Free jazz posztpunk az A38-on Ava Mendozától

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

A kortárs avantgárd egyik legjobb gitárosa, a free jazzt posztpunk nyersességgel és pszichedelikus elszállással ötvöző Ava Mendoza rengeteg együttműködésben vett már részt, de első saját lemezét igazából csak idén jelentette meg. A fantasztikus technikájú és nagyon egyedi hangú zenész Unnatural Ways nevű triójával először játszik Magyarországon. Hasonlóan a nyitó trióhoz, az Albatre nevű portugál-német freejazz-együtteshez.

Az 1979-ben született Ava Mendoza Oaklandből költözött Brooklynba, abba szellemi közegbe, ahova zenéje és játéka alapján igazán tartozik. Jellegzetes, egyedi játékstílusa, sajátos zenei gondolkodásmódja és nem utolsósorban közvetlen személyisége rengeteg együttműködést hozott számára, a legváltozatosabb műfajokban. Az elmúlt években közreműködött tUnE-yArDs artpop-produkciójában éppúgy, mint zenélt Jamaaladeen Tacumával, Nels Cline-nal, Fred Firth-szel, Weasel Walterrel és rengeteg más muzsikussal.

Saját zenekarát, a jellemző nevű Unnatural Wayst (azaz Természetellenes Utakat) 2012-ben hozta létre, eredetileg Dominique Leone billentyűssel és Nick Tamburro dobossal. Kettejükkel vette fel az idén megjelent azonos című lemezt, amin Mendoza különlegesen effektezett, rockos-zajos-bluesos-jazzes játékát ragyogóan ellenpontozza Leone elmosott orgonajátéka.

A lemezfelvételt követő koncertekre azonban Mendoza logisztikai okok miatt megújította zenekarát: a billentyűs helyett a Child Abuse-zal és Lydia Lunchcsal az A38-on már többször megfordult avantgárd basszusgitáros, Tim Dahl érkezett. Tamburrót pedig hol Max Jaffe, hol pedig - mint a budapesti koncerten is - Sam Ospovat váltotta.

A kortárs noise-punk-blues-jazz avantgárd egyik eredeti hangvételű triója, először Magyarországon, friss idei lemezét mutatja be.

A nemzetközi tagságú, de alapvetően portugál dominanciájú Albatre egy Rotterdamban működő jazz-noise-punk trió. A kritikusok által leginkább a Thinghez hasonlított zenekar idén jelentette meg második lemezét a free jazz kulcsfontosságú kiadójának számító - szintén portugál - Clean Feed al-labeljénél, a Shhpumánál.

A gyönyörű borítójú, dühös és zaklatott, hol súlyos riffes-groove-os, hol pedig elszállt-absztrakt jazzmetállal operáló lemez - ahogy a tagok mondják - igazán nem "esküvői jazz". Ehelyett sodró, dübörgő, energiáktól duzzadó szabad zene, az improvizáció és a punk közös forrásvidékéről.