Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Az amerikai független színtér egyik legokosabb és legegyedibb hangú zenekara, a Jonathan Meiburg vezette Shearwater az év elején jelentette meg tizedik nagylemezét. A hatalmas kritikai sikert aratott Jet Plane and Oxbow turnéján az austini együttes Budapesten is fellép, az A38 Hajó tetőteraszán.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Amikor alig pár hete az Akvárium mosdójában kihelyezett plakátról értesültem, hogy Shearwater koncert lesz Budapesten, egy darabig értetlenül álltam, majd elkezdtem örülni neki, habár érteni továbbra sem értettem a szervezők önsorsrontó húzását. Habár az anyazenekarnak tekinthető Okkervil River a Budapestről egyébként is lepattanó folk-rock és alt-country vonal A listás szereplője, a vele nagyjából egyszerre indult Shearwaterre és az előttük fellépő Jesca Hoop nevű hegyi kismadárra szűk 50 ember volt kíváncsi a kétmilliós városunkban.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
A néha folk, néha countryalapú, de mindenképp szép zenében utazó amerikai Shearwater idén adta ki hetedik lemezét, amivel végre Budapestre is eljut a texasi zenekar. A Jonathan Meiburg és Will Sheff által alapított zenekar eredetileg a szintén hasonló zenében utazó Okkervil River himnikusabb kistestvéreként indult, aztán Meiburg annyira megszerette a frontemberkedést, hogy már csak a Shearwaterre koncentrál azóta. Egy Shearwater-koncerten egyértelmű, mit lehet várni: aprólékosan kidolgozott dalokat, pátoszt, és a végén felszabadítást. Meiburg tényleg nem a kísérletezés híve, de addig teljesen felesleges ebbe belekötni, ameddig jól működik a végeredmény. Márpedig általában jól működik, és bár nem lehet egyenletes színvonalú teljesítménnyel meggyanúsítani a Sheawatert, a februárban megjelent Animal Joy pont van annyira jó album, hogy a dalai megfelelő hangulatot teremtsenek november 8-án az Akvárium közönségének, arról nem is beszélve, hogy láthatjuk a Swansban is doboló Thor Harrist is zenetörténelemként. Egészen más hangulatot fog összehozni Jesca Hoop, aki szintén folkkal átitatott popzenében utazik, viszont az ő produkciója monumentális dallamok helyett a bensőséges hangulatra, és a cukiságra van kihegyezve. Tom Waits gyerekének egykori dadája ráadásul simán a színtér egyik legnagyobb sztárjává változhat, ami miatt mindenképp érdemes még most elkapni, mivel bizonyos ismertség felett úgysem jön többé Magyarországra klubkoncertet adni. Hajtás után egy kis kedvcsináló.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Shearwater - Animal JoyNa, itt egy újabb szövevényes történet a kétezres évek amerikai független zenei színteréből: a (főleg a tengerentúlon) kimondottan népszerű Okkervill River két tagja, Will Sheff és Jonathan Meiburg számára a főzenekar nem adott elegendő lehetőséget rá, hogy színpadra vigye kisfiúsan jólfésült fizimiskáját, ezért Sheawater néven több mint tíz éve mellékállásba kezdtek. A dolgok ezután úgy alakultak, hogy Sheff már nem tagja a mellékprojektnek, Meiburg pedig már nem tagja az anyazenekarnak. Viszont cserébe a Shearwater egyre népszerűbb. (Még mindig lehet követni? Akkor itt van még egy infó: másfél éve Meiburg a Xiu Xiu-ból ismerős Jamie Stewarttal is közös projektet indított Blue Water White Death néven.)
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Az Airbourne annyira nyúlja az AC/DC-t, hogy jobban már csak akkor lehetne, ha az ő dalaikat játszanák. Az Archie Bronson Outfit szépen belepacsmagolt a róluk kialakult viszonylag tiszta képbe. A Shearwater nem akar a jól bejáratott dolgokon kívül máshoz is nyúlni. A Black Rebel Motorcycle Club és a Borknagar pedig csak ismétli önmagát. Ömlesztett kritikák.