Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Megvolt az első igazán meleg hét idén, a beköszöntő nyár pedig már az aktuális dalmegosztásba is bekopogtat. Konkrétan ezt a Dirty Slippers tolmácsolásában teszi, de van újra Takáts Eszter Beat Banddal is, aminek ezúttal Karafiáth Orsolya írta a szövegét, na meg EZ Basic, Balkan Fanatik, Budapest Voices, Bogoz, zúzós Sonic Rise, egy Kína előretörésével foglalkozó fura dal a Tai Chi Teachertől, a kivándorlás témáját feszegető rap Petrixtől, hip-hop a Griffinstől és a Feelan'trope-tól, valamint pop-noir a Black Nail Cabaret, és ír pop a Budapest Shed Ensemble előadásában. Csak győzzétek meghallgatni.
Tavaly két nagylemezt is megjelentetett a Balkan Fanatik, de annyira tart a lendület, hogy hamarosan egy újabb albummal jelentkeznek majd, aminek az a deklarált célja, hogy talpalávalót szolgáltasson a hallgatóságának. Ezen album beharangozó dala a Hadd menjen, ami csak egy fokkal diszkósabb, mint a zenekar legnagyobb slágerei, és akinek tetszett a Repülj madár, az ezt a számot is szeretni fogja.
Bár nemrég még a Hangmás is azt nyilatkozta nekünk, hogy az EZ Basic tetszhalott állapotban van, úgy néz ki, hogy a zenekar végleg előmászott a barlangból, ugyanis a tavaly novemberi Unnatural után ismét új klippel jelentkezett. A Watcha Gonna Do With Your Life? klipjét nem lihegték túl a srácok, szinte csak annyi történik benne, hogy Szarvas Árpi énekes egy erdőben sétálgat, és gitározik. Maga a szám sem tűnik úgy, mint ami meg akarja váltani a világot, egy kellemes, lightos popdal, de a refrén első hangjával együtt eszembe jutott a zenekar tök király bemutatkozó albuma még 2007-ből, és így rögtön kíváncsi lettem az őszre beharangozott harmadik lemezre is.
Újra Takáts Eszter Beat Band-dalt mutatunk, volt ugye már Beatles-feldolgozás, koprodukció Szekeres Andrással, meg még egyébként egy önálló dal is az énekesnőtől a Lámpagyújtogatók című filmhez. Ezúttal is különleges produkció született, az Él szövegét ugyanis Karafiáth Orsolya írta, a klipben pedig Góbi Ritát láthatjuk táncolni. Ha már így felsoroltam a zenekar utóbbi megjelenéseit, akkor azt is mondom, hogy az Él ezek közül simán a legjobb szám, már persze a saját szerzemények közül. Meg még azt is mondom, hogy abszolút slágeres, és már azt is tudni, hogy rajta lesz a csapat június hetedikén megjelenő új albumán.
És még mindig Takáts Eszter, bár az alábbi fogyasztóbarát hip-hop dalban, ami a kivándorlás témáját járja körül, és amit Petrix jegyez, csak közreműködik az énekesnő. Én egyébként mindig örülök az ilyen szerzeményeknek, azaz annak, ha a művészet reflektál az aktuális társadalmi jelenségekre, így ennek is. Bár Petrix sorai időnként elég közhelyesek, vannak bennük érdekes gondolatok, és jól is rímelnek, és lehet, hogy ez hülyeség, de szövegileg, rímszerkezetileg engem valahogy Sub Bass Monsterre emlékeztetnek. A gondolatiságból annyit felvillantok, hogy bár jól jönne a rapper szerint egy magyar Obama, ő biztosan nem hagyná el az országot. Érdekes összehasonlítani amúgy a Dalt Diaz Hazámjával, ami jóval direktebb és keményebb, de ezzel együtt sokkal előítéletesebb és pejoratívabb is, na meg sokkal gyengébben is rímel, mint a klipként kvázi budapesti imázsfilmmel megtámogatott Petrix-dal.
Tizenegy tagja van a Feelan’trope nevezetű élőzenés hip-hop formációnak, aminek most új EP-jén szereplő Mindegy mivel című számára hívnám fel a figyelmet, merthogy érdemes. Méghozzá leginkább azért, mert ritkán hallani ilyen szellemes és virtuóz szöveget, mint amit ők összehoztak. Na meg persze a témaválasztás miatt is, ami egy Baudelaire-munkára reflektál, azt ülteti át mai köntösbe. Az itt megtalálható, Rúgjatok be! című „verset” én eddig nem ismertem, de érdekes, és nem is elsősorban az alkoholisták számára, hanem inkább azoknak, akik hisznek a carpe diem-ben. Ha pedig tetszik a modern verzió, az egész EP-t erre találod.
