Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
A Mastodon Facebook-oldalán jelentette be, hogy már javában írják a következő nagylemezük dalait. Az atlantai metálzenekar talán még soha nem hallgatott ennyit két album között, de valószínűleg kifogytak a nagyívű koncepciókból, a nincs koncepció koncepciót is ellőtték legutóbb, így alaposan meg kellett fontolni a folytatást. Ennél több konkrétum amúgy nincs, még annyi sem, hogy 2013-ra várható-e bármi tőlük, de ha tippelni kéne, akkor az őszt, a karácsony előtti időszakot lőnénk be a megjelenésre. Ennél valamivel több infó van az új Shellac-lemezről. Steve Albini legendás hangmérnök legendás noise rock zenekara hat éve nem adott ki albumot, 2012-ben viszont már kicsit többet lehetett őket látni színpadon, mint előtte. Albini elmondta, hogy már tíz dalt összeraktak az egyelőre cím és megjelenési dátum nélküli lemezhez, amit a Touch and Go Recordsnál jelenik majd meg, de hamarosan ennél többet is megtudhatunk, még borítót is mutatnak nemsoká. Szóval ezek a zajos hírek ma.
A San Francisco-i Luis Vasquez 2009-ben kezdett bele a Soft Moon nevet kapó projektjébe, amit egy évvel később követett a nagyon pozitív fogadtatásban részesülő debütáló lemeze. A sokáig egyfős zenekarként működő, a világ legrosszabb műfajmegnevezésével illetett neo-post-punk projekt mára egy teljes értékű együttessé vált és tavalyi Zeros albumot
Mivel a Today Is The Day nem akart úgy turnéra menni most tavasszal, hogy semmi újat nem mutat a rajongóknak, így Steve Austin noisecore csapat kiadott egy kislemezt Sick Of Your Mouth címmel. Hogy a dal rajta lesz-e a valamikor idén, de nem a közeljövőben megjelenő új nagylemezen, még nem tudni, annyi biztos, hogy a dal a koncerteken is előveszik majd.
Tizenpár év jelenlét után európai gyökerű, folyamatosan koncertező zenekarként először lépett fel Budapesten az ötvenes évek lázadógiccsét a kócos nyolcvanas évek torzításával házasító, legalábbis erről elhíresült Raveonettes. Habár a lemezeik rendületlenül, sőt, most épp egyre gyakrabban jönnek ki, és az előző még meglepően jól is sikerült, talán nem botorság azt feltételezni, hogy a
Sevenpeopleleft. címmel megjelent a győri pozvakowski negyedik nagylemeze. Az albumon hét szám hallható, közel egyórás terjedelemben, ezzel pedig minden eddigi pozvakowski-kiadványnál hosszabb lett. A sevenpeopleleft.-en ismét a zajos, disszonáns témák és a komplexebb dalstruktúrák kerültek előtérbe, amit a csapat elmondása szerint talán csak a track8 című szerzemény szakít meg két és fél perc erejéig. Ennek a számnak amúgy az érdekessége, hogy ugyan a zenekar szerezte, de nem ők játsszák, hanem Grencsó István triója, gitár-nagybőgő-dob felállásban.
Ahogy
Új videót jelentetett meg a Crystal Castles a következő, egyelőre cím nélküli nagylemezükhöz. A Plague klipjét Ivan Grbin, a zenekar egyik rajongója készítette Andrzej Zulawski 1981-es Birtkoklás című filmjének jeleneteiből, de az alkotás annyira megtetszett az együttesnek, hogy hivatalos videoklippé tették és kirakták a Facebook-oldalukra. A zenekar ráadásul bejelentette, hogy szerdán teszik nyilvánossá a Wrath Of God kislemezt is, amit egyszer már eljátszottak élőben a Reading fesztiválon. A kissé bizarr, néhol már kifejezetten ijesztő videó megtekinthető a hajtás után.
A 21. századra a klasszikus gitáralapú rockzene szinte teljesen kiveszett a nemzetközi mainstreamből, és csak egy ideig képviselte ott magát komolyabban az indie és a garázsrock pár évig tartó népszerűségével. Utóbbi kategóriába sorolják sokan a White Stripesot, akik a The-s zenekarokkal (Hives, Strokes, Vines) ellentétben mindössze csak egy gitáros-dobos duó, viszont talán pont ezért – na meg a tudásilag az összes felsorolt együttes zenészei közül kiemelkedő Jack White miatt – alakult ki leghamarabb kultusz a két White körül, akik aztán fel is oszlottak, miközben a másik három együttes máig aktív. Azonban ez a blues-alapú, egyszerű dobra és virtuóz gitárra alapuló rockzene jelentette az utolsó szalmaszálat a rock and roll számára, hogy továbbra is releváns maradjon a könnyűzene számára, így jöhetett képbe később a Black Keys, aki mára a világ egyik első számú rockzenekara lettek.