Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Sakari Oramo, Esa-Pekka Salonen, Jukka-Pekka Saraste és Osmo Vänskä – ők négyen annak a rendkívül sikeres finn karmestergenerációnak a képviselői, akik Jorma Panula professzornál végeztek a Sibelius Akadémián, és manapság sorra kapják a felkéréseket a világ legnevesebb szimfonikus zenekaraitól. Osmo Vänskä a Lahti Szimfonikusoknál kezdte dirigensi karrierjét, és két évtized alatt széles körben ismert zenekarrá formálta őket, jelenlegi társulatát, a Minnesota Orchestrát pedig már a tíz legjobb amerikai zenekar között jegyzik. A finn karmester a hét elején érkezett Budapestre, május 10. és 12. között három koncertet ad a Budapesti Fesztiválzenekarral a Müpában, ebből az alkalomból adott interjút a Lángoló Gitároknak. Vajon mi állhat a finn komolyzene hosszú ideje tartó sikersorozata mögött, és meddig tart egy zenekarépítő karmester munkája? A dirigenst természetesen metalzenésznek állt fiáról, valamint a Minnesota Orchestránál kialakult patthelyzetről, és a lemondását kilátásba helyező múlt heti leveléről is kérdeztük. (Fotók: Bujdosó Baranyi Krisztina)
Sarah Neufeld, az Arcade Fire vonóskontingensének oszlopos tagja egy időre kiválik a zenekar mindennapi körforgásából, mivel szorgosan készül augusztusi bemutatkozó albumának turnéjára. Egy kicsit mi, magyarok is magunkénak érezhetjük majd a korongot, mivel ha hihetünk a előadóművésznek, a Hero Brother univerzumára Steve Reich és Arthur Russell mellett Bartók Béla is komolyan hatott. A lemez anyagát Nils Frahm rögzítette, Neufeld pedig többek között mélygarázsban, elhagyatott monumentális 
„Talán fel sem fogjuk, mennyi mindent” – felelte a Cage-életmű egyik legavatottabb hazai népszerűsítője, az Amadinda ütőegyüttes vezetője arra a kérdésre, hogy mit köszönhet az egyetemes kultúra az idén századik születésnapját ünneplő amerikai avantgárd zeneszerzőnek. Rácz Zoltánnak (a fenti képen jobb szélen, az előtérben) a kilencvenes évek elején alkalma adódott, hogy személyesen is betekintést nyerjen a szerző életébe. Milyen ember volt John Cage? Miket rejtegettek a szerző szekrényei, és vajon miért nincs dobpergés a műveiben? Milyen élőlény dukál Cage zenéjéhez? Annyit elárulunk: nem a gomba. Aki lemaradt volna az Amadinda ütőegyüttes szombat esti, telt házas Cage 100 emlékkoncertjéről a Művészetek Palotájában, olvassa el interjúnkat! (A fekete-fehér képeken John Cage szerepel, a színeseken Rácz Zoltán és az Amadinda.)
„Az igazán értékes dolgok a rétegek találkozásánál történnek” – vallja a kortárs műfajok határait közel négy évtizede feszegető, világhírű San Franciscó-i vonósnégyes alapító tagja. Manapság már több mint negyven zeneszerző látja el őket művekkel, a hegedűművész a Kronos Quartet kezdeteire mégis mint fáradságos hegymászásra emlékszik vissza. Van-e összefüggés a repetitív zene és a szorongásos személyiségzavar között? Mi terem ott, ahol könnyűzene és komolyzene találkozik? Van-e popdal, amelytől elérzékenyül? David Harrington abból az alkalomból nyilatkozott telefonon a Lángolónak, hogy a Kronos Quartet ezúttal a Kimmo Pohjonen és Samuli Kosminen finn zenészekkel közös Uniko projektjével ad koncertet október 25-én a Művészetek Palotájában, majd 29-én a pécsi Kodály Központban is fellépnek.
Nevéhez fűződik a mobil versenyorgona terve, de számtalan műve között ott van Lewis Carroll híres meseregényének és az Egy kiállítás képeinek orgonaátirata is. A Dupré, Duruflé és Messiaen nevével fémjelzett múlt századi francia orgonaiskola egyik utolsó képviselőjével, Jean Guillouval budapesti koncertje előtt beszélgettünk. Mit gondol a rockzenéről? Bárki kaphat kulcsot a templomhoz? A művész jól állta a Lángoló Gitárok kérdéseit, és a végére azt is elárulta, különcnek tartja-e magát, és miről faggatná a legendás velencei kalandort, Casanovát. A francia orgonista október 10-én este lép fel a Művészetek Palotájában..jpg)
A vallásos gondolkodás nem a klubtagságin múlik, a zenekaroknak pedig elegük lett a tekintélyelvű dirigensekből – véli a világhírű angol karmester és zenetudós, Christopher Hogwood, a korhű hangszereken játszó Academy of Ancient Music társulat alapítója. Milyen hangulat uralkodott Cambridge-ben a diáklázadások idején, és megéri-e politikai okokból lemondani egy fellépést? A hatvanas években virágzásnak indult régizene-mozgalom egyik legfontosabb egyéniségével budapesti fellépése után beszélgettünk többek között ezekről, valamint nyulakról és a vegetarianizmusról, a szocialista munkamorálról, és arról is, miért tartja fontosnak Freddie Mercury munkásságát. (Fotó: Marco Borggreve)
Liszt zenéjét akarva-akaratlan mindenki ismeri, aki a huszadik században – vagy azután – született. De vajon lehet-e toplistát összeállítani egy ilyen gigantikus életműből? Megpróbáltuk, kiderül, sikerült-e.