Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Az európai képregény-színtérnek egyik legkarakteresebbje a brit. Ez leginkább persze a 2000 AD című antológiasorozatnak köszönhető, ami uralja is az ottani piacot sajátos világaival és történeteivel, és legfőbb karakterével, Dredd bíróval. Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, hogy a tengerentúli, egyébként sokszor kifejezetten vaskalapos képregény-kiadók sem tudták mellőzni. Arról megoszlanak a vélemények, hogy az USA-ban megjelenő, IDW által kiadott sorozat mennyire autentikus, de azt soha senki sem fogja kétségbe vonni, hogy az úgynevezett „igazi” Dredd a 2000 AD lapjain szerepel. A Fumax most ebből a sorozatból választott ki egy gyűjteményes kötetre valót, ráadásul nem is a régi érából, hanem a közelmúlt sorából.
Ehhez aztán nem árt egy gyorstalpaló a kötet elején, ami talán túl tömör is ahhoz, hogy megértsük az amúgy szokatlanul politikus sztorit. Dreddről tudjuk, hogy a megoldásai sosem finomak, a puska és az erő szaván ért, ez adja a személyiségének sava-borsát. Emellett persze rendkívül funkcionálisan és egyenesen gondolkodik. Ennek ellenére a „Minden birodalom elbukik” során az apokaliptikus jövő hatalmai harcaiba keveredik, ahol a különböző megapoliszokba tömörült társadalom rendfenntartói próbálnak érvényesülni egymással szemben, a háttérből és a frontvonalról irányító szereplőkkel.
Az, hogy a magyar olvasók elsőre egy olyan történetet ismernek meg, amiben a társadalmi/politikai viszonyok kerülnek előtérbe azért jó, mert a megfestett, megalkotott környezet rendkívül érdekfeszítő, és kíváncsivá teszi az embert, hogy vajon még mi lapulhat a háttérben, hogyan is működik ez a vad, torz világ.
A sztori röviden annyi, hogy a Mega 1 (ez az egyik megapolisz) bajba kerül, mert egyre kevésbé tudja fenntartani a rendet, amihez segítséget kér Texasvárostól. Meg is kapja, de közben Texas vezetői ennél sokkal többre vágynak, és persze Britvárosnak is jut szerep. A politikai konfliktusban Dredd bíró nyilvánvalóan akadály, hiszen ő Mega 1 legerősebb bástyája. A történet során az intrikák terepei a felhőkarcolók, míg nagyrészt a városokon kívül látjuk az akciószekvenciákat (a lövöldözésnél szervesebb rész nincs is egy Dredd-sztoriban). Ezen a vidéken mutánsok és vad szabályok alapján élő fegyveresek uralkodnak, de persze Dredd köztük is rendet csapna.
Mivel a gyűjteményes kötet több rövidebb sztori részletet tartalmaz (a 2000 AD szakzsargonja alapján ezeket „progsnak” hívják), így bár az írójuk ugyanaz, a rajzolók váltakoznak. Mielőtt valaki belevág az olvasásba, mindenképpen lapozza át a kötetet, hogy tud-e boldogulni ezekkel a rajzokkal, ugyanis ez nem a Magyarországon jól bejáratott grafikus világ, hanem inkább karikatúraszerű, eltúlzott díszítésekkel, arcokkal, testfelépítésekkel. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy rosszak lennének a panelek, csak nálunk szokatlanok, sőt még a Kockásban megszokott „európai” stílustól is elütnek.
Mindent összevetve abszolút kiadásra érdemes könyvről van szó, még akkor is, ha én emiatt csak még inkább várom az ennél hagyományőrzőbb Dredd-sztorikat, vagy az ennél sokkal elborultabbakat (pl. Judge Death), vagy a nevesebb szerzők dolgait, mint John Wagner és Alan Grant. Remélem lesz rá lehetősége a Fumaxnak újabb könyvekkel bővíteni a megkezdett sort.