Ha már a frontember, Csé életéről szól a nyitóképen is látható Bogoz Nekem így jó című dala, úgy döntöttek a srácok, hogy saját magukat fogják alakítani a hozzá készült klipben, ami egyébként a legelső videójuk, és az NKA támogatásával készült. Az igényesen megcsinált klipben az énekes életéből vett események keverednek képzeletbeli jelenetekkel, de ezek annyira nem érdekesek, hogy végig fenntartsák a figyelmet, ugyanis a dal bár alapvetően rendben van, túl hosszú, és egy kicsit unalmas is. Viszont így volt időm észrevenni a YouTube-on, hogy van Kasza Tibinek is azonos című dala, aminek meghallgatására még nem vettem rá magam, de hogy annál jobb a Bogoz száma, az teljesen biztos.
Némi szünet után jelentetett meg új kislemezt a Budapest Shed Ensemble, The Life of Mr. Barley néven. A címadó dal egy lendületes, ír népzenére épülő szám, amolyan szoft Dropkick Murphys, és egyáltalán nem rossz, de nekem a lemez másik dala, az eklektikus Puppet Face jobban tetszik.
Animált klip készült a Tai Chi Teacher Made in China című számához, ami egy egészen fura alternatív dal, de ez nem azt jelenti, hogy gagyi lenne, sőt, igazából tök jó. A szerzemény értelmezésem szerint a közeli jövőben játszódik, és kb. arról szól, hogy Kína fokozatosan domináns pozícióba került a világban, vagy éppen az emberek mindennapjaiban a termékei által. Tök jól illik a témához a Verhóczki Ádám által készített klip, amelynek végére a főszereplőt egy olyan integető macskává operálják, ami a legtöbb kínai büféből ismerős lehet mindenki számára.
London-Budapest távkapcsolatban alkot a Black Nail Cabaret nevű pop-noir duó, aminek nemrég jelent meg Harry Me Marry Me Burry Me Bite Me című második nagylemeze. Az album szövegeiben elsősorban a hiány és frusztrációk jelennek meg, ami a Londonba költözésből, és az ezzel együtt járó otthontalanság érzéséből, a hazai barátoktól való eltávolodásból fakad Árvai-Illés Emese énekesnő szerint. Azért nem minden olyan szomorú a duó körül, összehoztak például egy németországi turnét is London és Budapest között félúton, és az anyag is rendben van a maga borongós szomorkodós stílusában, amiről nekem a Dance for You a kedvenc számom.
Fekete-fehér, fényfestős klippel jelentkezik a magyar alternatív zenék a capella feldolgozásával foglalatoskodó Budapest Voices, méghozzá az eredetileg Magashegyi Underground-szerzemény Metróhuzathoz. Azt nem igazán sikerült megállapítanom, hogy miket szeretnének ábrázolni az énekesek a fényfestéssel, úgyhogy inkább azt mondom el, hogy június 12-én a Kobuciban a zenekar tagjai bolhapiacot tartanak, ahol saját készítésű tárgyaikat fogják árulni, a bevétel pedig a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez kerül majd. És persze koncert is lesz este.
A Griffinsről már leírtuk, hogy nem tisztán hip-hopot játszik, ami ebben a dalban azt jelenti, hogy a refrén kifejezetten popos, sőt totál rádiópop, valamint azt, hogy van a dal háromnegyedénél egy tizenöt másodperces gitárszóló. A klipben egyébként kifejezetten szép jelenetek is vannak, ami annak is köszönhető, hogy a készítésében részt vett a legiprojekt.hu-is, de az Ágyamban a különböző stílusjegyekből nem áll össze jó számmá, amiért leginkább pont az említett refrén a hibás.
A Sonic Rise saját bevallása szerint elsősorban koncertzenekar, így úgy döntöttek, az lesz a legjobb, ha első videoklipjük is koncert közben ábrázolja őket. Szerintem sem rossz ötlet ez, mert már a dobos srác is elég vicces fejeket vág időnként, a csapat színpadi fellépése pedig elég energikus, és jó is nézni, hogy a kis klub közönsége milyen jól elpogózgat a Do not Complicate alatt. Maga a dal zeneileg tök jó, főleg a Rage Against the Machine-es riff, az ének meg a szöveg meg hát olyan amilyen, nem kombinálták túl.
Idén tízéves a Dirty Slippers zenekar, ami egy Hableány címre hallgató, igazi nyári, könnyed popdallal jelentkezik. Klip még nincs hozzá, valószínűleg majd lesz, de addig is itt van ez a lyric videó malátatengerrel, harmonikaszólammal, és jó adag gondtalan láblógatással vegyes tét nélküli boldogsággal.
