Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Egy friss interjúban a Metallica frontembere, James Hetfield érdekes dolgokat válaszolt arra a kérdésre, hogy vajon hoztak-e kompromisszumot annak érdekében, hogy a mainstream elfogadja őket. Emellett szóba kerül az is, hogy nem volt száz százalékosan meggyőződve a Load / Reload albumok zenei és egyéb irányvonaláról. Mindez a hajtás után.
Érdekes dolog ez, mert szerintem a saját mainstreamünket teremtettük meg. Szélsőségesen őszinték voltunk magunkkal mindig is, ami ezt a kérdést illeti. Mindig szükség van egyfajta kompromisszumra, különösen ha a zenekar négy tagból áll. Nálunk két srác hajtja igazán az ügyet, Lars és én, és ha mi nem tudunk megegyezni, kompromisszumot kell kötnünk. Ez néha azt eredményezi, hogy olyan dolgot csinálunk, ami nem tűnik helyesnek. Biztos vagyok benne, hogy ez néhányszor megtörtént. A Load és Reload korszaka számomra az egyik ilyen időszak. Nem voltam száz százalékig elégedett azzal az iránnyal, ezért szerintem az is kompromisszum volt. Akkor azt mondtam, hagyom magam vitetni Lars és Kirk víziójával. Ha ti ennyire szenvedélyesen hisztek ebben, akkor benne vagyok, hiszen ha mind a négyen részt veszünk benne, jobb eredményre jutunk. Szóval megtettem, ami tőlem telik, és bár nem sikerült feltétlenül úgy, ahogy reméltem, nem bántam meg, mert akkor azt éreztem, helyesen cselekszem.
Szóval úgy gondolom, ha kompromisszum kell ahhoz, hogy megőrizzük a zenekar integritását, és előrelépjünk, akkor megteszem. Ami a mainstreamet illeti, őszinték és nyitottak voltunk azzal kapcsolatban, hogy mit akarunk, és mit nem akarunk megteni. Tudod, ez a mi kibaszott bulink. Te is meg vagy hívva! Mindenki meg van hívva rá! Legyél része annak, hogy elfogadod ezt a kalandot, és amikor ez kezd személyessé válni, és már tetszik annyira, bármikor kiszállhatsz, mert remélhetőleg mindig lesz valaki olyan, aki élvezi azt a lelkesedést, ami az alkotással jár, hiszen azoknak mindig lesz itt hely.
A skatulyázásról és a rajongói reakciókról a következőket mondta Mr. Hetfield:
Mindig is utáltunk bármiféle szabályt, vagy ha valaki megpróbált minket beskatulyázni. Nem szeretjük a korlátokat és megköteéseket. A heavy metalban volt egy kis punk attitűd, hogy "bassza meg a világ", és hogy "mi önmagunk vagyunk, a magunk módján csináljuk a dolgokat", és ez jó, egészen addig, amíg valami olyat nem csinálsz, ami nem felel meg bizonyos elvárásoknak. Tudod, levágatod a hajad, nem hordasz már bőrdzsekit, ilyenek. Például írsz egy balladát. Egyszer majdnem összeverekedtem egy rajongóval. '89 körül történt, az ...And Justice For All épp akkor jelent meg, csináltunk egy klipet a One-hoz, és ez a srác azt mondta, "Bazdmeg, eladtátok magatokat, anyabaszók! Videót csináltatok az MTV-nek, és bla-bla-bla..." Úgy éreztem, meg kell védenem magunkat, hiszen miért is kéne igazolnom a művészetünket neked? Eléggé kiábrándító volt, hogy a rajongók dühösek lesznek azért, mert művészként ki akarod fejezni magad a világ számára, vagy épp kapcsolódni ahhoz.
Mi a magunk részéről csak annyit tennénk hozzá, hogy főleg a Load lemezzel huszoniksz év távlatából semmi különösebb baj nincsen, és talán James sem forgolódik emiatt álmatlanul az ágyában éjszakánként.
