Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Ma jelenik meg a budapesti Fangler's első teljes albuma, a Tisztul. A lemez fontos mérföldkő az igényes, mégis közérthető pop rockban utazó zenekar számára, hiszen az indulás óta befektetett több évnyi munka és építkezés gyümölcse ért be a most megjelent kilenc dal képében. Az albumot, melyet a zenekar tagjai dalról dalra is bemutatnak a hajtás után, először nálunk hallgathatjátok meg.
Néhány dal stúdióváltozatát már ismerheti a közönség, ugyanakkor az album gerincét a friss szerzemények adják. A lemez a SuperSize Recording és az LV stúdiókban készült, Fejér Dániel, vagy ahogy a szakmában mindenki ismeri, Dexter hangmérnöki vezénylete alatt, aki a keverést és a masteringet is készítette. Ugyan az albumon nem a legideálisabb időbeosztásban, leginkább munkanapok után, éjszakába nyúló estéken tudott dolgozni a zenekar, nagyon büszkék a végeredményre. A dalokat K. Fangler Péter énekes és Szabó Zoltán gitáros mutatják be a Lángoló közönségének.
Peti: A Tisztul két oldalról is megközelíthető. Az egyik talán nekünk fontos, a másik kifelé lehet érdekes. Nagyon szeretünk együtt zenélni így öten, és nagy lépcső volt elkészíteni az első nagylemezünket, formába öntve az alakulás óta írt zenéink gerincét. Kifelé egy olyan "tisztulás", ami bárkivel megtörténik, amikor felnő, vonatkozzon ez a kapcsolatokra, a családunkra, az álmainkra, vagy akár a küldetésünkre.
Y Generáció
Peti: A lemezen hallható egy intró, amit a koncerteken is használunk mostanában. Annyira szeretjük azt a hangulatot, amikor a színpad mellett "várakozunk" az utolsó pillanatokban, hogy arra gondoltunk, valamennyit ebből az érzésből megpróbálunk felcsempészni a lemezre is. Az Y egy olyan dal, ami egy picit körbenéz, hogy mi is zajlik a korosztályunk fejében, amikor buliznak vagy közelednek egymás felé. Talán egy kicsit keményebb lett hozzánk képest, de ez a lemez amúgy sem egy kaptafára készült, vannak rajta húzósabb és lazább zenék is.
Zoli: Ez az első dal, amit már a zenekar új felállásában, Verók Andris és Tóth Bandi közreműködésével raktunk össze. Elég nehéz szülés volt, Andris gitárhangzása és stílusa szolgáltatja a dal alapját, és később, a hangszerelés során kerültek bele a billentyűs szólamok. Ez nekem is egy tanulási folyamat volt, mivel ezeknek egy részét én játszottam fel a lemezre. Általában ez a koncertkezdő dalunk, elég húzós, intenzív szám, ezért nyitjuk az albumot is ezzel.
Még egyszer
Peti: Dal a sokadik újrakezdésről, legyen az hivatás, szerelem, vagy az álmaink. Sokszor van olyan az életben, hogy felkelünk, és azt mondjuk: "Oké, most az egyszer még megteszem, lesz, ami lesz". Talán az utolsó újrakezdésekben rejlik a boldogság kulcsa, az hogy végül tényleg megérkezünk valahova. Ezzel a dallal harangoztuk be a lemezt pár héttel ezelőtt a Lángoló Gitárokon.
Zoli: Eredetileg ez egy rockosabb dal volt, de aztán nekiálltunk trükközni a ritmikával, és ettől nem azt mondom, hogy táncolhatóbb, de kicsit könnyedebb hangvételű lett. Aki jó fülessel hallgatja a lemezt, észrevehet egy halkan beúszó sidechaint, egyfajta pulzáló szintibasszust, amitől kap egy modern lüktetést a dal. Persze ezt nem túloztuk el - ha nagyon trendik akartunk volna lenni, hangsúlyosabbá is tehettük volna, hiszen a mostani rádiós mainstream zenékben rendszeresen találhatók ilyen megoldások, de a végleges keverésnél inkább a gitárok kerültek előtérbe.
