Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
A nagyobb meglepetés a Killer Be Killed új dala, amiben a mastodonos Troy Sanders, a volt The Dillinger Escape Plan-énekes Greg Puciato, a Converge-dobos Ben Koller és Max Cavalera zenél együtt. Most jön a második albumuk, amiről egy dalt mutattak meg, ezt:
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Új lemez, tele zenei kreativitással, a Slow Village ötödik tagjától. Most dalokról, rádiózásról, barátságról, politikai közegről és stlíusonkívűliségről is beszélgettünk vele a premier apropóján. Róqa-premier a Lángolón.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Idén október 21-én indult volna Budapesten, már második alkalommal a WOMEX, azaz a World Music Expo, ami gyakorlatilag a világzene egyik legfontosabb szakmai találkozója. A szervezés ment szépen, ahogy kellett, mikor a magyar kormány úgy döntött, hogy a vírusjárvány miatt szeptember elsejétől lezárja a határokat, külföldiek pedig csak a legkivételesebb helyzetben (profi sportolni, misére, esküvőre, temetésre, futballszurkolni stb.) léphetnek az ország területére. Ebben nincs benne az, hogy külföldi zenész bejöhetne, szóval a WOMEX helyzete teljes mértékben bizonytalanná vált, annak ellenére, hogy nem tudni pontosan meddig tart a határzár, tehát lehet október végén már lehet utazgatni ismét. Emiatt a bizonytalanság miatt viszont a WOMEX és magyar partnere, a Hangvető úgy döntött, hogy nem rendezik meg hagyományos módon a világzenei szakmai összejövetelt, hanem digitális formában tartják meg. Hogy pontosan mi lesz a program, szeptember folyamán teszik közzé.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
A koronavírus-járvány nemcsak a mindennapokra, de rengeteg szakmára, munkavállalóra is hatással volt és van a mai napig. Terézváros önkormányzata ezen szeretne enyhíteni, segítve a zene-, illetve a filmipart. Győrffy Máté alpolgármester kezdeményezésére a koronavírus-járvány miatt elmaradó Teréz napi rendezvénysorozatra szánt összeget a zenészek, filmesek megsegítésére fordítja az önkormányzat.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Bobafett akkor lopta be magát a szívembe, amikor egy eposzi hosszúságú dalt írt Jancsikához, a tacskójához, aki egyszer hozzá került, és azóta elválaszthatatlanok egymástól. Ez négy éve volt, de Jancsika és Bobafett még mindig egymással járják a világot, gyakorlatilag duóként működnek. Ha Jancsika többet szólalna meg a dalokban, akár a magyar Public Enemy is lehetnének. Na ennek a duónak jelent meg most új nagylemeze, amiről már hallhattunk dalokat, de már itt van a komplett album is, és ebben a posztban akár meg is lehet hallgatni. És hogy milyen? Mivel ez nem egy lemezkritika, így csak annyit mondok: kiváló. Az elején megkapunk minden infót a lemezről, maga Bobafett mondja el, közben is kapunk ezt-azt a dalok mellé, van politizálás rendesen, jön kis retró is és az is kiderül, hogy Jancsika nem kommunista. A 7 című lemez vinylen és CD-n is megrendelhető a Trotteltől, alább pedig tessék meghallgatni az egészet egészen addig, amíg megjön a fizikai példány.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Ha még nem halootál volna B. Nagy Rékáról, akkor elmondjuk, hogy ő Magyarország egyik legnépszerűbb influenszere. Ide viszont azért került, mert amúgy dalokat is ír, most például egy elég fontos témáról, az iskolai zaklatásokról:
Az ihletet egy régi, rossz élmény adta, amikor az iskolában zaklatás áldozatává váltam. Sokszor nem tudtam merre tovább, nem bíztam magamban, nem volt önbizalmam, ezzel a dallal pedig azokhoz szeretnék szólni, akik szintén ilyen problémákon mennek keresztül, hiszen fontos, hogy bízzunk magunkban, legyünk kitartóak. Nem mehetünk el szó nélkül a bullying mellett, áldozatként kérjünk segítséget is, ha kell, ha pedig ilyet tapasztalunk, avatkozzunk közbe
– mondja B. Nagy Réka, aki azóta is szívén viseli az ügyet.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Még mindig a Youtube a legnépszerűbb videós platform, és a zenei tartalmak hozzák a legtöbb megtekintést, nem a vlogok és influenszer videók. (Kép: Nordwood Themes / Unsplash)
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Miután nagyon úgy tűnik, hogy még nem lehet nagyobb koncertrekre menni a közeljövőben, a Spotify is elgondolkozott, hogyan tudnának segíteni abban, hogy a közönség és a zenekarok legalább virtuálisan egymásra találjanak, és hogyan tehetnek szert némi plusz bevételre a zenészek.
