Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Borbás Dani színre lép, ráadásul pizsamában! A DÁNÓ nevű projectje egy hatszámos kislemez képében fog októberben napvilágot látni és meghallgatván a dalokat, az az érzése az embernek minduntalan, hogy még több ilyen zene kellene a normálisabb kereskedelmi rádiókba. Habár a nyitószám "Basszunk be" refrénje nem biztos, hogy azonnali bebocsájtást biztosítana a napi rotációba, viszont zeneileg és dallamilag teljesen korrekt pop/rock zenét kapunk, ami sok szeretettel, bánattal és idegeskedéssel készült. A Budapest romjai dalhoz egy klip is született, ami most nálunk kerül bemutatásra először. Dani így nyilatkozik a a projectjéről:
A DÁNÓ-t az üresség szülte. Akkor kezdtem el írni, amikor már nem volt más választásom. Amikor tollat emeltem a papírhoz, a szükség vezette a kezem. Mert nem volt semmi más. Mert addigra elfogyott minden kapaszkodó. Ki kellett vájnom magamnak egy vackot, ahol otthon lehetek. Nem volt koncepció, nem volt terv, nem volt cél, csak a vágy, hogy valami az enyém legyen. Elkezdtem szövegeket írni, dallamok kavarogtak a fejemben, és pár hónap alatt megtöltöttem a telefonom ötletekkel. Aztán ahogy az lenni szokott, azokat összeraktam, szétszedtem, kidobtam, újra írtam, kikukáztam, leporoltam, és addig feszítettem őket ide és oda, amíg össze nem állt 6 dal, és abból a 6 dalból egy kislemez. Az a címe, hogy Budapest Romjai. Nem volt konkrét, bölcsen és megfontoltan kilogikázott vezérfonál, mégis úgy érzem, hogy ez a 6 dal összetartozik. Érzem, hogy vannak visszatérő motívumok, de nem szokásom ennél mélyebben elemezni a munkáimat – abban már lenne valami perverz, és sajnos nem az izgató fajtából. Éreztem azt is, hogy a címadó dalnak jár egy videoklip. A Budapest romjai egy nagyon egyszerű dal. Azt vettem észre, hogy a kedvenc zenéim mind elég egyszerűek. Kedvem lenne azt mondani rá, hogy „minimál” – minimál a maga koszos, esetlen és frusztrált módján. Csapong: érint jó pár dolgot, ami akkoriban foglalkoztatott. Tökéletlen. Gyermeteg. Direkt. És pont így jó, ahogy van. A hangszerelés, mint a többi dalnál, hangos, bunkó és gitárközpontú. Ebben vagyok otthon, ezzel tapétáztam ki a vackom falait. A klip ötlete 3 részletben érkezett hozzám, mindháromszor álomszerűen vagy félálomban. Végül a forgatás előtt 2 nappal álltak össze az ötletek egy értelmezhető egésszé. A Merzse-mocsárnál forgattunk. Jó pár emlékezetes élmény köt ide, egyértelmű volt, hogy itt fogjuk megtalálni azt, amit keresünk. Hólyagosra égett a talpam a homokban és szétcsíptek a szúnyogok, Pete (Peter John Kiss, TheRealJP, a klip készítője) pedig zseniális partnernek bizonyult az őrülethez. Telepataként hangolódott rá a gondolataimra, és a végeredmény magasan felülmúlja minden várakozásom. Ezután pedig nincs más hátra, mint haladni az idővel és kilépni végre a fénybe. Október középen fog megjelenni a Budapest Romjai kislemez, amikor a további 5 szám is elérhetővé válik. Közben meg pörög tovább az agyam: vajon milyen eszközökkel, milyen zenészekkel, milyen felállásban tudom a legjobban megjeleníteni azt a feszültséget és kielégülést, amit a DÁNÓ jelent számomra. Találkozunk élőben, hogy a hang és a fény szaggal és tapintással kiegészülve alakuljon valósággá.
