Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Tavaly jelent meg az Angertea Nr. 4: Songs Exhaled című lemeze, amiről a No Computation dal márciusban felkerül majd a neves Terrorizer metálmagazin CD mellékletére. Most viszont nem ennek a klipjét mutatjuk be, hanem a frappáns című Meeting Satan on the Way to Personal Desertificationt, amiben egy csajbuliból váratlanul valami szörnyűség lesz. Alább a videó, valamint egy mikrointerjú Mihály Gergely frontemberrel.
A Corny egy viszonylag friss zenekar, még csak két és fél éves, most azonban elérkezett az ideje, hogy megjelenjen az első hivatalos EP-jük, az On a Mission, melynek itt és most van a premierje. A zenekar ideológiájáról, a szokatlan összetételű EP-ről és elhivatottságról beszélgettünk a zenekar vezetőjével, Tolnai Csabával. A zenekar következő koncertje február 23-án szombaton lesz a Kuplungban.
Lehet-e annál jobb döntés, amikor valaki eljut arra pontra, hogy innentől kezdve csak olyan zenével foglalkozik, amit kompromisszumok nélkül egy adott pillanatban magáról hámoz le? Az más kérdés, hogy ezt elhatározhatják olyanok is, akik aztán nem képesek megvalósítani, csak a tenyerük izzad. Tisch Bálint viszont nem izzad, nem alszik és nem is eszik, de cserébe ügyes. Több zenekar és még több produceri meló után Under 1 Meter Snow albumára már a külföldi electro szcénában is többen hegyezik a ceruzájukat. Tánc, bugyi, pénztárca: itt a Der Tisch.
„Pofátlanul kényelmes helyzet, hogy minden készen jött, mindig csak felkéréseket kaptam” – emlékszik vissza Presser Gábor, ellenben zenekarvezetői munkásságával a legkevésbé sem elégedett, a Popfesztivál rockellenességével kapcsolatos vélekedést pedig hibás értelmezésnek tartja. Hol dolgoznak az általa kreált tengelykezű félemberek? Tényleg gorombán bánik az újságírókkal? Mi hiányzik neki legjobban a régi LGT-ből? A Loksi február február 15. és 17. között tripláz a Budapest Arénában, az együttes vezetője és fő zeneszerzője ebből az apropóból adott a Lángolónak rekordhosszúságú interjút, melynek külön érdekessége, hogy szépkorú magyar rockzenész szájából talán első alkalommal hangzott el a kijelentés: nem sok esélyt adott volna maguknak, ha az országba szabadon beáramló angolszász rockzenével is fel kellett volna venniük a versenyt. (Fotók: Huszti István)
Slash az utolsó nagy rockistenek egyike. Ő az, aki ugyanúgy beleállt a rockerszerepbe, mint Lemmy, és soha a büdös életbe' ki nem fog lépni belőle. Jó, már nem olyan vékony, mint 20 éve volt, és már nem is nagyon iszik, mióta pacemakerrel kell élnie, de ez a színpadon nem látszik rajta, a szólólemezei vagy a Velvet Revolveres anyagok mind ugyanarról az őszinte rockzenéről szólnak, amiért megint tízezrek mennek el a koncertjeire. Az ideje viszont elég drága, így a ma esti buli előtt mindössze tíz percet kaptunk (négy kollégával közösen) egy kerekasztal-interjúra, amin nem lehetett kérdezni arról amiről mindenki szokta, azaz a Guns 'n' Rosesről. Nem bántuk. (Fotó: Huszti István)
Magyarként mindenképpen egyedülálló zenei sikert 
Meghökkentő sztárfelhozatallal érkezik Budapestre február 16-án a magyar származású zenész és producer, Leslie Mandoki, akit választott hazájában már nem csupán a Dschinghis Khan című 1979-es diszkósláger túlmozgásos énekeseként, hanem többek között Angela Merkel kampánydalának szerzőjeként tartanak számon. Az 1975-ben még Mándoki László néven Nyugat-Németországba emigrált dzsesszdobos pályafutása szülőhazájában jórészt ismeretlen, azonban tavaly a magyar állam is kitüntetéssel ismerte el a zenész munkásságát, aki egy hónap múlva Budapesten látja vendégül a német politikai-gazdasági elit tagjait. Mi köze a krautrocknak Goethe levelezéséhez? Tartott-e attól, hogy a popsztárkodás véget vet a karrierjének? Van-e olyan magyar párt, amelynek szívesen dolgozna? Európa egyik legbefolyásosabb zenészével, a világ egyik legjobban berendezett stúdiójának tulajdonosával koncertjének sajtótájékoztatóján beszélgettünk. (Fotók: Huszti István)
„Urbánus művészet, új kortárs műfaj született, aminek Magyarországon vannak a gyökerei” – emlékezik vissza az eredetileg építészmérnök végzettségű népzenekutató, Sebő Ferenc, aki a hazai táncházmozgalom legnagyobb sikerének azt tartja, hogy a népzene manapság már nem számít ciki dolognak, de visszautasítja, ha a munkássága kapcsán hagyományőrzést emlegetnek. Fellelhető-e még autentikus népzene? Hány tánclépés szükségeltetik az udvarláshoz? Vajon milyen elfeledett korszakra lelt Bartók a magyar folklórkincsben, és miért fontos az anyanyelvünkön énekelni? A tavaly Kossuth-díjjal kitüntetett egyetemi tanárral, a Sebő együttes vezetőjével többek között ezekről beszélgettünk. (Fotók: Nagyillés Szilárd)
Legutóbb