Tisztul
Peti: A címadó. Egy picivel "nagyobb súly nehezedik" erre a dalra. Pásztor Simi írta a szövegét, és a meghallgatása után 24 órával jött az email, benne a majdnem kész szöveggel. Nagy megtiszteltetés persze, és örültünk, hogy sikerült egy érdekes világot behúzni a dalaink közé. Leültünk együtt Simivel, és pár óra alatt "összeénekeltük" a szöveget. Ez lett a végeredmény.
Zoli: Ennek a megírása is elég érdekes folyamat volt, mivel egy mára már kifejezetten standard harmóniakörre épül. Nemrég voltam Szakos Krisztián előadásán a Dalszerző Expón, ahol többek között arról is szó volt, hogy a mai populáris zenékben már nemcsak a refrén fontos, hanem az úgynevezett "hook" is. Ez egy egyszerűen felidézhető, repetitív dallam a dalban, a David Guetta, Avicii-féle előadók gyakorlatilag ezekre építik a zenéiket. És mivel ezek pár hangból állnak, kis túlzással mára már szinte minden variációt megírtak, és rengetegen kiválogatták közülük a jókat. Ebben a dalban mi is egy hasonló megoldással kísérleteztünk, és úgy oldottuk meg, hogy ez a hook ne legyen elcsépelt, hogy megtöbbszöröztünk egy csordavokált. Ez persze háttérvokál, de ezzel a megoldással nagyon vastagon szól. Szerintem ez az egyik legjobb dalunk, és a közönség is nagyon lelkesen fogadja a koncerteken.
Belső Hang
Peti: Ezen talán egy kicsit sokat ültünk. Több felemás szöveg született hozzá, és az utolsó pillanatban sikerült megírni - a feléneklés határideje mindig jó múzsa! Végig éreztük, hogy a zene ott van, és aztán jó lett a szöveg is. Talán ez volt a kulcs. Ebben a dalban is van csordavokál, a lemezfelvétel kedvenc pillanatainak egyike számomra, amikor visszagondolok, hogy "kiabáltunk fel" mindent Besenyei Áron barátunkkal kiegészülve a Supersize kőtermében.
Zoli: Viszonylag korai dal, amelynek hallgatása közben azt éreztem, hogy sikerült egy nagyon könnyed, mégis magasztos zenei világot megidézni. Vidám érzeted lesz tőle, holott nem egy kifejezetten vidám dal. Ez a hangulat talán a benne lévő U2-szerű visszhangosított gitároknak is köszönhető, ami egy ráülős, szállós hangulatot kölcsönöz a számnak.
Eltört
Peti: Ez az egyik nagy kedvencünk. Ez volt az, amelyiknél először azt éreztük, hogy a barátaink őszintén szeretik egy dalunkat, és ezért mi borzasztóan hálásak vagyunk. Az Eltört egy szerelmi cucc. Itt mindennek vége. Mindannyiunkkal volt már ilyen, talán ezért tud átmenni könnyebben az üzenete.
Zoli: Nagyon nagy küzdelem volt a hangszerelése, mert eredetileg teljesen más világból indultunk vele, mint ahová végül érkeztünk. Az eredeti változatban az akusztikus gitár volt meghatározó, és bár tudtuk, hogy jó a dal, és a közönség is szereti, a megszólalását kicsit avíttasnak éreztük. Az összkép érdekében elkezdtünk kiszedni belőle dolgokat, gyakorlatilag újrahangszereltük a saját dalunkat. Emellett megkértük Nánási Pétert, aki elsősorban filmzenék írásával foglalkozik, hogy írjon hozzá hasonló jellegű vonós szólamokat, amitől jóval magasztosabb, monumentális lett a végleges változat. Hogy ezek a részek hangsúlyosak legyenek, fel kellett áldoznunk néhány dob- és gitárszólamot, és az ilyesmi mindig nagyon nehéz, hiszen nem szívesen engedi el az ember a jó dolgokat
Bonnie és Clyde
Peti: Egy másik kitekintés, amihez Molnár Tomi és Wágner Emil volt az idegenvezető. Emillel könnyű volt együtt dolgozni zeneileg, egy érdekes világot alkottunk meg. Aztán Tomitól jött egy telefon, hogy "oké, de én már nagyon rég akarok írni egy Bonnie és Clyde témájú dalt" Mondtuk, hogy oké, hadd menjen! A koncertjeinken ennél egy GoPro fejpánttal rögzített egész-estés kis videó a vizuál, mi nagyon bírjuk.
