Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Új Ivan & the Parazol-szám, motoros és duóban nyomuló rockerek, ska-val dúsított és valódi alternatív zene, Marge új dala, pszichedelikus hiphop, progrock, és egy tehetségkutatós sztár valószínűleg nem annak szánt, de baromi nevetségesre sikeredett stílusváltó próbálkozása – ezt nyújtja az aktuális dalmegosztás. De ez a felsorolás azt nem adja vissza, hogy Vitáris Ivánék új dala és a Royal Freak Out kislemeze mennyire király, a volt tehetségkutatós izé pedig mennyire elképesztően gagyi. Ezeket bizony csak lejjebbtekeréssel lehet megtapasztalni.
Az idén már ötéves Ivan & the Parazol a közmédiában mutatta be új dalát, a Modernialt, ami simán az együttes eddigi legjobb dala lenne, ha egy kicsit jobb lenne a refrénje. Ez persze azt jelenti, hogy azért így is egy tök jó számot hoztak össze a srácok egy régi alapjukra építve. A klipet Szirmai Gergő rendezte, aminek első felében a csapat egy nagy szívet készít fából csak azért, hogy aztán felgyújtsák, és előtte zenéljenek. A dal egyébként egy novemberre tervezett nagylemez előfutára, és ez alapján bízhatunk benne, hogy a zenekar továbbra is töretlenül fejlődik, mint ahogyan azt az első és második lemeze között is tette.
Három év telt el a progresszív hard rockban utazó The Royal Freak Out zenekar előző kislemeze óta, ez idő alatt pedig elég sok minden történt a zenekarral a Londonból való hazaköltözéstől kezdve a felállásbeli változásokig. Ezek után nem meglepő, hogy elég sok dalkezdemény halmozódott fel ebben az időszakban, ami azért érdekes most, mert ezek közül így sikerült négy nagyon jót kiválasztani. A Full Circle névre hallgató kislemez bár elég hosszú a dalok számához képest, egyáltalán nem unalmas, van rajta egy csomó érdekes megoldás, és még a hangzása is király. Szóval ez egy erős anyag, akkor meg még jobb lenne, ha még ennél is kevésbé lenne popos. Ja, és a legjobb szám a The Way Out, a nagyon fasza gitárriff miatt, amiről nekem valamiért az AC/DC Riff Raffje jut eszembe.
A poszt nyitóképén is látható Marge új dalának a Maradj Még címet adta, amivel valamilyen szinten visszatér a gyökereihez, ugyanis újra azzal a csapattal (nevezetesen Monkeyneckkel és DJ N1ce-al) dolgozik, amelyikkel 2010-ben ismertté vált. Magáról a dalról ezt mondta Marge, aki az idei évben egyébként egy magyar nyelvű album megjelentetésére készül: „A Maradj még egy friss, tavaszi dal, a budapesti éjszaka keserédes szabadságát próbáltam megmutatni benne”. Meg ezt: „A Maradj mégben két ember robbanásszerű találkozását mutatom meg, akik talán sosem voltak még egy helyen és időben, a dal ennek a különleges pillanatnak a bemutatása”. A hip-hopos szám egyébként elég hangulatosra sikerült.
Azt hiszem, ki nem találnátok, hogy ki az a NEEL, úgyhogy annyit segítek, hogy a soundcloudja szerint Magyarország vitathatatlan rock and roll királya. Meg még annyit, hogy az X faktor (nem csak a magyar!) valaha volt egyik legegyedibb és legérdekesebb személyiségéről van szó. Vagy a fordító szándéka szerint legáskálódóbb, mert az intriguing ezt is jelentheti nyugodtan. Aki még mindig nem tudná, annak elmondom, hogy ez mind Király L. Norbert, aki nevét túl bonyolultnak találta az ázsiai piacra, ahol vadonatúj trash house slágerével, a Pussy & The Bass-el akar hódítani. A kezdeti sokk után alternatív értelmezésért felkerestem a művész Facebook-oldalát, ahol egy néni be is kommentelte, hogy ő így, két mákdaráló között csak nyomokban felfedezve az énekes hangját már nem érzi annyira magáénak a próbálkozást, mint a korábbi dalokat. Én ezek után már csak azt mondom, amit Norbi is a dalban: open the door, there is dancefloor.
