Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
A Siculicidium mindig is kedves volt fekete szívünknek, a monoton és szürke hétköznapokat sikerült a zenéjükkel kicsit még monotonabbá és szürkébbé varázsolniuk, a végén már azon vettük észre magunkat hogy még az elidegenedéstől is elidegenedtünk. Ennél nagyobb visszaigazolást nem is kaphatna zenéjére ez a hargitai zenészcsapat, akik az undergroundban csak papíron léteznek, szívük szerint amúgy ott sem igazán. A Lángoló Gitároknak elsőként (!) sikerült a világon (és ez most nem túlzás, hanem tény) interjút készítenie Lugosi Béla énekessel és Pestifer gitáros/dalszerzővel. A laza beszélgetés során többek között kiderült az is, hogy a zenekar 13 éves fennállása óta ki viseli nehezebben a másnaposságot, milyen zenei hatásaik vannak/voltak illetve, hogy ki nem fog szólózni az új Wolfsgrey-lemezen.
Milyen az élet Hargitán?
Lugosi Béla: Egyre kevesebb az erdő és egyre több az ember, sok a zaj, szokásos kelet-európai betegségek.
Pestifer: Nyáron olyan sima beherites, télen pjúr alkoholokauszt.
Mik a célotok ezzel a zenével, mit szeretnétek elérni?
Lugosi Béla: Önmegvalósítás; csináljuk mert belső kényszer, lelki terápia, csináljuk, hogy fájjon. Ha valaki velünk tart az jó, ha nem, nekünk az is jó, semmilyen célunk nincs, de muszáj csinálni.
Pestifer: Az örökkévalóságból szeretnénk szakítani egy darabkát, de hosszú az út. Nincs célközönség, csak egoista manifesztáció, XXI. századi terápia, keressük a katarzist, de nem kapjuk.
Fontosak számotokra a visszajelzések, lemezkritikák? Sokan kifogásolják például Béla Lugosi énekstílusát vagy a lemezeitek hangzását. Emiatt telesírjátok a párnátokat vagy dafke csináljátok tovább a dolgotokat?
Lugosi Béla: Jókat szoktam derülni a lemezkritikákon, hazudnék ha azt mondanám, hogy nem érdekelnek a visszajelzések. Ha nem magadnak zenélsz csak otthon, akkor valamilyen szinten érdekel mások mit gondolnak a művedről. A savazós, földbe döngölős ismertetőket szeretem (csak). A hangomat nem kell szeretni, természetes, hogy egyesek kifogásolják a stílust is, az sem éppen egy piknik. Akinek nem tetszik keres mást, ez a jövőben sem lesz jobb, sőt még ennél is elvetemültebb irányba indulunk a harmadik nagylemezen. Lemezeink hangzása tökéletes, a Land Beyond the Forest első változatánál voltak kételyeim, de aztán Pestifer újra felvette a gitárokat, harapnak rendesen és Nekroführer meg végül gatyába rázta az egészet, sokkal tartozunk neki! Egyszer majd törlesztünk!
Pestifer: Fontosak a visszajelzések, hazudni nem illik, elolvasok minden cikket ami eljut hozzám a bandát illetően. Béla Lugosi hangja mindenképpen jó dolog, hogy egyeseket zavar, akárcsak a lemezek hangzása. Ez a földalatti zene ellentámadása, nincs diszkógömb a próbateremben, nincs Grammy-díjra áhítozó kozmetikázott hangszerelés. A hangzásért 2009 óta nem én felelek, jobb is ez így.
Miért nem koncerteztek? Ha esetleg mégis fellépnétek élőben, ti mit kérnétek avokádó helyett?
Lugosi Béla: Van az a pénz amiért színpadon is megkísértenénk a gonoszt. Amúgy túl kényelmesek vagyunk és túl sok dologgal foglalkozunk, hogy még erre is időt szakítsunk, és amúgy sem hiszem, hogy valakit érdekelne a SICVLICIDIVM élőben, inkább holtan. A Darkthrone – Deathspell Omega turnén mi leszünk a nyitóbanda! Ezt megígérhetem!
Pestifer: Nem élünk egymás mellett szerencsére, egyelőre nekem elég a dalokat összerakni a többi taggal. Koncertet adni még túl fiatalok vagyunk, de megérünk majd arra is. Vagy nem. Avokádó helyett kocsonya vörösborral.
Angolul vagy magyarul könnyebb átadni az üzenetet a dalszövegeitekkel?
Lugosi Béla: Természetesen magyarul könnyebb lenne, de aki érti a nyelvet az meg nem nagyon veszi a fáradtságot, hogy értelmezze is, aki meg nem érti, az szereti az “egzotikus” hangzását.
Pestifer: Magyarul könnyebb, mint angolul, de a legnehezebb katalánul (Ökörtej).
Kik vagy mik voltak rátok hatással, és miért pont a Tormentor ebből az egyik?
Lugosi Béla: Könyvek, filmek, zenék mindig hatással vannak ránk, szigorúan zeneileg elég széles a skála, mondok egy párat: Swans, Beherit, Reverend Bizarre, Vlad Tepes, Cosmonauts Hail Satan, Master’s Hammer, VHK és természetesen a Tormentor, a legnagyobb, akkor és ott ilyen zenét csinálni és úgy na az egyszerűen egy csoda!
Pestifer: Hatás minden, ami körülvesz: az idegesítő nyávogás a rádióból is lehet hatás. Irányadó talán Bathory, Beherit, Black Sabbath, Iron Maiden, Celtic Frost, Voivod, Killing Joke, VHK, Fields of the Nephilim, de rengeteg más zenét is hallgatok, folk, blues, gospel, stb. A Tormentor olyan tudatalatti hatás lehet, a 80-as évek nosztalgiáján túllépve is van valami varázslatos a zenéjükben, ritka eredeti volt amit kreáltak, és rendkívül magyaros hangulata van az egésznek. Ironikus, hogy a 80-as években a Tormentornak komolyabb, jobban megírt zenéje volt, amikor a Mayhem még csak pőre zajos demókat produkált, és most Attila mégis a Mayhemmel nyomul, miközben a Tormentort még most is kevesebben ismerik igazából, de ez már más film.
Hol van szerintetek több rajongótok, Romániában/Magyarországon/többi országban?
Lugosi Béla: Rajongó? Haha jó vicc! Mondjuk inkább úgy, hogy Siculicidium szimpatizáns. Régebben Romániában hánytak tőlünk, de mostanában úgy látom, hogy változott a helyzet, az USA-ban valamiért mindig is vették a lapot, oda még konkrét turné meghívásunk is volt anno.
Pestifer: Romániában szerintem több, mint Magyarországon, de a többi országban talán több mint a másik 2 országban. A lemezek nagy része nem Romániában és nem Magyarországon megy el, hanem inkább USA-ban, Európa nyugati és északi részén valamint Japánban.
Pestifer szerzi a dalokat általában?
Lugosi Béla: A demót leszámítva, igen! És ez így lesz a jövőben is.
Pestifer: Amikor nem direkt lopunk, akkor én szerzem a zenét, bár egyetlen egyszer volt olyan is, hogy Nekroführertől kértem kölcsön témát. Rosszul emlékszik Lugosi, a demóra én is hoztam egy dalt. Meg egy rekesz sört.
Mennyire vagytok részesei a román undergroundnak, egyáltalán létezik ott olyan?
Lugosi Béla: Sem román, sem más undergroundnak nem vagyunk részesei, olyan amúgy, hogy román ug nem is létezik, mármint ilyen zenében amiben mi utazunk.
Pestifer: Román underground mintha létezgetne néha, de elég soványka,és mi eléggé izolálva vagyunk. Nem tartozunk semmilyen színtérhez, földrajzilag és ideológiailag sem. Ez így jó. Vagy így rossz.
Kikkel dolgoznátok szívesen (metal és nem metal) ha megtehetnétek?
Lugosi Béla: Jól megvagyunk mi ketten, nem kell ide más, mondjuk vendégek voltak eddig is ilyen-olyan formában. Elég magunkat kordában tartani, nem hiányzik senki.
Pestifer: Izgalmas lenne egy elektronikus, kísérleti zenében utazó valakivel dolgozni, de egy filmes dolog is kihívás lenne.
Miben érzitek a legnagyobb változást a Siculicidium 13 éves fennállása óta?
Pestifer: A zenénk egyre sötétebb és nyomasztóbb lett, ez számomra ijesztő, mert úgy reméltem, hogy ahogy telik az idő majd egyre pozitívabb dalokat fogunk írni. A szövegek viszont javultak, pozitívabbak szerintem.
Lugosi Béla: Egyre több a szürke hajszálam és a másnaposságot is sokkal nehezebben viselem.
A Wolfsgrey-jel mi a helyzet mostanság?
Pestifer: Állítólag itt az új lemez, bár ezt a pletykát már hallottam tavaly ilyenkor is. Ami viszont biztos, ez alkalommal nem hívtak szólózni.
Lugosi Béla: Nekroführer keveri a második nagylemezt (You Don’t Hurt Me), a borító is szinte készen van. Február-március környékén hozza majd ki a Sun & Moon Records. Napokon belül érkezik egy nagyon limitált szériás új 3 számos demo (Glorify!), szigorúan kazettán, és lesz új mintával új póló is.
A Land Beyond The Forest Ep-t ki dobolta fel?
Lugosi Béla: Khrul + Kerti
