Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Hétfőn jelenik meg az idén 25 éves Anima Sound System dupla válogatásalbuma, amelyen különböző stílusú magyar zenei előadók - szám szerint huszonöten - tisztelegnek a negyedévszázados szombathelyi származású elektronikus úttörők előtt. A Lángoló az album utolsó előzeteseként a Lóci játszik Legyen így-ből készült feldolgozását mutatja be, mégpedig a hozzá készült stúdióklippel.
Prieger Zsolt Anima-főnök:
Az albumon sokféle stílusú előadó szerepel majd, direkt mindenkinek azt tanácsoltam, hogy nyugodtan eressze szabadon a fantáziáját, akár változtassa vagy erőszakolja is meg az eredeti dalt, de mindenképpen erőteljesen vigye bele a saját egyéniségét. Presser Gábor kísérletezett, szemplingelt és elővette régi szintijeit, a Csík zenekar Moldvába vitt bennünket, Jónás Vera és a Subtones a 60-as évek New York-jába, a Pozvakowski meg a kísérleti dubmetálba és folytathatnám a sort, de én ennek mind nagyon örültem, hiszen ez volt az alapkoncepciónk már negyed évszázada is: legyen zenei sokszínűség.
Idén nyáron egyébként nagyot táncoltunk Lóciék koncertjére, éppen a saját színpadralépésünk előtt csíptem el őket a Művészetek Völgyében. Magával ragadó bulizene az övék, a funk, a Kispál-érzés és az EmilRulez-es spleen valami egészen különleges szimbiózisát tolják totál hitelesen, Lócit meg különösen csípem, igazi színpadi ember. Az Aquanistan című albumunkról választottak dalt, akárcsak Presser Gábor, és még funkabbá, zsírosabbá tették, aminek külön örülök.
Csorba Lóránt, vagyis Lóci:
Szerintem az a generáció, akinek mondjuk például a 2000-es volt az első Szigete, biztos volt Anima-koncerten. Sőt, általában jobb csajok voltak Animán, mint a Kispálon, így érdemes volt inkább arra menni. A legjobb csaj persze fenn volt a színpadon. Jézusom, hány haverom álmodozott arról, hogy bárcsak találna magának egy olyan nőt, mint a Németh Juci! Természetesen nem csak ezért szerettük az Animát, hanem mert ha visszagondolok, leginkább önfeledt ugrálásokra, kacagó mosolyokra és a „gudvájbréjsönre” emlékszem.
A Legyen így kvintesszenciális Anima-dal ebből a korszakból, benne van az elképesztő egyedi vokál, annak suttogó túlfűtöttsége, zenei részről pedig a kontraszt a lounge-os, latinos elejetéma és a korhoz képest veretős, full elektronikus rész között. Mi az utóbbi időben kicsit „túltoltuk” a Youtube-on a Vulfpeck videókat, ezért bár megőriztük a dal eredeti dallamát és harmóniakörét, megpakoltuk arranzsokkal, uni fúvósbetétekkel és egy kegyetlen gitárszólóval. A felvétel pedig a lehető legegyszerűbben zajlott: összedugtuk a cájgot, feljátszottuk, majd videóban is megörökítettük.
Ritkán csinálunk egyébként feldolgozást, így most egészen szabadon játszottak el a lehetőségekkel. És hálával is tartozunk Zsoltéknak, mert így a december 21-i Lócis Extravaganzába is bekerült pár olyan ötlet, ami alapjáraton nem szerepelt volna a műsorban. Szóval köszönjük és boldog szülinapot, Anima!
Íme a feldolgozás és a videó, az utolsó idei Anima-koncert pedig december 27-én lesz az Ellátóházban:
Az eddigi, már publikus Anima-feldolgozások:
A cikk megjelenését a Hangfoglaló Program támogatta.
