Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
A Soerii & Poolek augusztus 31-én ünnepelte fennállásának ötödik évfordulóját. Az ehhez rendezett nagyszabású Zöld Pardon-os buli abból állt, hogy összetrombitálták a szintén zenész haverokat, akik egész este végtelenített lejátszásra rakták az Elton John című Soerii & Poolek-slágert, míg az ünnepeltek X-Faktor-zsűri módjára nézték a produkciókat a VIP-ban, és csak integettek, mint a pápák. Alapvetően így is lehet ezt, de a közönség ennél mintha kicsit több részvételre számított volna a szülinapos formációtól. Talán már az megdobta volna a folyton fasszopózó közönség hangulatát, ha a stabil Soerii & Poolek-show-elemek megmaradnak, és a félpucér kurvák ugyanúgy riszálnak a vendégzenekarok mögött, mint amúgy szokták, de csak Csirke rázta a seggét néha. Hát élet az ilyen? Soerii & Poolek-szülinap az ilyen? (Fotók: Bődey János/Index.hu)
Az elektronikus tánczene népszerűségének köszönhetően egyre több szervező gondolja remek ötletnek, hogy DJ-ket szerepeltessenek különböző fesztiválok nagyszínpadán, ami például idén az EFOTT, a Volt vagy a Balaton Sound esetében is megtörtént, legtöbbször őszintén elszomorítva a műfaj kedvelőit. Itt jön képbe a Bánkitó fesztivál, ahol a legnagyobb színpad sem nagyobb egy tisztességes sörsátornál, az elektronikus fellépők pedig itt-ott elrejtett alkalmi helyszíneken játszanak. Persze nem is Guettáról és Avicii-ról van szó, hanem az egyre izgalmasabb hazai underground elektronikáról.
„Dél-Afrika történelme: Nelson Mandela, District 9, Die Antwoord” - állítja Ninja, és van benne valami. A Die Antwoord (jelentése: A Válasz) pedig a maga módján hozzájárul hazájának világszerte való megismertetéséhez. Dalaik hatására egyre többen tudják mi is az a ZEF, illetve ismerkednek a világ legfiatalabb hivatalos nyelvével, a holland, angol és helyi törzsi nyelvek ötvözetéből kialakult afrikaansszal.
Ami másnak a Slayer és a Reign in Blood, az nekem a Krisiun és a 
„Figyelem! EXTRÉM hangnyomás várható, az erre érzékenyeknek füldugó javasolt, amit vész esetén tudunk biztosítani, de sajátot hozni ér!” – hirdették a szervezők az idén harminc éves My Bloody Valentine budapesti koncertje előtt. És valóban! A kultikus státuszba emelkedett ír zenekar fellépésein keletkező zajos hangorkánról már megannyi mesét és legendát lehetett hallani a különböző gitárzenéről szóló diskurzusokban. Ehhez képest egészen kontrasztos a kép, ami az időben érkező koncertlátogatót fogadja: a késődélutáni napsütésben Kevin Shields zenekarvezető csendben, készségesen és mély türelemmel dedikál akár tekintélyes lemezgyűjteményeket is a klub dohányzó-kerthelyiségében. (Fotók: 