Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Realistic Crew – Freedom Eats the Soul
(Szerzői kiadás)
Az ember a sok sikertelen próbálkozás után hajlamossá válik a pesszimizmusra. Ez az állítás a magyar könnyűzenére vonatkoztatva hatványozottan megállja a helyét: őszintén, tudunk olyan hazai produkciót mutatni, ami a „kicsit sárga, kicsit savanyú, de legalább a miénk” mondat kimondása nélkül is szerethető? Valljuk be: a popzenekaraink végtelenül középszerűek, és ami kiemelkedik, az is inkább egy exportálhatatlan magyar íz miatt teszi (lásd: Belga). Ezért aztán zeneszerető ember mikor azt mondja, lát fantáziát egy magyar zenekarban, akkor az valójában azt mondja, hogy ha nem ezeket a zenekarokat kéne néznie hétvégenként élőben, akkor soha a büdös életben nem merülne fel, hogy akár lemezeket is meghallgathat tőle – így viszont kénytelen kelletlen beéri a középszerrel. Ebből az érzésből születik meg az a pesszimizmus, aminek következtében nemzetünk zenészeitől az égvilágon semmit nem várunk el, ha mégis, az is csak annyi, hogy bebaszva lehessen rá táncolni fesztiválokon.
A breakbeatből indult, mostanra mindenféle hatást összeszedett Evil Nine ismét szétrombolja Budapestet! Az alapvető táncütemeken kívül sok-sok stílusba is betekintést nyerhetünk, így feltehetőleg a törtütemek mellett szó jut a mostanában nagyon trendi francia technonak (á la Justice), pár szép trip hop kiállásnak, vagy akár egy kis indietronicának. A stílusbeli sokszínűségre bizonyíték, hogy az amerikai underground hip hop olyan húzónevei adták hangjukat a produkcióhoz, mint El-P, vagy Aesop Rock. A szorgos kilencgonosz (ami valójában kettő embert takar) június 22-én jelentet meg egy három trekkes ep-t, The Power címmel, de az eddigi két nagylemez is van akkora klasszikus, hogy bármilyen helyzetben vad rángatózásra gerjessze a népet - gyanús, hogy a MokkaCukába ellátogatókra is hasonló sors vár. A partit külön értékessé teszi, hogy a duó a turnédátumok tanulsága szerint mindössze ezért a pesti dj-setért utazik el Angliából. Bővebb infók, letölthető mix, és szép videó a tovább után.
A hétvégén negyedik alkalommal rendezik meg Pozsonyban a Wilsonic Fesztivált, a térség egyik legnívósabb, és leginkább előremutató elektronikus zenei fesztiválját. Miként a mottó is mutatja (Reflecting future) túlmenően a kurrens hisztiken, külön gondot fordítanak az iránymutató műfajok és előadók szerepeltetésére. Két dolog miatt is különleges az idei Wilsonic; egyrészről az első nap magyar vonatkozása miatt, valamint, hogy idén külön színpadot kapnak az élőzenés produkciók. 
Passion Pit - Manners 
Az Ulver az elmúlt szombatig még soha nem koncertezett, ugyanis valamilyen oknál fogva utálták ezt az előadási formát. A május 30-ai buli viszont úgy bejött a norvégoknak, hogy kapásból bejelentettek plusz két dátumot, ezek közül az egyiket ráadásul egy igen 
Nyári forrósághoz IQ veszteség sújtotta Club Venszdéj dukál, és mi eleget is teszünk a felénk támasztott elvárásnak. Haddaway jelenlegi munkásságával mélyremenőkig megismerkedhetünk, van Nirvana és Metallica is lakossági hauz verzióban, kurrens hippi-elektronika, a magyar We Plants Are Happy Plants pedig külföldön jelentet meg kiváló EP-t és rád bízza az árát, mert sok az ország de egy a szeretet! Legalul a skandinávok problémái már csak illúzió - nem tudják ők mi a nyár. Ha te jobban megtudtad a héten, közöld alant. Agyalágyult huszadik Venszdéj.
Rutinos Club Venszdéj olvasók képben vannak, hogy a magyar Tits & Clits duó egyre komolyabb sikereket ér el, pedig még két éve sincs, hogy összeálltak. Remixeikről, saját zenéikről, a színtérről és a feministákról beszélgettünk velük, friss megjelenéseik kapcsán, melyek közé fért Daft Punk- és Péterfy Bori-remix is.