fordítás a szerző által.
Megdöbbentő újdonságokkal szolgál a black metal történetéről egy német történész most megjelent könyve, a „Schwarze Rosen, das Siebenbürger Metal, Ursprung von Death Metal in Ceaușescu’s Rumaenien”. Andreas Folberth, a Albert-Ludwigs-Universität Freiburg kutatója nem kevesebbet állít, minthogy a kilencvenes években keresztény templomok felgyújtásával híressé vált norvég black metal szcénára a legerősebb hatást a székely metál tette az 1980-as évek végén. Folberth azt állítja, hogy közvetett bizonyítékai vannak arra, hogy az 1989-es romániai forradalom idején ismeretlenek által felgyújtott gyergyószentdemeteri fatemplomot egy magyar fiatalember, az anarchista eszmékkel szimpatizáló Fekete Rózsák metál együttes frontembere, Savanyú Levente gyújtotta fel 1989 decemberében. Varg Vikernes, vagyis az egyszemélyes Burzum zenekar fantáziáját olyannyira megindította a lángoló erdélyi fatemplom világsajtót bejárt képe, hogy három évvel később ő maga is templomgyújtogatásba kezdett. A skandináv templomgyújtogatási hullám 1994-1995-ben eszkalálódott, ekkor már Svédországban is több templom vált a black metál által gerjesztett tűz martalékává. Andreas Folberth szerint nem is annyira az ötlet, mint inkább annak vándorútja az érdekes.
A székely metálról nem sokat lehetett eddig hallani.
Ahogy a kádári Magyarországon, úgy Ceaușescu Romániájában sem tűrték meg a többnyire zavaros, szélsőséges eszmékkel szimpatizáló zenei áramlatokat, így a nyolcvanas években született black metalt sem. A legendás budapesti Tormentor első lemeze, jobban mondva kazettája, az „Anno Domini” a nyolcvanas évek végén valahogy eljutott Norvégiába is, és mint később kiderült, elég nagy feltűnést keltett keményebb metálos körökben. Történt ez úgy, hogy hivatalos lemezmegjelenésről természetesen szó sem lehetett. A black metal közösség mindig is megtalálta azokat az informális csatornákat, amelyeken keresztül könnyen és gyorsan érintkezhetnek egymással. Az 1988-tavaszán alakult temesvári Fekete Rózsák zenekar egyetlen albuma is másolt kazettákon terjedt. Csak a kilencvenes évek elején erősödött meg a romániai magyar black metal szcéna, az amelyet ma székely- vagy erdélyi metálnak nevezünk.
Mi köze a fekete rózsának a Fekete Rózsákhoz?
A háromtagú Fekete Rózsák zenekar vezetője a 19 éves Savanyú Levente volt. Családtagjaival, barátaival készített interjúimból egy érzékeny, intelligens, olvasott, több nyelven beszélő, befelé forduló fiatalember képe rajzolódik ki, aki csak a zenekari próbák, és kisszámú illegális koncertjeik alkalmával tudott csak megnyílni. Ismerői szerint zárkózottsága ellenére nagyon szuggesztív személyiség volt, aki igen meggyőzően tudta előadni friss olvasmányélményeit, amelyek zavaros egyveleggé álltak össze a fejében. Nemcsak a kommunistákat, de a keresztényeket is utálta. Savanyúnak nem is annyira a kereszténységgel, mint inkább a keresztényekkel volt baja. Egyértelmű volt számára, hogy zenekara csakis a fekete rózsáról, az anarchista szimbólumról kapja a nevét.
Mire alapozza a feltevést, hogy a gyergyószentdemeteri katolikus templomot Savanyú gyújtotta fel.
Savanyút utoljára 1989 szentestéjén látták a barátai. Eltűnéséről, illetve feltételezett haláláról több verzió is él a helyi köztudatban. Egyik szerint a román titkosrendőrség, a Securitate gyilkolta meg, mások szerint öngyilkos lett. Édesanyja szerint egy Szép Ilonka nevű lánynak udvarolt akkoriban, és az egész zenekarosdi csupán a lány figyelmének felkeltését szolgálta. Sajnos nem sikerült a lány nyomára bukkannom. Most a negyvenes éveinek közepén járhat.
A család és az egykori barátok is említették, hogy a fiú Molotov-koktélokat gyártott karácsony előtt. A háromszáz éves templomot december 22-én gyújtották fel, Savanyú 24-én tűnt el. A forradalom után komoly kultusza alakult ki erdélyi és magyarországi metálos körökben a Fekete Rózsáknak. 1991-ben egy kis temesvári kiadó végre kiadta egyetlen albumukat, a „Por és hamut” kazettán. A borítón a leégett gyergyószentdemeteri templom romjai láthatók.
Mire alapozza, hogy a „Por és hamu” ihlette a skandináviai templomgyújtogatási hullámot?
Tavaly sikerült interjút készítenem Varg Vikernesszel, aki most Dél-Franciaországban él, miután kiengedték a börtönből, ahol a Mayhem-gitáros Øystein Euronymous Aarseth meggyilkolása, és három templom felgyújtása miatt ítélték a Norvégiában kiszabható maximumra, vagyis 21 évre. Szóval, ahogy ott ültünk a zászlókkal, szarvasagancsokkal, szélsőjobbos jelképekkel telezsúfolt nappalijában, hirtelen felugrott a foteljéből a beszélgetés közepén, eltűnt, majd egy perc múlva előkerült egy eredeti, műsoros „Por és hamu” kazettával a kezében. Azt mondta, hogy egy kelet-európai turnéról hazatért barátja nyomta a kezébe a kazettát 1992 májusában Bergenben, és még meg sem hallgatta az anyagot, de a borító olyan hatással volt rá, hogy ott helyben eldöntötte, hogy felgyújtja a fantofti fatemplomot. Tettét 1992. június 2-án hajtotta végre. A következő évben jelent meg a Burzum „Aske” (Hamvak) című albuma, borítóján a hamuvá égett fantofti fatemplommal.
Hogyan jutott ehhez a romantikus regénybe illő történethez?Temesváron születtem, 1989-ben hagytuk el az országot és költöztünk Németországba. Édesanyám családja magyar, édesapám erdélyi szász, én már Stuttgartban nőttem fel. erdélyi látogatásaimkor sokat hallottam Savanyú Levente rejtélyes történetéről, öt éve elhatároztam, hogy utánajárok. A „Schwarze Rosen” könyv tulajdonképpen a doktori disszertációmból született.
Forrás: Pallag Zoltán Tumblr
