Lángoló Gitárok

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Úristen, mi lesz ebből? - gondoltam első ránézésre, amikor elém került a DaWhy most debütáló klipje. Két lepény forog lemezjátszókon, egy rasztás lány énekel kötögetés közben, amit egy ősz szakállú fickó mongol (vagy tuvai, ezt majd megmondják a szakértők) torokénekléssel kísér. Aztán beindul a zene, és szűk hat percben megismerkedhetünk az év garantáltan egyik legmeglepőbb és legizgalmasabb hazai dalával. Hasonlóan az előadókhoz, jobb híján mi is aposztrofálhatjuk ezt a kavalkádot autentikus folk metalként, és tényleg van benne minden, a héthúros gitáron előadott, páratlan ritmusú metálriffektől a komplett fúvósszekción át az elektronikus, ütőhangszerekkel kísért betétekig, népdalrészletig, mindez egy kilenctagú zenekar tolmácsolásában. Ugyanakkor ez a rengeteg alkotóelem szerves egésszé áll össze a Lepény című dalban, és a hozzá forgatott videóklipben, amit először itt, a Lángoló Gitárokon nézhettek meg. Kifejezetten ajánljuk, hogy olvassatok tovább!

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Tizedik születésnapját ünnepli a doom/stoner metalban utazó Apey & The Pea, akik szeptember 19-én, azaz két hét múlva csütörtökön a Budapest Park színpadán adnak egy jubileumhoz illő koncertet, amelynek során munkásságuk legjobb dalait tűzik majd műsorra. A koncerthez kedvcsinálóként nem csak egy születésnapi galériát nézhettek végig egészen a kezdetektől, de páros belépőt, CD-t és pólót is nyerhettek. Nyereményjáték a hajtás után!

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Vasárnap az Arénában lép fel az amerikai Evanescence, akik méltán nevezhetők 21. század egyik legsikeresebb rock- és metálzenei produkciójának. A mára már több tízmillió lemezt eladott zenekar, akiknek nevéhez olyan közismert dalok fűződnek, mint a Bring Me To Life, a My Immortal, a Lithium, vagy a My Heart is Broken, a két évvel ezelőtti nagyzenekari hangszerelésben készült, átdolgozott dalokat tartalmazó Synthesis album, és a hozzá kapcsolódó turné után az aktuális körúton visszatérnek eredeti énjükhöz, és a hagyományos rockzenekari előadásokhoz. Néhány napja egy rövid interjú keretében erről is kikérdezhettük a zenekar énekesnőjét, Amy Lee-t, de természetesen más témák is szóba kerültek. A beszélgetés a folytatásban olvasható.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Nem is indulhatna a nap jobban, mint a 1349 új dalával. A Striding the Chasm a Season of Mist gondozásában október 18-án a érkező The Infernal Pathway című, immár hetedik stúdióalbum harmadik felvezetője. Ha meghallgatjuk ezt, és előzőleg kihozott két számot - Through Eyes of Stone, Enter Cold Void Dreaming - már lehet némi előképünk a teljes lemezről is, pláne, hogy az év elején közzétett Dødskamp is rajta lesz az anyagon. Nem hiszem, hogy mellélövök azzal, ha azt mondom, ezúttal a legutóbbi Massive Cauldron of Chaos letisztultabb hangzásának és a korai korszakra jellemző komplexebb dalszerkezeteknek egyfajta keresztezése várható, illetve a dalsorrendet elnézve a hagyományos dalok mellett újra lesznek ambient tételek is. Utóbbiakat annak ellenére, hogy alkalmanként komolyan hozzátesznek az összképhez, nyilván azonnal léptetni fogják azok, akik csak a blastbeatre izgulnak, de ez már legyen az ő bajuk. A magam részéről kifejezetten bizakodóan várom a teljes anyagot, a folytatásban addig is lehet ismerkedni az eddig közzétett fejezetekkel, és kaptok dallistát meg borítót, ha már az jött divatba. 

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Már írtuk pár napja, hogy ma este a Mgła lép fel a Dürer Kertben, ami azért jó, mert a lengyel black metal zenekar egész príma zenét játszik a műfajon belül. Hogy az öröm teljes legyen, hétfőn kijött a csapat új nagylemeze is, szóval aki akar, már ezzel készülhet az estére. Annyit elárulhatunk, hogy akik az előző lemezeket szerették, azok ezt is fogják.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Afrojack látványos best of 2010s megamixet, a Clean Bandit hibátlan csajpopot, Alvaro Soler tét nélküli vidám dalokat, Salvatore Ganacci okos ökörködést hozott Szegedre. Idén is elmentünk megnézni a nyári utolsó zenei fesztiválját, most pedig elmondjunk, milyenek voltak a nagyszínpados sztárfellépők.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Teltházas zárónappal, vasárnap hajnalban véget ért a legnagyobb hazai nyárzáró fesztivál, a Szegedi Ifjúsági Napok. A SZINen végzett kutatás alapján a látogatók szerint a fesztivál négy szóval jellemezhető: buli, barátok, hangulat, zene. Záróközlemény a hajtás után! 

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Múlt pénteken immár 9. alkalommal rendezték meg a Dürer Kertben a Tattoo The Sun Fesztivált, amelynek zenei felhozatalában többek között olyan nevek követték egymást a színpadon, mint a Diabolus in Musica, a DivideD, vagy az Archaic. Rajtuk kívül első budapesti koncertjét adta új felállásában a Cadaveres, valamint huszadik születésnapját ünnepelte a Watch My Dying. Az estéről rengeteg képünk van, úgyhogy nem is állunk ellen a kísértésnek, hogy egy galéria formájában megosszuk őket veletek. (Fotók: Lányi Kristóf, Uzseka Norbert, Bende Csaba) 

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Önmagamnak mondanék ellen, ha kijelenteném, hogy nincs azzal semmi gond, ha egy zenekar kiszámítható zenét játszik. A zenehallgatás együtt kell járjon a rácsodálkozással, a „hűha” érzéssel, az illúzióval, hogy ilyet még soha senki nem csinált. Elég sok zenekar van, amelyik erre nagy ívben szarik, és ugyanazt a zenét játssza évek, évtizedek óta, még  ha legtöbbje amúgy azt is mondja, hogy ő igenis megújul. A Killswitch Engage nem jön lózungokkal, egyszerűen semmit nem változik, és náluk én mégsem bánom ezt. Főleg azóta, hogy Jesse Leach visszahozta az eltökéltebbnek, lélekkel telibbnek hallatszó éneket a zenekarba. Persze az új lemez egyik legjobb, legtökösebb dala az utód/előd Howard Jones vendégéneklésével készült, de ez legyen egy újabb önellentmondás. Az Atonement valójában semmiben nem különbözik a korábbi albumoktól, ja, de: van blackes riffelés az egyik számban, egy másikban meg hallhatóan lejjebb hangolták a gitárt. Fasza mi? Igen, az, ugyanis ez egy fasza lemez. Állat dalokkal, skandináv gitárdallamokkal, mellbevágóan ütős refrénekkel és talán cseppnyit több melódiával a gitárból és énekből is, mint korábban. Ez a Killswitch Engage. Aki érti, az zabálni fogja. (5/5)