A legújabb fejlesztésükkel virutuális koncertekre lehetne jegyet váltani. Eddig is jelzett a Spotify ha egy olyan előadó koncertezett a közelben, akinek a zenéjét a felhasználó hallgatta. Most ezen úgy csavarnának, hogy a közelgő virtuális koncerteket jeleznék. A fejlesztésről az első képeket a megbízható szivárogtatónak számító Jane Manchun Wong tette közzé.
Spotify is working on Virtual Events
— Jane Manchun Wong (@wongmjane) August 25, 2020
The virtual event shown here is actually 2020 iHeartRadio Music Festival pic.twitter.com/I6BJDqeAnc
A képen az látszik, hogy a BTS nevű K-pop zenekar profilján megjelenik majd egy figyelmeztetés arról, hogy virtuális eseményre lehet tőlük számítani a közeljövőben. A figyelmeztetésre kattintva lehet megtudni, hogy az iHeart Radio virtuális fesztiváljáról van szó, ahol szeptember 19-én fellép a BTS, és linken el lehet érni az oldalt, ahol jegyet lehet rá váltani.
Valószínűleg nem kellett nagy fejlesztésbe fognia a Spotify-nak, hiszen az élő koncertes ajánlások már eddig is jól működtek, ahogyan a Ticketmaster, a Songkick vagy az Eventbrite eddg is a partnereik között szerepelt. Ha a zenekarok ugyanott árulnak jegyeket a virtuális koncertjeikre, ahol eddig a fizikai koncertjeikre is meg lehetett venni, akkor túl nagy újítást nem kellett lefejleszteni a Spotify-nak.
A zenekarok, jegyirodák és koncerthelyszínek kénytelenek újabb megoldásokat találni arra, hogyan tudnak fennmaradni annak ellenére is, hogy a legtöbb országban beveztett korlátozások miatt a zeneipar válságba került. A Spotify továbbra sem árul közvetlenül jegyeket eseményekre, csak összeköti a rajongókat és a koncertszervezőket azzal, hogy értesíti őket egy közelgő eseményről. Ezt a funkciót egyébként még 2015-ben vezették be.
Egyelőre nem tudni, hogy ez egy áthidaló megoldás lesz, amíg újra beindulnak a koncertek, vagy a Spotify hisz abban, hogy az élő turnék mellett egyre több zenekar tart majd virtuális eseményeket is, ahol olyanok is ott lehetnek, akik a világ másik végén élnek. Talán a kényszer szülte virtuális események maradnak, és zenekarok egy új bevételi forrásává növik ki magukat. A terv egyébként nem feltétlenül elvetendő, hiszen nyilvánvalóan nem pótol semmit egy élő koncert, ugynakkor ha egy turnét virtuálisan is lehet követni, egyszeri koncerteket nem ócska minőségű Youtube-videókon lehet újranézni, hanem jegyet lehet venni a közvetítésre, az extra bevételt jelenthet a zenekaroknak.
