Lángoló Gitárok

Az a szép abban igazán, hogy egy politikus 2017 szeptemberében részben kiheréli egy metalzenekar művészi szabadságát, hogy temérdek kérdést vet fel, és melegágya lehet egy talán soha véget nem érő vitának. Ez az írás akár bele is vezethetne minket a teológia bugyraiba, esetleg naphosszat elmélkedhetnénk egy képviselőről, aki borzalmasan mérges, mert megbukott hátrafele nyalizá… nyilazásból, de ami igazán bántó az egész történetben az az, hogy egy jelenleg nagyon is jól működő, szépreményű zenekart valamelyest térdre kényszerített a cenzúra.

A Lángolón lényegében már hagyomány, hogy minden évben megnézzük a SZIN-t a Tisza partján, idén sem szakítottunk ezzel, mint ahogy azzal sem, hogy részletesen elmondjuk, milyenek voltak a koncertek és dj-szettek, amiket hallottunk. Az alábbiakban többek között az Enter Shikari, Naughty Boy, INNA, Calyx & Teebee, NOËP, a Tankcsapda, a Halott Pénz, az Ivan & The Parazol, az Intim Torna Illegál, Majka & Curtis és a Punnany Massif fellépéseiről lesz szó, és még sok másról is. Idei monstre beszámolónk a Szegedi Ifjúsági Napokról. (Fotók: SZIN Facebook)

Megjelent a legendás 1000 tagú zenekar, a Rockin’1000 új klipje, amit a Mont Blanc lábánál vettek fel. Sok kérdést hallok ilyenkor. Ezt hogyan csinálják? Hogy lehet 1000 embert így összehangolni? Hogy veszik fel a zenét? Hogyan működik az egész? Elmondom. Mert ott voltam. Egy voltam az ezerből. (Nyitókép: Marco Travaglini; záró galéria: Andrea Bardi)

A gyűjtő aki volt hanglemez kereskedő, zenei újságíró, rádiós szerkesztő, promoter, DJ, hanglemez kiadó és civilben is megszállott zenerajongó. Ő Lakatos Sándor azaz DJ Suefo, akivel folytatódik a lemezgyűjtők lemezfüggők sorozatunk Kovács Tamás vezetésével.

A jubileumi Szigetre a Világzenei Színpad szervezői is nagy ívű keresztmetszetét hozták össze ennek a színes-szagos műfajnak – ami valójában messze nem lőhető be sem szűk, de még tágabb zsánerként sem, azaz a műfaji jellemzők legfeljebb egy-egy tájegység, ország, vagy kultúrkör mentén jelenthetnek konkrétabb ismertetőjegyeket. Nem lesz hiány idén sem a visszatérő nagy nevekben éppúgy, mint nálunk először koncertező friss és épp befutás előtt álló bandákban, de az biztos, hogy a világzene nagyjából minden szegmense érintve lesz, márpedig egy-egy ilyen érintés csodákra képes és ünnepi hangulatba hozhatja a gyanútlan arra járót. A nulladik nap (10-e csütörtök) csak a magyar bandáké, a többi pedig minden értelemben vegyes, és meg se próbálunk sem rendet vágni, sem pedig az egész programot végigvenni – a befutott bandákra (Goran Bregovic Wedding And Funeral Band, Leningrad, Orchestre National de Barbés, PASO, Besh o droM, Bohemian Betyars) úgyis tömeg verődik össze komolyabb rásegítés nélkül -, kicsemegéztük tehát azt a tíz külföldi fellépőt, akiket nem érdemes kihagyni, ha valakinek épp a Szigeten lenne dolga a héten.

Luc Besson filmje olyan lett, mint az Avatar jobb és Az ötödik elem gyengébb pillanatinak keveréke. Minden idők legdrágább francia mozija ez egy nagy látványorgiával és egy kicsit széteső forgatókönyvvel, amiben még Rihannák is jutott egy szerep.

