Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Tisztában vagyok vele, vannak előzenekarok, melyeket nem lehet büntetlenül lekésni, egy koncertbeszámoló esetében pedig egy hasonló malőr oka óhatatlanul közüggyé lép elő. Ennek szellemében: vasárnap délután le kellett vinnem nagyanyámat Bicskére, ugyanis a Völlinger Jóskáék megkérték, hogy segítsen nekik lekvárt főzni. Igen ám, csakhogy kicsit szenilis már, így a ribizlipasszírozót Sülysápon felejtette, és félúton vissza kellett fordulnunk. Így csak az Obscura végét sikerült elcsípnem: az átjött, hogy a németek nem az Obituary-féle ifás teherfuvarozó vonalat képviselik a death metal színterén, a hangzás azonban maximálisan betett a technikás témáknak. Lélekben tehát már felkészülhettünk rá, hogy a következő másfél órában gitár helyett ugyanazt a csapágyas mákdarálót fogjuk hallani, mint a legutóbbi Exploited-koncerten. Szerencsére azonban a Sepultura csaknem végig tökéletesen szólt, és megkockáztatjuk, hogy még jobb formában voltak, mint a tavalyi Rockmaratonon.