Fotó: Tomáš Malík / Unsplash
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Egy felkínált lehetőség: a folk, a hagyomány, a népzene olyan mélyréteg, ahonnan elindulni, és oda megérkezni is érdemes. Ebből persze következhet, hogy az úton levés maga is abban a dimenzióban zajlik. Most komolyan: az agyonszabályozott, félig már a virtualitásban zajló modern élet tán annyival üdvözítőbb és boldogítóbb? És ezt most nem politikai kérdésnek szántam. De fókuszáljunk a lényegre: érdemes mostanában minden új hanghordozót alaposan szemügyre venni, a zeneipar egyik alapját képező albumformátum ugyebár kikopóban van; koncepciója, kulturális jelentéshordózója idejétmúlttá kezd válni, a felnövő generációk nem feltétlenül értik már mikéntjét. Ez önmagában nem baj, hiszen a változás az egyetlen állandó, és hogy témánál maradjunk: a korabeli népzene, sem a lagzis, sem a falusi táncházas, sem pedig a mindennapokat kísérő népdal ugyebár nem az albumformátumhoz volt igazodva, azt csak a modern utókor teremtette hozzá. Az más kérdés, hogy egész jól hozzá lehetett formálni (táncrendek, tájegységi összeállítások, népdalcsokrok, stb.), így a modern ember beleélheti magát némileg abba – legalább élményszinten –, ami már szinte teljesen kikopott a világból. Az albumformátum feloldódásának folyamatát idén felgyorsítja a bezárkózást követő gazdasági megroppanás is, kiadók kapcsolnak takarékra vagy akár szűnnek meg folyamatosan, így az elénk kerülő minőségi albumokat felettébb becsüljük meg! Két ilyenről lesz szó.
Korpás Éva, a nagyszerű komáromi népdalénekesnő most hetedik nagylemezénél tart, legutóbb négy éve írtunk akkor aktuális és igen jól sikerült lemezéről. Azon a dzsessz és a népzene barátkozott – már az ötlet sem volt elvetélt, és az is számított, hogy a dalok magját végig a népzene adta, minden egyéb aköré volt építve. Most még inkább folkban maradunk, és bár besorolhatnánk a Szívharang (Music Hungary Zeneműkiadó/Hangvető, 2020) című új lemezt világzeneként is, de felesleges lenne, egyrészt nagyjából annyira az, mint például a népzenétől inkább kissé kortárszenei irányokba mozduló Lakatos Róbert féle Rév muzsikája, aminek egyébként Korpás Éva énekesnője is (róluk itt és itt írtunk), másrészt most nem kereskedelmi fogalmakat keresünk, hanem a tárgyalt lemez fókuszpontjait.
Ilyen origóból egyébként pont annyi van, ahány dalra, mint fejezetre tagolódik az album, azaz pontosan 11. Ezek lezárt egységekként is működnek, beléjük sűrítve/csomagolva annyi tudás, bölcsesség, és érzelem, hogy széjjel is feszítik a kereteiket. Mondom másképp: el lehet veszni bennük egy időre, ha hagyjuk magunkat belecsavarni, alámeríteni, vagy csak simán elmerengetni. Felmerülhet a kérdés, ha egy-egy dal ennyifélét kínál, akkor hol, miben áll az albumforma igazi értelme? Egyszerű a válasz: pont ott és abban, hogy ezeket a nagy ívű részeket, fejezeteket gyöngysorrá, egyfajta életúttá fűzi fel. Igazi koncepciózus szerkezetű nagylemezzel van dolgunk, több szinten is, tematikailag a szerelem áll középpontban, ami ugye „mindig aktuális, fiatal és idősebb újra és újra megéli, annak szépségével és szívfájdalmával együtt” – fogalmaz Korpás Éva a kísérőfüzetben. Ezen felül most szűkebb körből való a merítés maga, felvidéki gyűjtésekből származnak a dalok, és nem csak magyar nyelvűek, az a néhány sárosi szlovák népdal is mesés; amikor pedig az egész lecsengett, sokadjára is azt éreztem: ez a bejárt élet- és érzelmi kör minden fájdalmával és szépségével együtt olyan erejű, hogy a nyomába szegődő utózönge tarthatatlanul megmutatja az emberi lélek erős vágyait valamiféle betöltekezésre. Adódik is a kérdés: mivel érdemes azt betölteni, milyen minőségekkel? Mielőtt túlzottan messzire mennék a kérdésfelvetésben, ami eleve csak személyre szabott válaszokat hozhat, maradjunk annyiban, hogy a népzene eleve hatalmas segítség a szív útján, így végül is én se ettem mást, csak újra-újraindítottam a lemezt…
Sokféle a zeneiség megformálása is az album folyamatában, az egymás társaságában hallhatóan felszabadult lányok kórusa és a lassú balladák éppúgy elsodornak, mint a pörgős vonószenés lakodalmas dalok; a megszólalás, a keverés pedig vastag kontúrokkal lett testesre húzva, jócskán rásegítve az érzésbeli megélés lehetőségére. Minden ízében kivételes intenzitású ez az érzelmi húrokat érzékenyen, de kicsit sem visszafogottan rezgető, és így azokat szinte láthatóvá varázsoló muzsika, óriási hiba lenne kihagyni.