Nehezen lehetne annál idegesítőbb képi világot kreálni, mint amit Salsa Lány a plakáton című bemutatkozó klipjében látunk. Végig villódzás – tisztára, mint egy LSD-trip. Persze a stílus neve is pszichedelikus hiphop. Nekem minden esetre már kifolyt tőle a szemem. Jó flesselést!
A Pál utcai fiúk után újabb kötelező olvasmányból lett zenekarnév, és ahogy Baradlayék is fajsúlyosabb kalandokat élnek át, mint nemecsekék, úgy a Kőszívű Ember Fiai is keményebb zenét csinál, mint Leskovics Gábor zenekara. A cím nélküli bemutatkozó EP legjobb száma a Nem A Nyers, de az egész rendben van. Annyi csak a szépséghiba, hogy a regényben a kőszívű ember fiai hárman voltak, a zenekar pedig két tagból áll, de pusztán emiatt gondolom nem akartak A két Lotti lenni. A premier az Indexen volt, ott még több infó van.
Az Asphalt Horsemen első klipjében minden díszletet megtalálunk, amire egy ilyen southern rockot nyomó motoros zenekarnál számítunk, a seriffcsillagtól a kockás ingen és a Dodge pickupon át az elmaradhatatlan chopperig. Ehhez passzolva a zenekar a dalban is megjeleníti a stílus körülbelül összes kliséjét sok hey-heyjel kiegészítve, aminek köszönhetően azt hiszi az ember, hogy ennek a számnak már minden egyes másodpercét hallotta. De tényleg, még az énekes hangja is teljesen tipikus. Egyébként ennek ellenére, vagy talán éppen ezért a dal egyáltalán nem rossz.
A Flexible Juice nem olyan értelemben alternatív, ahogy azt itthon szoktuk használni, hogy megkülönböztessük az általában igényesebb pop rockot a Vastag Csaba-féle alkotásoktól, hanem tényleg az. Vagy másképp úgy is lehet mondani, hogy fura. És nem tudom eldönteni, hogy ha az énekesnek kevésbé kellemetlen hangja lenne, akkor pont ez a furaság tűnne el, vagy éppen akkor kapnánk egy tök jó számot a más-másból. A dalszövegben itt-ott fel lehet fedezni Bérczesi Robi hatását, és elég jól passzol a számhoz, pedig azért vannak benne gyengébb és túlságosan művészieskedő megoldások is. Akinek pedig tetszik a klip, az itt egy egész albumot talál a zenekartól.
Az előbb leírt értelemben vett, tipikusan magyar alternatív zenét csinál a székelyudvarhelyi Four People One Pack zenekar, egy-két különlegesebb vonással. Nevezetesen új kislemeze, az Összepakoltam több ponton is tartalmaz ska-betéteket, na meg még egy Calvin Harris-dalt is feldolgoztak, ami az anyag legjobban sikerült száma, és olyasmi hangzást hoz, amilyet még a Kaukázustól hallottunk korábban. Az Üres tekintet eleje meg Avicii Wake Me Upját idézi meg, szóval úgy látszik, az EDM nagy hatással volt a srácokra. Összességében nem rossz lemez az Összepakoltam, de azért az nem jó jel, hogy a legjobb dala egy feldolgozás.
Én a kilencvenes évek elején még a dömpert tologattam a nappaliban, de akik kicsit korábban születtek, azoknak ismerős lehet a Sing Sing, Abaházi Csabával a fedélzeten. Közel tizenöt évvel a feloszlás után, 2013-ban a zenekar újra összeállt, az énekes posztján immár az Irigy Hónaljmirigy-es Sipos Tamással, és munkához is láttak. Az alább hallható dal az előhírnöke egy új albumnak, és amúgy olyan tipikusan régi magyar rockzenekaros.