Egy neves zenei fesztiválon az embernek kár lenne megnézni egy színházi előadást, ahelyett, hogy rendeltetésszerűen sört inna, és a koncertek között cirkálna, ugye? Hát nem. Pár fesztivált és koncertet a hátunk mögött tudva elérhetünk abba a stádiumba – vagy korba? –, amikor már inkább nézünk meg Fishing On Orfűn egy színházi előadást, minthogy még egy Ivan and a Parazolt álljunk végig a színpad előtt. És milyen jó, hogy ezen a fesztiválon még ez is működik – mondjuk a folyamatos melegvízellátás továbbra sem. (Fotók: Fishing on Orfű)

Mostanra eléggé tisztán látszik, hogy a legújabb Alien film bukta lett. Bár a kiadásait már a harmadik hétre sikerült behoznia, robbantani semmilyen szinten nem tudott. Maga Ridley Scott is elismerte, hogy lehet nem a legjobb irányba vitte a folytatást és ezzel úgy néz ki a legtöbb kritikus egyetért. Persze nem lett végtelenül béna az Alien: Covenant, de ami a legrosszabb, hogy a fékezhetetlen várakozás érzését a filmmel kapcsolatban mostanra felváltotta a könnyű feledés, ami minden kritikus negatív beszámolójától rosszabb.

Talán 1992 lehetett, mikor ültem a gyöngyösi Vak Bottyán János középiskola konditermében, és elsősként néztem az ott éppen súlyt emlegető negyedikes csávó válltetoválását. Ilyen összevisszaságnak tűnt, mintha egy rakás láb keringene egy háromszögbe pakolt gyújtógyertya körül. Jól nézett ki, olyan pszichedelikus volt, bár szerintem még azt sem tudtam mit jelent ez a szó. A kép aztán örökre beégett a tudatomba.

Kovács Tamás lemezgyűjtőkről, lemezfüggőkről szóló videósorozatának mostani alanya Nádori Péter, aki negyven éve él ennek a szenvedélynek. A videóban elmeséli milyen volt a szocializmusban a gyűjtés és milyen ma. Hallhatunk arról, hogy az évtizedeken keresztül épített rendszer, ahol minden könnyen megtalálható volt, hogyan omlott össze egy költözéssel. A gyerekszínész gázsitól az amerikai poggyász túlsúlyig miken megy keresztül az ember, ha gyűjtő. Nádori Péter többek között volt a Quart, a Hvg.hu illetve az Origó főszerkesztője, a Magyar Narancs szerkesztője, de volt elnöke, illetve jelenleg is elnökségi tagja a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének, hogy csak pár dolgot soroljunk fel a magyar médiában eltöltött karrierjéből. Emellett természetesen zenefanatikus.

Feathers címmel április elején jelent meg Sena új szólólemeze, amiről nemrég bemutattuk a Play (Pa Ba Ba) című dalhoz készült klipet. Most viszont tovább megyünk, és magát Senát kértük fel, hogy mutassa be az album dalait egyenként. Természetesen olvasás közben lehet is hallgatni alább a lemezt is, hogy teljes legyen az információáradat. Sena legközelebbi koncertje május 5-én lesz a Marczibányi Téri Művelődési Központban.

A hétvégén Kaliforniában lezajlott a Coachella fesztivál első fele, ezzel pedig kezdetét vette a fesztiválszezon. Ami ugye nettó marhaság, hiszen fesztiválok egész évben vannak, de akkor nevezzük nyári fesztiválszezon-indítónak a legendás amerikai bulicunamit. Te hová mész idén? Igen, tudom, unod a Szigetet, kellene már valami más, nyilván a Soundra nem mész, mert az nem a te zenéd, Sopronban nem férsz el, de mégis jó lenne egy király fesztivál, nagy nevekkel. Ezért persze túl messzire nem akarsz elmenni. Megértelek, nem is kell.