(A közreműködő muzsikusok: Csernók Klára – hegedű, Papp Endre – brácsa, harmonika, Hanusz Zoltán – nagybőgő, koboz és Kuti Sándor – cimbalom, valamint kilenc további zenész és énekes.)
A lehető legtisztább autentikusságra törekvés sem lehetetlen természetesen, amikor pedig a szándék és a szakmai magas-fok találkozik a művészi érzékkel, olyan mű születik, mint most a Pendely énekegyüttes(ek) Debrecenbe’ nyílik a virág… (Fonó, 2020) című albuma. Nem véletlen a többes szám, bár a borítóra csak Pendely van írva, valójában Pendely Énekegyüttes-családról beszélhetünk, amibe a Pendely Énekegyüttes és a Kispendely Énekegyüttes is beletartozik. A Debreceni Zenede két évtizede nevel ki a jobbnál jobb muzsikusokat, énekeseket, sőt kutatókat és tanárokat is, akik rendre jól teljesítenek a szakmai megmérettetéseken. (Most nem soroljuk fel az énekeseket, közreműködő muzsikosokat, összesen harmincnyolcan szerepelnek a CD-n!) Az albumot hallgatva alá is tudjuk támasztani mindezt, ahogyan fel van építve, meg van szerkesztve, azaz egész megszólalásába, valamint hangulati/érzelmi légkörébe bele van sűrítve a falusi múlt megannyi gyönyörűsége és megpróbáltatása. Már az első percekben beugrott a velünk élő történelem frázisa. És ezzel akár át is ívelhetünk a mába, csak rajtunk múlik, hogy a megénekelt dallamokat és szövegeket beengedjük-e valóban a szívünkbe, és hajlandóak vagyunk-e legalább erre a szűk órácskára kitisztíttatni vele a fejünket. Merthogy alkalmas rá, így felfoghatjuk ezt a lemezt nagyszerű ajándéknak és ünnepi pillanatnak is. Igaz kell hozzá a népzene, a tiszta formák szeretete, mert nagy és értő merítés ide vagy oda, nagyon messze járunk a popzene megszokott és üres csillogásától. Szerencsére.
Agócs Gergely népzenetudós/muzsikus vállalta a producer/zenei rendező tisztjét, ő nem csak külső fülként volt jelen, a társulat belső világában is otthonosan mozog, évek óta segíti és támogatja a műhely munkáját. Két évtizednyi tevékenység összefoglalása tehát ez a lemez, elsősorban az énekegyüttesek kórusa áll középpontjában, a tizenkét dalból hatban pedig hangszerek is megszólalnak: ütőgardon, citera, duda, furulya, és egy komplett vonószenekar is a zárószámban. A repertoárba belefért többek közt gyimesi táncdallam, bakonyi dudanóta, bodrogközi népdal, buzai keserves, balázstelki dal, és természetesen hajdúsági is. De ami a legfontosabb, hogy az egésznek atmoszférája van, élő lélegzése, sebes sodrása és drámaisága. Ezek híján csak múzeumi idézetként beszélhetnénk róla, és nem lenne sok köze hozzá a nagyközönségnek. Viszont igen jó lenne, ha minél többen odatalálnának az ilyen gondosan és nagy lélekkel megvalósított alkotásokhoz, mert az embernek az anyagi és élvezeti cikkek mellett életszükséglete a modern elképzelés szerinti lazításon túli elmélyedés; hozzátéve, hogy persze nem elsősorban feladat és megmérettetés ezt a lemezt hallgatni, hanem öröm, azonosság felismerés és tágulásélmény. A Pendely megtette a magáét, mi jövünk.
(A lemezhez tartozik egy ízlésesen szerkesztett, tartalmas és kiadós kísérőfüzet is a dalszövegekkel, magyarázatokkal, fotókkal és minden egyéb szükséges adattal.)