2019.02.28. 09:42 – Dankó Gábor

Pop volt ez, nem jazz - Ilyen koncerteket láttunk a Dubai Jazz Festivalon

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

52793046_2044244678958173_8703232500668825600_n.jpg

Azért mentünk ki Dubajba, hogy megnézzük, milyen ott egy fesztivál. Ezt le is írtuk ebben a cikkben, most pedig magáról a zenéről is szó lesz. Mert ugye konkrétan egy zenei fesztiválról van szó, nem például a Dubai Food Festivalról, amivel ottlétünkkor tele volt aggatva a város, vagy az egyéb más fesztiválról, ami folyamatosan lekötheti a Dubajba utazók figyelmét a helyi látványosságok mellett.

Az Emirates Airlines Dubai Jazz Festivalon ugyan vannak jazz- vagy jazzhez közeli zenekarok, de valójában ez egy könnyűzenei rendezvény a város Media City nevű részén, annak is az Amphitheatre nevű kvázi parkjában. Itt lépett fel idén a Snow Patrol, a Jamiroquai és Alicia Keys, illetve az ő előzenekaraik. Mi a Snow Patrol napját láttuk, ahol a Vandalye és Frédéric Yonnet melegítette be a közönséget.

A Vandalye nevét életemben nem hallottam, ami nem is csoda, Facebookon is csupán 1500 követőjük van. Talán egy EP-jük jelent meg összesen, nagylemeznek egyelőre nyomát sem találtam. De akkor hogy kerültek egy ilyen fesztiválra? Úgy, hogy ők egy dubaji zenekar, gyakorlatilag minden, az Egyesül Arab Emirátusokba tévedő nagy előadó előtt fellépnek. Voltak például Elton John előtt, ami tényleg nagy dolog szokott lenni egy zenekar életében még sok nagylemezzel a háta mögött is. Szóval ők nyitottak az első napon, amikor még csak lézengtek az emberek a színpad előtt.

Amúgy nem rossz amit művel a csapat, alternatív folk rock, amiben mozognak, és ugyan sok eredetiség nincs bennük, de elég jól összeszedték a hatásaikat, amiben egyszerre bukkan fel a Mumford & Sons és a Bon Iver is. Élőben is pont ilyenek, senkit nem zavarnak, nem okoznak katarzis, de nem is akarod lezavarni őket. Pont jó volt arra, hogy frissen érkezve egyből egy jó koncerten találjuk magunkat, és ne egy üres színpad nézzen velünk szembe. Utólag pedig kiderült, gyakorlatilag ők voltak az este legizgalmasabb fellépői.

Az utánuk színpadra kerülő Frédéric Yonnet neve viszont valahonnan ismerős volt, bár azt nem mondtam volna meg, hogy honnan. Pláne azt, hogy egy francia szájharmonikásról van szó (a franciára azért jól tippeltem volna). Onnan híres ő egyébként, hogy néha tagja volt Prince zenekarának és Stevie Wonderrel is fellépett egykor, de mint session zenész is ismert olyanok mellől, mint Justin Bieber, Erykah Badu, John Legend vagy Randy Jackson.

52915647_2044244652291509_636975260956098560_n.jpg

Egy komplett zenekarral lépett fel, és alap volt, hogy ez valami instrumentális zene lesz, viszont végül mégsem tűnt annak, mivel Yonnet egy csomót dumált, és teljesen betöltötte a frontember szerepét. Yonnet ráadásul ki akart szolgálni mindenkit, néha már-már metálosan szólalt meg a színpad, majd a következő pillanatban már soft jazz volt, vagy valami progrockos rész, aztán jött a funky vagy a soul. A zenekara, pláne a ritumusszekciója egyébként kiváló volt, őket gyakorlatilag el lehetett nézni az egész fellépés alatt, amitől Yonnet azt remélte, megváltozik az emberekben a gondolkodás a szájharmonikáról. Igen, most már tudom, hogy nem csak blueskoncertet lehet vele lenyomni teljes hosszában.

Amíg Yonnet valamennyire illett a Dubai Jazz Festival nevében lévő műfajba, addig a Snow Patrol egyáltalán nem. Gary Lightbody frontember meg is jegyezte, hogy mivel az ő jazzük rettenetesen rossz, így ha megengedi az akkorra már igen méretesre duzzadt közönség, nem játszanának azt. Helyette jöttek az északír zenekar slágerei, amiket valószínűleg egy csomó olyan ember is ismer, akik soha nem hallották még csak a csapat nevét sem. Tessék például meghallgatni ezt:

Na ugye, pláne ha valaki látott egy Grace Klinika részt is. Ott folyamatosan ilyen zene ment, ha éppen valaki szomorú volt, szerelmes volt, ábrándozott, sírt vagy valamilyen érzelmet mutatott. Igazából ez le is írja, hogy milyen a hétlemezes alternatív popzenekar zenéje, akik mellesleg már Magyarországon is felléptek korábban többször is. Ez amúgy gyanús is volt, ezért ott, Dubajban, a koncert alatt kezdtem kutani, láthattam-e őket, aztán kiderült, hogy igen, biztosan ott voltam a Volt fesztiválon a fellépésük alatt, de csak az utánuk jövő Skrillexre emlékszem. És elvileg a 2009-es szigetes fellépésükön is ott lehettem, de ezt már végképp nem tudom.

Erre viszont fogok emlékezni, már csak azért is, mert Dubajban láttam őket, az meg ugye nem a szokványos fesztiválkörnyezet. Egyébként alapjában véve nem volt rossz a koncert, remekül szólt, szimpatikusak voltak, a látvány is pont illett hozzájuk stb. Csak hát a zenéjük olyan, amit ugyan nem kapcsolsz ki, ha meghallod, lehet még be is jön, de pár perccel utána már el is felejtetted az egészet. Tulajdonképpen zsenik, hogy egy ennyire semleges zenével ilyen népszerűek lettek, ezt viszont a már említett sorozatban való szereplés is erősen befolyásolta. Amúgy mivel mindenki ezzel azonosítja őket, utálják is rendesen a tagok a sorozatot, az viszont már más kérdés, hogy emiatt mennek egyáltalán emberek a koncertjeikre ilyen sokan. Ezek az emberek pedig jól elvannak a fellépésük alatt, és garantáltan kedvesen mosolyogva távoznak a helyszínről, ahogy történt ez a dubaji felhőkarcolók között is a kellemes téli, éjszakai plusz 20 fokban.


fesztivál #emirates dubai jazz festival



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása