Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Ma este nyolctól indul az HBO új, sajátgyártású sorozata, a Mick Jagger és Martin Scorsese által jegyzett Bakelit, amelyben egy drog- és alkoholproblémákkal küzdő tulajdonossal megterhelt, csőd szélén táncoló lemezkiadó történetébe csöppenhetünk bele. A Bakelit a hetvenes évek rock and roll világába kalauzolja el a nézőket, és amíg figyelemmel követjük az eseményeket, egy rakás jó zenével is megismerkedhetünk, hiszen sikerült igazán korhű, az akkori hangulatot igazán megidéző közreműködőket összeválogatniuk az alkotóknak. A Lángoló Gitárok szubjektív ajánlójában most néhány általunk kedvelt betétdallal hangolódunk az esti premierre!
Egy hetvenes években játszódó sorozathoz keresve sem lehetne jobb aláfestő zenét találni a Foghatnál. A blues alapú hard rockot játszó csapat bármelyik dalát hallja is az ember fia, szűk nadrág nő a lábára, prémvadász bajusz, vagy legalábbis barkó az arcára, és lelki szemeivel már keresi azt a tűzpiros Pontiac Firebirdöt, amivel indulhat Las Vegasba, némi kitérővel a 66-os úton. Ezek után talán meglepő lehet, de az 1971 óta működő zenekart Londonban alapította Lonesome Dave Peverett, a Savoy Brown korábbi gitárosa, három ugyancsak angol zenésztárssal, Rod Price gitárossal, Tony Stevens bőgőssel, és Roger Earl dobossal. A névnek semmi köze a magyar nyelvhez, de az ismert angol sértéshez sem: valójában Peverett képzeletbeli játszótársát hívták Junior Foghatnek gyermekkorában, a nevet scrabble-özés közben találták ki testvérével, Johnnal. A Foghat a hetvenes években kifejezetten népszerű zenekarnak számított, nyolc arany, egy platina és egy dupla platina lemezt is szerepel a referencialistán, és bár 1984 és 86 között két évre feloszlottak, a mai napig aktívan zenélnek, bár meglehetősen megváltozott felállásban: Lonesome Dave 2000-ben hagyta itt az anyagi világot rákbetegsége következtében, míg a másik gitáros Rod Price 2005-ben hunyt el autóbalesetben. A doboknál viszont még mindig az alapító tag Earl ül, és mostani zenésztársai sem akárkik, hiszen Craig MacGregor már 1976 óta basszusgitározik a zenekarban, Bryan Bassett gitárost Peverett másik csapatából, a Molly Hatchetből, míg az énekes Charlie Huhnt Ted Nugent mellől ismerhetjük. A Bakelitben felbukkanó felvételük, az I Just Want to Make Love to You egyébként az első lemezük nyitódala, amelynek eredetijét az amerikai blues legenda, Willie Dixon írta 1954-ben.
Ma már igazán nem divat több mint kilenc perces instrumentális dalokat írni és játszani, de 1973-ban még igencsak más idők jártak. Egyes vélemények szerint ez volt a progresszív rock legjobb éve is, hiszen olyan alapművek jelentek meg az év folyamán, mint a King Crimsontól a Lark's Tongues in Aspic, a Pink Floydtól a The Dark Side of the Moon, vagy a Genesis Selling England By The Poundja. A sorozatban hallható Frankenstein című betétdal azonban mégis egy olyan zenész szerzeménye, aki inkább a blues és a jazz irányából közelített a rockhoz. A 2014 nyarán elhunyt bluesgitáros, Johnny Winter öccse, a szintén albínó Edgar igazi multihangszeres zenészként írta be magát a történelembe, hiszen a billentyűsök mellett gitáron, szaxofonon és ütőhangszereken is játszott. A Frankenstein című dalban, és az ahhoz készült videóban is szorgalmasan váltogatja a posztjait zenekaron belül, az eredmény pedig egy olyan dal, ahol egyszerre van jelen a blues, a progresszív rock, és néhol még a Pink Floyd pszichedelikus elszállásai is felütik fejüket. Azt már csak mellékesen jegyezzük meg, hogy Billy Gibbons és a ZZ Top valószínűleg sokat hallgathatták ezt a számot, hiszen az 1979-es Degüello lemez Cheap Sunglasses című klasszikus dalában kis odafigyeléssel könnyen megtalálhatjuk a kezdő gitártéma ikertestvérét. Utóbbi szerzemény egyébként a másnaposság egyik ellenszeréről szól, csodálkozunk is, hogy nem szerepel a sorozathoz kapcsolódó dalválogatásban, hiszen a hírek szerint a Bakelit epizódjainem éppen angolkisasszonyok teadélutánjairól szólnak majd, bár ezen csodálkoznánk is az alkotók névsorát elnézve.
A hetvenes évek elején azonban nem csak a blues és progresszív élte virágkorát, hiszen ekkoriban ért népszerűségének csúcsára a glam rock is, amelyet az extravagáns színpadi kinézet és frizurák mellett a popzenei fordulatok és ragadós dallamok jellemeztek. Olyan előadók adták egymásnak a színpadot ebben az időben főleg Angliában, ahonnan a könnyűzene legdivatosabb irányzatai akkortájt mind kiindultak, mint a T.Rex, a Sweet, a Roxy Music, de ide sorolható Alice Cooper és David Bowie korai munkássága is. Ennek a színtérnek volt része a Mott the Hoople is, amely 1969-ben adta ki első lemezét, amit az akkori szokások szerint összesen egy hét alatt rögzítettek. A sorozatban betétdalként szereplő All the Way From Memphis című dal az 1973 nyarán megjelent Mott című albumon hallható, amelyet már a következő év márciusában követett a folytatás, meglepő módon The Hoople címmel. Hát hiába, ez a korszak nem arról szólt, hogy tíz éven keresztül bütyköltek a zenekarok aktuális dalaikon a stúdióban. Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy a nemrég elhunyt David Bowie a zenekar nagy rajongója, és jó barátja volt, olyannyira, hogy egy dalt is írt nekik All the Young Dudes címmel, amit valószínűleg mindenki ismer, aki a kilencvenes években bármilyen rockzenét hallgatott Magyarországon, hiszen a „királyi tévé” által is közvetített, Freddie Mercury emlékére rendezett koncerten együtt adták elő Bowieval és a Queen tagjaival.
Persze nincs szándékunkban belefeledkezni a régen minden jobb volt érzésbe, ugyanakkor az elvitathatatlan, hogy a rock and roll talán sosem élte olyan fénykorát, mint azokban az időben, amikor a Bakelit is játszódik. Ma este nyolctól mindenki saját szemével és fülével győződhet meg arról, hogy a sztori és a színészi alakítások is vannak-e olyan jók, mint a sorozat betétdalai, illetve hogy vajon sikerült-e Jaggernek, Scorsesenek és alkotótársaiknak hitelesen felidézniük az akkori időket.
A sorozat első, Martin Scorsese által rendezett 108 perces epizódját már most regisztráció nélkül is megnézheted az HBO GO oldalán, a teljes filmzene CD anyagát pedig az Atlantic Records Youtube-csatornáján érdemes keresned!
