Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Vagy tán az új, autista Leonard Cohen? Fene se tudja. Annyi viszont bizonyos, hogy a mélynövésű, Luis Suarez-fogazatú Juan az egyetemes singer-songwriter kategória egyik legkarizmatikusabb új trónkövetelője, akinek nem oly rég megjelent új albuma máris ismétlésre van állítva az érzékenyebb háztartásokban.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Egy évvel ezelőtt nagy vihart kavart A-Trak összegzése, amiben 2014-et a hip-hop egyik legjobb évének nevezte. A kanadai dj/producer/kiadótulaj írásában jól érvel, szakértelmét vétek lenne vitatni, mégis rengetegen tették fel a kérdést: hogy lenne az a műfaj legjobb éve, aminek a központi figurája Young Thug?! 2015-tel kapcsolatban jóval szerencsésebbek vagyunk. Leültünk autóskártyázni a többi zenei műfaj rajongóival, de a mi kezünkben van a Ferrari.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Nem csak magyar, de nemzetközi színtéren is elképesztően erős volt az év, simán összejönne még az alábbiakon túl másik tíz-húsz olyan album, ami legfeljebb csak hajszállal marad el a legnagyobb kedvencektől. Ahogy a magyarnál, itt is csak abc-sorrendben tárgyaljuk a felhozatalt.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Az igen erős hazai világzenei felhozatalból nehéz csak tízet kiválasztani, ezért az a minimum, hogy hozzácsaltunk plusz egyet. Az így kialakult kép megnyugtatóan színes, és ismerve nemzetközi world music trendeket és zenekarokat, bátran kijelenthetjük, a magyar világzenénél nem találni jobbat széles e világon. Sorrendet nem lenne értelme felállítani, ezért haladjunk abc-rendben.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Szán helyett repülő lila Cadillac, rénszarvas helyett aganccsal díszített kutya. A kívánság listán platina ékszerek és aranyfogak, az ünnepek alatt pedig a legjobb program a szex. A karácsonyi hip-hop szám létező kategória a műfajon belül, ráadásul végtelenül szórakoztató. Laza klisépuffogtatás, egy olyan ritka pillanat, mikor egy kis időre, a rap legnagyobbjai sem veszik túl komolyan magukat. Itthon az Animal Cannibals és Ganxsta Zolee is elkészítették a saját karácsonyi felvételüket, az alábbi listában azonban tengerentúli hip-hop előadók és szerzeményeik szerepelnek, amik nem utolsósorban garantáltan feldobják a Last Christmas-től fuldokló karácsonyi partyt. (Nyitókép: Meyhem Lauren – Money In My Pocket /Fool’s Gold)
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Minden különösebb apropó nélkül átfutjuk, hogy miképpen viszonyult a Queen a Beatles zenéjéhez, illetve az ex-beatle-k a Queenhez. (Nyitókép: McCartney és Mercury - meg Bono - az 1985-ös, Wembley stadionban megrendezett Live Aid koncert fináléjában. – King Mercury – vélekedett Freddie-ről McCartney.)
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Az utóbbi napok zenei hírei Adele hihetetlen sikerei mellett Sinéad O’Connor teljes összeomlásáról szóltak. Az ír énekesnő legfrissebb, pár órája kitett facebookos bejegyzése éppen arról szól, hogy joga van a halálhoz, és élni is fog vele. Az énekesnőről az Index írt egy szép nagy cikket, azt el lehet olvasni, ha képbe akarunk kerülni mik vezethettek ahhoz, hogy O’Connor megint a pszichiátriára került. Viszont rajta kívül is van még pár zenész, akik nem csak a zenéjükről híresek, hanem, hogy sok időt töltenek/töltöttek kórházban vagy a gyógyszerikkel. És persze a művészetük szorosan össze is függ a mentális zavarukkal.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Lezajlott a 2015-ös WOMEX, a world music, azaz világzene legnagyobb és legjelentősebb szakmai vására, a 21. a sorban. Ami nekünk, magyaroknak igazán jelentőssé tette, hogy ez a budapesti volt az első közép-kelet-európai rendezésű. A Hangvető lett a szerencsés, akit a főszervező Piranha Arts vont be a helyi munkába, és ott téblábolva nagyon úgy nézett ki, hogy jó munkát végeztek: remek hangulat uralkodott és úgy látszott, folyékonyan mennek a dolgok. Nagy volt a nyüzsgés, idén 2500-an delegáltak több mint 90 országból, 680 kiállítóval, olyan új szereplőkkel, mint Koszovó, Tunézia és Chile. A konferenciák témáit nem lehet elsődleges vezérfonalra felfűzni, de az egész főleg a szakmaiság körüljárása, a produkciók értékesítése, és természetesen a világot egyébként is folyamatos politikai mozgásban tartó migrációs kérdés körül forgott. Igazából és elsősorban viszont a barátkozásról és kapcsolatépítésről szól itt minden, kevés tényleges üzletkötés történik a pár nap alatt - miközben azért persze mindenki reménykedik. Bár az 1994-es alapítók közül már csak pár tucatnyian vannak benne - nyilvánvalóan megtörténtek a generációváltások -, láthatóan sokan ismerik egymást, megy a nagy ölelgetés, és kiadványok csereberéje. (Csak zárójelben: hagyományos értelemben vett lemezkiadó alig akad már a standok között, persze tele van még minden CD-kkel, hiszen azt mégis csak oda lehet adni, aktualizálni egy-egy adott produkciót – mert minden erről szól, mindenki produkciós cégként van jelen az általa kínált előadókat kínálva.) Délutánonként aztán a standok nagy része igazán beindult, kinyíltak a piás palackok, ment a koccintás, szívesen bevonva akárki arra járót. Próbáltam belőni, melyik nemzet fiai járnak élen a dáridóval, de a sztereotípiák nem feltétlenül működnek – a japánok ugyanúgy töltögettek, mint a latinok, de azért a legnagyobb hangulat a brazil stand körül alakult ki, illetve a britek is pezsegtek rendesen (náluk DJ-zett hazánkfia, a Mana Mana Recordsos Suefo is, már amikor épp nem kapcsolatokat épített két kiadványával). A Vinylrecorder standját is sokan felkeresték, itt két öreg szaki tolta, reklámcélból bárkinek vágtak hozott dalból egy egypéldányos lemezt. De szigorúan mindenkinek csak egyet, állítólag jó az arcmemóriájuk. A lemez a csali, a vágógépet magát árusítják sok éve, 3200 euró az ára. A WOMEX simán kiváltja a résztvevőkből az addikciót, mint minden jó hangulatú rendezvény, már vasárnap a www.womex.com főoldalán a résztvevőknek való megköszönésen és a díjak említésen kívül (idén Cheikh Lo lett életműdíjas, a legjobb label címkéjét pedig már másodjára a Glitterbeat kapta) úgy zárták a rövid üdvözlést, hogy „Nagyszerű és gyümölcsöző időt töltöttünk együtt, és már alig várjuk, hogy újra üdvözölhessünk 2016-ban a 22. WOMEX-en, Santiago de Compostelában”.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
A dalmegosztás rovatunk most egy kifejezetten metálos válogatással jelentkezik, igaz, van itt még próza is, de ez szépen megfér az agyontorzított gitárok mellett. Tessék lejjebb tekerni egy kis zsizsgésért.