2019.01.16. 14:00 – Lángoló

Nincs megállás, teljes szabadság, totális belső anarchia - Itt a DLRM új nagylemeze

Lángoló Premier

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Mivel az elmúlt időszakban több premierünk is volt a DLRM-hez kapcsolódóan, így az olvasóknak aligha lehet meglepetés, hogy megjelent a rockzenekar új nagylemeze, ami ráadásul szintén itt, a Lángolón mutatkozik be. Sőt, a dalokról is megtudhatunk ezt-azt, miközben hallgatjuk a lemezt. Ehhez csak lejjebb kell tekerni.

A DLRM zenekart 2014-ben alapította Budapesten Szabó Márton és Petróczi Ádám, azóta két kislemez illetve egy nagylemez jelent meg tőlük. Körbeturnézták Európát, folyamatosan úton vannak a, 2018 őszén pedig megnyerték a magyarországi NKA Hangfoglaló Program Induló Előadói versenyét. Ahogy írtuk, ma jelenik meg az új albumuk SuckerPunch címmel, amelynek bemutató nagykoncertje február 6-án lesz Budapesten, az A38-hajón. Az album keveréséért és mastereléséért Nóniusz Gábor producer a felelős, a borító és az artwork Nóvé Soma (Middlemist Red) munkáját dicséri. A dalok a zenekar életének sorsfordító eseményeit foglalják keretbe, erre utal a Suckerpunch cím is, de erről bővebben a lejátszó alatt. A zenét Szabó Márton és Petróczi Ádám közösen írják, míg a személyes hangvételű, őszintén szókimondó szövegeket a frontember, Szabó Márton jegyzi.

A zenekar a lemez megjelenése után újra turnéra indul Európába, szóval aki szereti a Royal Blood, Queens of the Stone Age, Nirvana, The Vines, The Blinders, Kadavar zenéjét, akár a DLRM lehet a következő kedvence.

3C - a lemez legrégebben íródott dala, egy éve már pörgetjük is koncerteken, úgyhogy valamennyire ismerős lehet a téma. Spontán született meg a szám elejétől a végéig, egy jammelésből jött ki végleges formájában, utána csak nagyon minimális változtatásokat tettünk bele. A szövegre nagy hatással volt az előző évi folyamatos vándorzenészkedés. Nincs megállás, teljes szabadság és totális belső anarchia.

Swim Through - Ez a szám is egy spontán jammelésből született kicsit több mint egy éve, pont amikor az akkori próbatermünkben nem volt fűtés és kb. 3 fokban, nagykabátokban, sapka-sálban beöltözve elszálltunk kicsit, és ez lett a végeredmény. Azóta ez a szám sokat formálódott, a szöveg egyszerűsége erősíti a dal monotonitását, egy kicsit tribal-os keretbe illesztett, úszó zúzda középpel. Lassan evezel egy csónakban a holdfényben, és sosem éred el a világítótornyot.

New Era - Marci írta az egészet 2 óra alatt egyik augusztus reggel. Az új kezdete és a régi vége, láncok lerázása, orosz rulett, megrészegülés az ismeretlentől és tömény bunkóság.

Need No More - Edi hozta a témát, a teremben összeraktuk és ez lett a lemez leglazább, legtáncolósabb száma. Dinamika, önbizalom, tesztoszteron, hangos nevetés, ideális nyári este az első 5 sör után.

Law Of Inertia - A szám alapja kb. másfél éve egy olyan jammelésből született amikor Tomi dobolt, Edi basszerozott és Marci gitározott és a dal fő témáját, ami a versszakok előtt hallható, majdnem 2 órán keresztül megállás nélkül játszottuk. Utána bármikor elővettük ezt a témát, legalább negyed óráig nyomtuk. Nem tudtunk vele leállni, egyikünk sem tudta abbahagyni, teljesen megbabonázott. Olyan érzésünk volt, mint amikor egy múzsa pórázon vezet, ami valójában nincs is a nyakadban. Mindig azt mondjuk, hogy ezt sosem fogjuk megunni. Viaszt kéne önteni a fülünkbe, hogy ne halljuk a szirének énekét, de a kísértést képtelenség legyőzni. Sóvárgás, csodálat, elegancia, napsütés, amikor hideg van, eső, amikor szárazság van, plafonra ragasztott söralátétek.

Ladybird & Candylight - Régi kis kalandocska ihlette, a szám pont olyan édes, mint a francia sütemények, amit cuki cukrászlányok árulnak csillogó szemmel és fülig érő mosollyal. A napot ki kell maxolni, aztán másnap tiszta lap és ismétlés. Így lesznek olyan fejezetek, amit bármikor örömmel olvasunk vissza. Nyitott csapok, cigi, tea, kócos haj, olyan őszinteség, hogy mindenki azt hiszi kamuzol, de azért közben legszívesebben te is elröhögnéd magad.

Anthem for LeModjo - Megint egy kocsmáról írtunk számot. Sajnos bezárt egy számunkra nagyon sokat jelentő hely, a Franciaországi Lilleben található LeModjo bar. 4x tértünk vissza erre a helyre koncertezni, rengeteg elmebeteg és random sztorit tudnánk erről mesélni, a helyi közeg kb. családjaként tekintett már ránk, hatalmas bulik és pogók. A világ legpunkabb kocsmája volt, az egyszerre legelvetemültebb és legjószívűbb tulajdonossal a földön. Ilyen pár négyzetméter anarchiára mindenhol szükség lenne. Kutyaszar, barnasör, hóesés, joker, földönalvás, testvériség. Liberté c’est la vie!

I’m certainly losing the plot - Az őrület határán. Akárhányszor felmászol a létra tetejére, ő alulról felgyújtja. Minden összejön, pont úgy, ahogy nem kéne, de ez az ár amit fizetsz a hosszútávú belső biztonságért. Bartók Béla békepipát gyújt.

Corner of the circle - A körről kialakult az a tévhit, hogy nincs sarka. Valójában végtelen számú sarkok együttese.

Should - Talán a legpunkabb számunk. Egy éve játsszuk és sokáig nem volt kész szöveg a refrénen kívül, úgyhogy a versszakokat csak halandzsázva nyomta Marci. Piszok, füst és összeköpködött padló. Tudom, hogy mit kéne tennem, és most már biztos is vagyok benne.

Hear no Evil - Az első végig igazán lassú számunk. Türelem, keringő, lebegés, hegycsúcsokra kiülés.

Stronghold - Pincében vagy, hideg van, mindenhol hatalmas szőrös pókok mászkálnak, lefelé futsz egy csigalépcsőn, aminek sosincs vége. Csak ketten vagytok. Te és te. Ez életed legvéresebb küzdelme. Menekülsz, de minél jobb rejtekhelyet találsz, annál láthatóbb vagy. És közben a saját arcodba nevetsz.


premier dlrm



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása