Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Egy haláli jó kis vasárnap esti lötyögős buli tanúi lehettek azok, akik úgy döntöttek, hogy megnézik mi a fenét művel egy zseniális dobos akkor, ha pengetni kezd és még énekel is hozzá. Brian Blade és csapata a Mama Rosa turné magyarországi állomásán, a Müpában dörömbölt.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Szombat este a Nagy Britmánia eseménysorozat keretein belül két igencsak aktuális londoni zenekar is fellépett a Trafó színpadán. Az Is Tropical és a We Have Band tiszteletére a helyet hamar megtelítette a MySpace-nemzedék színe-java.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Milyen lehet 2011-ben, élőben az a zenekar, melyet Mike Stipe (R.E.M.), Flea (RHCP) és Kurt Cobain is egyik legfontosabb zenei hatásaként tart/tartott számon? Röviden: fasza. Bővebb kifejtés alant.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Sodom @ Diesel Club 2011.02.13.Egyes akadémikus professzorok vért izzadnak, hogy alátámasszák az időutazással kapcsolatos elméleteiket, miközben a Sodom maga a nagybetűs Marty McFly-paradoxon. A kifejezés legpozitívabb értelmében. Ez a koncert ugyanis egy olyan nosztalgikus időcsapdába taszította a jelenlévőket, amikor még a thrash metal egyet jelentett a farmermellényre fércelt Kreator-felvarróval. Az ének-zene tankönyvre firkált Possessed-logóval. És ha igazán elragadtatjuk magunkat: a depeses, broszos gecik vérében gázoló magasszárú cipőkkel.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Amikor a Hobo Blues Band tagjai utolsó előtti koncertjükön meghajoltak, és lementek a színpadról, Póka Egon még odaszólt a közönségnek: „Gyertek el holnap is! Mi mindennap itt játszunk!” És bár ez tényleg vicces volt, valahogy senki nem nevetett. A közönség csendben és üvöltve (igen, így egyszerre) nézte, ahogy lassan kihunytak a színpadon a fények. És még akkor sem mozdult, amikor a háttérvetítésen az elején fityiszt mutató nagy kéz kiszabadította a hüvelykujját, utoljára még integetett, majd visszahúzódott a vörös függöny mögé. Az előadásnak vége. A Bohóc és barátai elbúcsúztak. És bár a koncert hibátlan volt, mindenki lehajtott fejjel, maximum tűnődő mosollyal az arcán indult a kijárat felé. Nemcsak egy együttest temettünk, hanem egy korszakot, és sokan az ifjúságukat is.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Joanna Newsom @ Művészetek Palotája, 2011. 01. 29.Szombat este a kortárs könnyűzene egyik nagy és örök kívülállója, Joanna Newsom lépett fel ötfős zenekarával a Művészetek Palotájában. A kaliforniai folkénekesnő merészen csillogó cipőben és valamivel szolidabb koktélruhában állt a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem színpadára, majd foglalt helyet a hárfája közelében. Kísérőzenészei félkör alakzatban ülték őt körbe, akik a közönséggel együtt néma csendben várták, hogy Joanna ujjbegyei végre a húrokba kapaszkodjanak. Ezzel közel egy időben pedig felcsendült a kedves, manószerű hangja is.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Az amerikai Nile majdnem húsz éve létezik már, utóbbi lemezeik pont attól váltak kicsit érdektelenné, mint amitől tizenkét-tizenhárom éve izgalmas volt a zenekar, de mivel itt az élő teljestményről lesz szó, nem is érdemes foglalkozni azzal, mit adnak otthon, fejhallgatóval a monitor előtt üldögélve, mert hogy a szombati koncert bebizonyította, a kettőnek semmi köze egymáshoz.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
E-Force, Mörbid Carnage, Megazetor @ 2011. 01. 14., TündérgyárHa egy zenekart elhagy egy jó énekes, a legtöbb esetben a zenekar is megszűnik. Ha ezt a zenekart Voivodnak hívják, nemhogy nem múlik ki, de két testben él tovább. Az egyik test most Budapesten járt.
Nem lehet elégszer leírni, elmondani, hogy a kanadai Voivod a világegyetem egyik legjobb, legkreatívabb metálzenekara. A thrashből – sőt, ha az 1984-ben megjelent első nagylemezre, a War And Painre gondolunk, a punkból – kiindulva olyan különleges, semmihez nem hasonlítható zenét és hangzást sikerült létrehozniuk, ami utánozhatatlan. Mert az megesik, hogy zenészek, rátalálva az isteni szikrára, összehoznak egy-két-pár jó lemezt, de hogy egy több mint huszonöt évet átölelő diszkográfiában ne legyen igazán gyenge darab, csúcspont viszont annál több, nos, az ritka, mint a színes bőrű jégkorongos (ha már Kanada). Mindebben, főleg az egyedi hangzás kialakításában, elévülhetetlen érdeme volt az alapító-fő dalszerző-gitáros Dennis D’Amournak, azaz Piggynek, így amikor ő 2005-ben eltávozott közülünk, hihettük azt, hogy soha többé nem látjuk színpadon a Voivodot.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Bobafett, Bobakrome, Zomblaze @ Y2K, Nyíregyháza, 2010. december 25.Bobafették Nyíregyházán kis túlzással olyanok, mint a 30Y Pécsett, vagy a Tankcsapda Debrecenben. A hazai pálya mindig ad valami pluszt, ami mindenképp több annál, mint a tény, hogy a fellépő zenekar a nagy létszámú baráti társaság miatt részegebb az átlagosnál. Megfelelő körülmények között sokkal inkább emlékeztetnek ezek egy jó nagy család összeborulására. Bobafett esetében ez valami olyasmi, mint amikor a ritkán látott világot járt nagybácsi hazanéz sok év távollét után, ellenőrzi mizu, és elmeséli, mi történt vele a legutóbbi találkozás óta.