Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
A tavalyi évet a Depeche Mode-dal turnézták végig, de bármikor szívesen játszanak egy alagsorban is, akár ötven főnek. Üzenetük egyértelműen politikai, és bár már nem tizenévesek, még mindig szeretnék zenéjükkel és szövegeikkel megváltani a világot. Többek között erről is beszélt Ryan Mahan, az Algiers basszusgitárosa, aki július 22-én a Dürer Kertben lép fel zenekarával.
Idén már másodszor fogtok fellépni Budapesten. Hogyan tetszett múltkor a hajó?
Elképesztő élmény volt az A38-on játszani. Sokan eljöttek, remélem nagy hatást gyakoroltunk rájuk. Imádjuk Budapestet! Volt szerencsénk megnézni a szoborparkot és a Budai Várat, a koncert előtt pedig kipróbáltuk a magyaros ételeket.
Milyen volt a Depech Mode-dal turnézni?
Az ilyen 'egyszer az életben' típusú dolog volt. Fiatal punkokként nem tudtuk annyira értékelni a zenéjüket, csak később értettük meg, mennyire zseniálisak. A legutóbbi turnénkon az utolsó bulit egy híres saját kialakítású philadelphiai alagsorban játszottuk ötven embernek. Egy évvel korábban meg a Stade de France-ban 80,000 embernek. Ez ám az élet!
A második albumotok Underside of Power címmel tavaly jelent meg, és már túllépte az egymillió meghallgatást Spotify-on. A címben pontosan milyen erőre gondoltok?
Rengeteg dolgot jelenthet. Az állami hatalmat, a fehér felsőbbrendű hatalmat, a kapitalista hatalmat, a patriarhális/heteronormatív hatalmat, és a többi. Ez az album igyekszik megmondani a hatalom szemébe az igazat, és egy alternatív jövőképet kínálni.
A nevetek elég erős politikai hivatkozással bír. Keveredtetek-e már emiatt bajba?
Rengeteg időt töltöttünk annak átgondolásával, hogy miért is így nevezzük el a zenekart, és az emberek rettentően kedvesek és megértőek ezzel kapcsolatban. Nap mint nap találkozunk emberekkel, akiket a zenénk nemzetközi perspektívája inspirál.
Hogyan változtatta meg Matt (Tong dobos - a szerk.) életét az, hogy a Bloc Party-t elhagyva csatlakozott az Algiershez?
Biztosan azt mondaná, hogy azóta folyamatos mélyrepülésben van az élete.
Miért költöztetek Atlantából Londonba?
Főleg az volt a célom, hogy a látókörömet tágítsam és egy igazi világvárosban élhessek - meg persze hogy okozzak egy kis galibát. A Londoni Közgazdasági Egyetemen tanultam, és Európa jövendőbeli elitjével keveredtem. Déli gyerekként, aki Atlantából jött, ez igencsak különös élmény volt, London még jobban radikalizált.
Mire számíthatunk tőletek a színpadon? Mik a terveitek a jövőre nézve?
Rengeteg energiára és szenvedélyre számítsatok! Meg persze néhány táncolós dalra. Alig várjuk, hogy újra lássunk benneteket!
Interjú: Korbély Veronika
