Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Amikor a Kingpin kiadó először írt arról, hogy egy új sorozatot terveznek, aminek az első száma Stan Lee személyének állítana emléket, az új sorozat tartalmát nehezen tudtam megítélni. Amikor a részletek kiderültek, még mindig várakozó állásponton voltam, nem lelkesedtem. Most, hogy a kiadó jóvoltából három számot elolvastam, továbbra is vegyes a kép bennem.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Pókember sztorijai alapvetően mindig is a fiatalabb korosztálynak szóltak, vagy a gyereklelkű felnőtteknek. Természetesen a karakternek voltak felnőttesebb vonásai, hiszen önmagában az eredettörténet is ilyen, és a komolyabb történetekből van pár, amelyik tényleg működött, ilyen volt például a több magyar kiadást megélt „Kraven utolsó vadászata”. De aztán voltak mellényúlások is, mint a komolynak ígérkező, de túlzottan kacifántos Klón Saga. Szerintem Pókembernek igazán sosem állt jól a komolykodás. A jelenleg Magyarországon futó Dan Slott-féle történetvezetés a legoptimálisabb, és ez áll a legjobban a karakternek. Lendületes, fiatalos, humoros, de van benne mondanivaló is és karakterrajz is. De talán a Marvel is érezhette, hogy Pókember alapvetően nem a komolyabb vonalba illeszkedik, ezért adhattak zöld utat egy alternatív Pók-figurának, amelyik a jövőben üldözi a bűnt, a sztorija és képi világa pedig inkább a noir jegyeit viseli magán.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Nem szeretem Thanost. Nem is azért, mert egy gonosz, agresszív karakter, akiben amúgy nincs semmi szeretnivaló, hanem mert sosem láttam bele azt a potenciált, amitől ő egy olyan hatalmas képregényes világnak az egyik legnagyobb főellensége legyen, mint a Marvelé. Igaz ez a külsőjére, és igaz ez a belsőjére, ami lássuk be, olyan egyszerű, mint a fapapucs. Rossz és kész, és most senki ne mondja, hogy de hát tud ő szerelmes is lenni, mert attól még a motivációja és a létezése szimpla marad.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Hihetetlen, hogy egy bunkó mosómedve és egy darab faág főszereplésével még mindig tarol az egyik legszórakoztatóbb szuperhősfilm. A Marvel hülye lett volna kihagyni a folytatást és szerencsére továbbra sem veszik magukat komolyan, ami ennek a műfajnak kifejezetten jól áll.