Zoli: Volt egy meglévő dalunk, amit odaadtunk Emilnek, hogy hangszerelje át, aminek az lett a vége, hogy gyakorlatilag egy új számot írtunk közösen, egy igazi rockos rádiósláger.
Valami szép
Peti: Ez a dal a zenekar első klipje miatt vált fontossá. Nagyon sokáig ezt használtuk és küldtük mindenhová. Itt éltük meg először, hogy a koncertjeinken látjuk az első sorokban, hogy éneklik a szövegeinket. Ezt a dalt játszották eddig a legtöbbet a rádiók, ezért sok olyan első telefont kaptunk, hogy "hé, most mentek a rádióban!" Az elmúlt két évben mindnyájan nagyon megszerettük, nem volt kérdés, hogy rajta lesz az első nagylemezünkön.
Zoli: Nagyon fontos dal a zenekar fejlődése szempontjából is. Petivel közösen raktuk össze, és egy olyan munkafolyamat indult el vele, ami a dalszerzés terén nagyon jó irányokat nyitott meg. Itt a harmóniamenet nem egy megszokott, egy kaptafára épülő valami, mégis sikerült belőle egy kerek, letisztult dalt írni, annak ellenére, hogy a bridge tartalmaz a mainstream fülek számára akár extrémnek hangzó megoldásokat is.
Gyere szédülj
Peti: A bizonyos első dal... ezzel indult minden. Sokszor szerettük már agyon, sokszor engedtük el, sokszor jut eszünkbe csak úgy a hétköznapokban, és sokszor találkoztunk olyan barátunkkal, aki mosolyogva az arcunkba énekelte, hogy "Rajzolj szívet forró tenyeremen!" Az érzelemmentes kapcsolatokról nem olyan egyszerű "szerelmes" dalt írni, nekünk így sikerült.
Zoli: Az elején leginkább abban gondolkodtunk, hogy akusztikus gitár alapú dalokat ötvözzünk modern hangszereléssel. Ez a szám jelentette a zenekar kiindulópontját, amiből aztán a mai irányvonal is kinőtt. Némi folkos jelleg is kihallható belőle a vonós szólamoknak köszönhetően, amiket Szirtes Edina Mókusnak köszönhetünk.
Vártam Rád
Peti: Egy dal a fiókból. Még öt éve Vereczkei Feri barátomnak mutattam meg először, aki azonnal leült, és zongorán adott egy olyan ízt a dalnak, amiről a zenekar megalakulása óta folyamatosan éreztük, hogy akarunk ilyet a Fangler's világában. A lemezen Cséry Zolit kértük meg, hogy színezze meg a dalt, és hát olvadunk attól, ahogy felzongorázta. A koncerteken ilyenkor sötét van, egy szál zongorával szólal meg, csakúgy, mint a lemezen. Utolsó dalként elköszön, megszorítja, és elengedi a kezed.
Zoli: Zeneileg és szövegileg is nagyon fajsúlyos, érzelmes dal, aminek a hangulatával szerintem nagyon könnyű azonosulni. Az ember életének egyik legfontosabb küldetése, hogy keresi azt, akivel le tudja élni az életét, és ezt a témát a súlyához méltón akartuk feldolgozni. Talán nem túlzás azt mondani, hogy a Tisztul dalai egy hosszú alkotói folyamat, és egy kitartó küzdelem végét jelentik, amelyekben a közös zenekari tapasztalatok mellett a tagok személyes élményei is ott élnek, jók és rosszak egyaránt. Reméljük, hogy a közönség és a szakma részéről egyaránt jó reakciókat kap majd a lemez.
A Fangler's az új albumot jövő csütörtökön, azaz április 19-én mutatja be a Kuplungban, a Primrose Paradise és a Steal The Lights társaságában, szóval aki szeretné élőben is hallani a most bemutatott dalokat, ne csináljon más programot aznap estére!
További infók a Fangler's Facebookján!
